Miért volt a Kádár rendszerben sokkal nagyobb az öngyilkossági ráta mint manapság?

"Nem nagyon értem mert az akkori időben nem nem volt olyan kilátástalan a helyzet mint manapság."

Ezek szerint mégis. Szerintem, félretéve a jólétet, nyersen a lehetőségek száma ma nagyságrendekkel nagyobb, mint a Kádár-rendszerben. Ez önmagában sokat dob a mai kor élhetőségén, csak akik a szűk alternatívákhoz szoktak hozzá és ma is csak azokban gondolkoznak, ők hajlamosak erről megfeledkezni.

Akkor jellemzően a szplín, szerelmi bánat, meg hasonló úri passziók miatt öngyilkolták magukat. Ma pedig egzisztenciális okok miatt. Szvsz

Érdekes ellentmondás, amit írsz, de igaz! Bajban megcsappan az "öngyilkolászási kedv" - ezt tudorok is kifejtették és elméláztak rajta.

Nézd meg Fehéroroszországot! A munkanélküli rátát, az egy főre eső kórházi ágyakat, orvost (1000 főre). No, hát most ők a "legvidámabb barakk". Mégis éllovasok: [link]

Nem vagyok benne biztos, hogy a fizikai és szellemi jólét fordított arányban van az öngyilkosságok arányával. Le merem fogadni például, hogy a romák közt kevesebb az öngyilkos, mint az értelmiségiek között. (Az orvosok közt a legmagasabb).

Azt sem hiszem, hogy mondjuk az éhező afrikaiak közt gyakori lenne az öngyilkosság.

Magyarázzák több dologgal, többek között a szocialista túlszabályozottsággal, a diktatúra miatt érzett hiábavalósággal, a társadalmi kapcsolatok (család, közeli ismerősök) megbomlásával.

Egy másik elmélet szerint a 80-as évek végétől kezdtek teret nyerni az öngyilkosságok megelőzésére szolgáló intézkedések, pl. segélyvonalak, pszichiátriai intézkedések, antidepresszánsok stb.