Hányingerem van ettől az egésztől. Mit tehetek?

> Mit tehetek?

Tessék, vegyél be egyet:

[link]

Kérdezőnek üzenem:

Ne nézz tévét, ne hallgass rádiót!

A netet is csak végső esetben használd, és csak a nagyon szükséges oldalakat nézd.

Ki lehet kerülni, ha nagyon akarod.

TV-t már évek óta nem nézek, max sportot.

Pont az jutott eszembe, ami a 7. válaszolónak. Az ember ugyanis maga dönti el, fejben, hogy mire "hangolja" az agyát és milyen médiákat használ.

A neten is és a tv-ben is el lehet kerülni nagyívben a bulvárt és ezt a mai agymosó, kisember feelinget közvetítő stílust, hogy örökké a rettegést promotálják és a nyomor érzetét. Ugyanis valóban nem túl rózsás a mai helyzet, de sokkal nagyobb része pszichológia csak, a negatívumok elhintése és rossz közérzet okozása. De ezt csak azzal lehet megtenni, aki hagyja magát.

Én olyan szinten elhatárolódom a mai aktuál közéletiségtől, hogy "agyilag tiszta" tudok maradni.

Olyasmivel foglalkozz, olyasmire légy nyitott, ami előrébb visz, ami inspirál, buzdít, pozitív érzéseket kelt!

A frusztrációt, a bulvárt, a rémhírkeltéseket pedig a tudatosság erejével kerüld! Legyen az Facebookon megosztott idézet, hírműsor, reklám, startlap bármi...

A megoldás egyszerű: nem kell ezekkel törődni! :D

Már nekem is nagyon unalmas, sőt néha már bosszantó minden, amit leírtál szóval egyszerűen nem figyelek oda rájuk.

"Be akarod járni a világot, tapasztalatot gyűjteni, és eközben eldönteni, mit akarsz kezdeni az életeddel? Te nem vagy normális!"

Tudod, ez is egy olyan dolog amibe ne engedd hogy beleszóljanak. Én egész eddig úgy tettem, ahogyan a családom meg a nagyvilág elvárta tőlem. Hogy mi lett a vége? Sikerült szép lassan beleennem magamat a depresszióba, 3 évig tartott, de sikerült kimásznom belőle, bár néha még mindig érzem, hogy visszacsap a dolog. Előrébb nem jutottam, sőt, mondhatni még hátrányba is kerültem, csak mert másokra hallgattam a saját véleményem helyett.

Úgyhogy most úgy döntöttem, hogy a magam útját járom, és boldog leszek, akárki akármit is mond. Mert tényleg csak ez számít. Ahogy írtad: be akarom járni a világot és tapasztalatot gyűjteni, és élni, de nem azt a fajta életet amit a legtöbb ember sikeresnek könyvel el. Nekem az unalmas. Ez van. A többiek meg hívhatnak felelőtlennek vagy őrültnek vagy különcnek. Csak az számít nekem, hogy ne essek vissza a gödörbe soha többé, ennyi is elég volt. :D

23/L