Mi a véleményetek az európai Közös Agrárpolitikáról (KAP)?

Az egész úniót lehetne kritikával illetni! Viszont szerintem a fejlettebb országokban nem kellene annyira államilag támogatni a mezőgazdaságot mint a fejlettlenebben (pl. M.o) Vagy egyhangúlag megszüntetni minden tagállamban, csak akkor az árak szabadulnának el.

"A támogatások sok, egyébként működésképtelen kisgazdaságot tartanak életben."

Itthon pl. az össz. támogatásnak a túlnyomó része pont a nagygazdaságoké, cégeké lesz, a maradékot kapja a többi, ha jól értesült vagyok!

"Épp, hogy olcsóbbak lennének az árak a sok olcsó harmadik világbéli termékeknek köszönhetően."

Ne hidd azt! Rátennék a hasznot bőven. Amúgy meg mi értelme lenne akkor az egész úniónak?

Ha jól értelmezem, puszta jóindualtból tömjük a pénzt a harmadik világbeli országokba?

Rosszul tudom, hogy van egy szép monetáris válságunk és nekünk is kéne a pénz?

Azért van pár vicces dolog is a cikkben:

"2000-ben egy tehén után az Európai Unió-ban átlagosan 913, a Szahara-övben 8 dollár támogatás járt. "

Talán azért, mert a Száhel övezeten (mivel Szahara öv nincs) nem egyszerű nagyüzemben tehenet tenyészteni. De majd kifzetjük az importált tápanyagukat és megvesszük a teheneiket is.

Szerintem ez is a szabad verseny lecsalása, bár majd megindokolják, hogy ez a tisztességes versenyben miért szabad pumpolni az ellenfelet.

Vagy ezentúl mi is 8 dollárt költsünk a tehénre évente? Végülis az is egy módszer, csak nem értem miért jó nekünk, ha ezer betegségtől szenvedő csontkollekciókat eszünk. Tökimnegy ha az itthonit, vagy a Száhel övezet dús legelőiről származó jószágokat faljuk fel.

Bár nem is nekünk kell hogy tettszen, nekünk csak csengetnünk kell..

"A KAP mesterségesen magas élelmiszer árakat hozott az EU-ban. Néhányan azt mondják, hogy az európaiak 25%-kal többet fizetnek az élelmiszerekért, mintha nem lenne a KAP."

Persze, ha megvonnánk a támogatásokat (hisz nem létezik a KAP) olcsóbb lenne ez nyilvánvaló. Nyilván a többletköltséget mindenki szépen lefogja nyelni és senki nem emel árat. Nem merném rá a fejem tenni rá, hogy olcsóbb lenne így bármi is. Amúgy kik azok néhányak akik még a nevüket sem merik vállani?

"Állami beavatkozás

A közös agrárpolitika legfőbb kritikusai elutasítják a protekcionizmus minden formáját"

Menjenek a sivatagi tehéntenyésztőkhöz ott is költ a tehénre az állam 8 dollárt évente. Vagy nekik szabad? Végülis mindenki egyenlő feltételekkel indul...

"mert szerintük a szabad verseny az erőforrásokat sokkal hatékonyabban osztja el"

Mivel tökéletes verseny nincs,(ahhoz közeli a teljesen kiszámíthatatlan tőzsde) így előbb utóbb valaki előnyhöz jut. Értelemszerűen a nagypályások lesznek azok a kicsik kárára. De a kicsiket (a kis és közepes termelők) pumpolni csúnya dolog?

Bár nem értem miért kéne akkor a Szahara és környéke lakóin segítenünk, oldják megy egyedül egy tökéletes versenyben, így kell ezt.

"A támogatások sok, egyébként működésképtelen kisgazdaságot tartanak életben."

Ebben igaza van, de a lábgombát nem amputációval szokás kezelni... A támogatási rendszer átalakításra szorul nem ledózerolása.

Az afrikai szegény gyerekek visont teljesen irrelevánsak a témában.

"Tagállamok egyenlősége

A mezőgazdasági szektor az EU bizonyos területein nagyobb, mint például Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában, így ezek a területek több pénzt kapnak a KAP révén. Más országok nagyobb összegekkel járulnak hozzá a közös költségvetéshez és sokkal kevesebbet kapnak vissza, például Németország, Hollandia (a legnagyobb befizető). "

Világos, de nem azt szokás támogatni aki jobban igényli?

A spanyolok elég nagy szarban vannak, de rúgjunk beléjük még egyet. Lángelmék ezek, de komolyan...

Hollandia meg Németország eddig is elvegetált a támogatások, de több járna nekik ez tény, ahogy mnekünk mindenkinek még a harmadik világ országainak is.

Bár nem vágom minek egyáltalán a befizetés akkor, ha mindenki pontosan annyit kap vissza, mint amennyit a közösbe bedobott. Ja és megint kihagyták Kelet-Európát a marakodásból, szép...

