Helyezzék új alapokra a bérezést?

"Tudom ,hogy a képviselők mindig az uniós átlagnak megfelelően dotálják magukat"

Ez így nem igaz. Sohasem az uniós átlagot, hanem az uniós maximumot veszik alapul saját jövedelmük megállapításával pedig az mindig próbálják felülmúlni.

Először is sokféle képviselő van, de ha a parlamenti képviselőkre gondolunk, 3-4 ezer euró nem uniós átlag ebben a körben. Az sokkal nagyobb.

A bérezést új alapokra helyezni kell, de ezzel kezdeni, önmagában ezt akarni, nemcsak vágyálom, de kivitelezhetetlen is. Először a munka világát kell új alapokra helyezni. A vonatkozó törvényeket, ebbe beleértve annak meghatározását, mi számít értéknek, mi fontosnak, mik legyenek az arányok, és ki mibe szólhat bele, mitől lesznek a szabályok betarthatók. Ha ez már működik, jöhet a fenti arányoknak megfelelő bérezés is.

Jelenleg a vonatkozó törvények összezagyválása folyik, az értékek és arányok torzítása zajlik. Ki legyen, aki új alapokra helyez bármit? Ahhoz olyan emberek kellenek, akik ilyent akarnak. Ilyen emberekhez választás kell, mert ma ez a szabály. A választáson az kell, hogy az összezagyváló emberek ne jussanak lehetőséghez ebben, a jobbat akarók pedig igen. Ehhez meg az emberek jó ítélőképessége kell. Mostanság ennek vagyunk a legnagyobb híján, most éppen az erről szóló harc zajlik. Amíg ez el nem dől, a kérdésbeli igény még csak nem is értelmezhető, nemhogy kivitelezhető lenne.

Nem értem. Mi a kérdés? Hogy ha párszáz embernek "jut", akkor jut-e egész szakágaknak?

"Ismétlem, ha nekik telik akkor van ott!"

Mi? Mi van ott? És hol van? Pénz a költségvetésben? Szerinted mennyibe kerül 360 ember bérét megemelni 10%-kal, és mennyibe kerül a kártyapénzeket megemelni 10%-kal? Kérdező, megértem a felháborodottságodat, de lövésed sincs a dolgokról.

Kedves kérdező! Minden cselekvésnek megvan a maga feltételrendszere. Ha az fennáll, van esély a cselekvés végrehajtására (cél elérésére), ha nem áll fenn, nincs esély. Ilyenkor káros azt feszegetni, mert más, végrehajtandó dolgoktól (például a feltételrendszer megteremtésétől) von el energiákat.

A bérezés új rendszerének bevezetése hiába szükséges, nem lehetséges. Azért nem, mert ezt valakinek ténylegesen ki kell dolgozni, el kell fogadni, akarni kell megvalósítani, és eszközrendszernek kell a kezében lenni, hogy meg is tudja tenni (vagyis képesnek kell lennie rá).

Nevezd meg az alanyt!!!

Aki ért hozzá, de nincs hatalmon, kidolgozni a helyes lépéseket képes lehet. De soha nem tudja érvényesíteni. Itt tehát nem teljesülnek a végrehajtáshoz szükséges feltételek.

Aki hatalmon van, képes lehetne eszközrendszert létrehozni, hiszen nála az összes erőforrás. Viszont nem akarja, mert nem érdeke. Ha új (jó!) alapokra helyezné a bérezést, az a hatalmába kerülni, viszont nem hülye!

Tetszik, nem tetszik, a bérezés új, jó alapokra helyezéséhez szükséges feltételrendszer a hatalmi viszonyok megváltoztatása. Első lépésként olyan törvényi környezet kidolgozása, amely nem teszi lehetővé a hatalommal való visszaélést (vagyis a hatalom számára kellemetlen dolgokat is meg kell, hogy valósítson, ha az a köznek viszont jó). Második lépésként ezen a törvényi környezet hasznosságáról meg kell győzni a tömegeket, hogy ők is akarják ezt, és takarítsák el a jót nem akarókat. Alternatívaként egy gyorsabb és véresebb megoldás lehetne egy felkelés/forradalom, de ezt Európában a jelen viszonyok nem veszik jó néven, ezért nem nagyon jöhet szóba. Harmadik lépésként az új hatalomnak a kidolgozott törvényi környezetet életbe kell léptetnie. Ezután jöhet negyedik lépésként - immár a feltételrendszerét megteremtettük - a bérezés kérdése.

Nem várom, hogy a sorrenddel mindenki azonnal egyet értsen. Mindössze azért írtam le, mert úgy gondolom, ez is egy lépés a feltételrendszer megteremtéséhez. Kicsit talán több, mint azon elmélkedni, hogy más bérezés kellene. Az elmélet kidolgozása fontos és szükséges, de nem elégséges. Kell a cselekvés is. A meggyőzés cselekvése (lásd második lépés).