"Fenntarthatatlan

Sok közgazdász szerint a KAP fenntarthatatlan a kibővített EU-ban. A 2004. május 1-jén csatlakozott 10 állam miatt csökkenteni kellett a KAP kiadásait"

Mintha a szélsőjobb mögött is ilyen névtelen szakértőgárda állna. Na mindegy is, de mert a jelenlegi formája fenntarthatatlan, dobjuk az egészet a kukába néhány okostojás. Remek de ezzel mit is nyerünk? Talán csökkenni fognak az árak, mert a sivatagi marhák lenyomják őket, bár nem tudom, hogy adnak el és kinek egy olyan vágómarhát aminél a tulajdonosa is többet nyom. Meg mint vásárló én sem bíznék egy olyan hústermekn amin a " Származási hely, Etiópia Garantált elsőosztályú minőség" címke szerepel. Biztos én vagyok a marha.

Mindössze ezért, kicsit leépítjük a mezgazdaságot, a harmadik világbeli kétes minőségű élmiszereken bukunk pár életévet, de megéri, csak a hülye nem látja!

Amúgy mi a forrása ezeknek a zseniális elképzeléseknek?

Mondjuk, ha a hatásvadász a marhatenyésztéshez semmit nem értő éhező afrikaiakat, nem szövik bele a történetbe, még akár egész tűrhetően is hangzott volna. De így csak az álhumanitárius marhaság, ami a stagnáló Európa zsebéből húznák ki a pénzt megint.

A KAPnak akkor lenne értelme a jelenlegi formájában, ha az unió határai kifelé zártabbak lennének. Ebben az esetben a 25%-os felár, amit az EU-s paraszt kapna a termelt kajáért cserébe, az ellátási biztonság fenntartásának biztosítékának lenne tekinthető - annak, hogy igen, lesz kaja, akkor is, ha valami EU-n kívüli mezőgazdasági nagyhatalom hirigelni kezd velünk. Az a fajta élelmiszer, amelyet nem rabszolgamunkával állítanak elő, és kevéssé zsákmányolja ki a természeti környezet erőforrásait, bizony drágább - a civilizáció ára. Zárt külső határok esetén ez a megemelkedő összeg a tagországok keretein belül maradna - az EU-s paraszt vélhetőleg EU-s gyárosoknak, EU-s orvosoknak és EU-s tanároknak adnál termékeikért és szolégáltatásaikért cserébe. Így, hogy az amerikai búza és szója, az argentin marha, a dél-kelet-ázsiai csirke és az ausztrál meg karibi cukor szabadon özönlik Európába, a 25%-os felár csak elriasztja a fogyasztót a helyben termelt élelmiszertől.

A szabad kereskedelemnek - ha olyan árucikkekről beszélünk, amelyek bárhol előállíthatók - kettő haszonélvezője van: a rabszolgahajcsár, akinek olcsó munkaerő áll a rendelkezésére, valamint a szállítmányozóvállalat. A többiek szívnak vele, mert nyeldeshetik a szállítás során keletkező szmogot, mert ostorral hajtják a munkahelyén, mert Kínába telepítik át a munkahelyét, mert a szállításra alkalmassá tett kaja közben a táplálkozásra alkalmatlanná válik. Amivel ezeket a többieket - minket - meggyőznek a szabadkereskedelmi megállapodások üdvözítő voltáról, az a banán és a kakaó.

Igen, van a termékeknek egy olyan kategóriája, amelyek nem állíthatók elő bárhol [a fentiek mellett mondjuk a bányakincsek], és ezeket jó, ha az e cikkekre korlátozott szabadkereskedelmi megállapodások által mindenkinek hozzáférhetővé tesszük - de ami az összes többi árucikket illeti, az unió határainak sokkal kevésbé átjárhatóvá kéne válnia. Igen, ez protekcionizmus, és felvállalom - egy európai döntéshozónak nem a kínai GDP növekedését kell istápolnia, hanem az európaiak ellátását fogyasztási cikkekkel.

A tagállamok soha nem lehetnek egyenlőek, mert mindegyiknek más földrajzi helyzete, ásványkincsei, éghajlata munkakultúrája és egyéb nyersanyaga van. Van, aki kimarad a halászati kvótákból, mert nincs tengere. Pech. Van, akinek nincs bevétele a turizmusból, mert egy hideg éghajlatú lepratelep ókorból maradt oszlopok nélkül. Ó igen, és vannak olyan országok, ahol nincs olyan sok termőföld. Nem a tagállamok egyenlősítésére kell tehát koncentrálni, hanem arra, hogy a tagállamok polgárai, egyénenként, legyenek egyenlőek. Például úgy, hogy mindenki a rendelkezésre álló mezőgazdasági kapacitás függvényében kapja az agrártámogatást, függetlenül attól, hogy milyen tagállam területén él.

Végül, de nem utolsósorban: az a pénz, amit olyan termelőknek fizetnek ki, amelyek amúgy tönkremennének, nem más, mint szociális foglalkoztatás, a munkanélküliség elleni küzdelem eszköze. Ez pedig közel áll a szívemhez, mert még mindig sokkal olcsóbb mind a munkanélküli-segélynél, mind pedig az illetők átképzésénél, és hasznosabb (az ily módon végül megtermelt terméket nézve), mint a hazai közmunkaprogram - az emberségesség kérdéséről nem is szólva.