Mi a különbség a nemzeti-szocializmus, nemzeti-szindikalizmus és nemzeti-korporativizmus között?

A nacionálszindikalizmus nem egy rendszer, hanem egy mozgalom neve. Szindikalizmus, mely a szindikalizmussal és az anarchoszindikalizmussal szemben nem internacionalista. A(z anarcho)szindikalisták általános sztrájkkal meg akarják dönteni a tőkés rendet, hogy osztály és uralom nélküli társadalmat hozzanak létre. A nacionálszindikalisták is meg akarják dönteni ált. sztrájkkal a tőkés rendet, de olyan társadalmat akarnak létrehozni, amit nem az osztályok megszüntetése, hanem osztályok közti harmónia jellemez nacionalista ideológia égisze alatt. Olaszországban és Spanyolországban a fasisztákkal, ill. falangistákkal együttműködtek a nac.szind. erők.

A korporativizmus a szindikalizmus ellentéte a szakszervezeti mozgalomban. A korporativizmus nemcsak a fasizmusra jellemző, hanem az ausztrofasizmusra, az Új Államra és sok konzervatív és keresztényszocialista államra is. Pl. a mai Németország és Magyarország érdekegyeztető rendszere tág értelemben korporatív (miközben Franciaország és Olaszország ma is szindikalista ebből a szempontból).

A fasiszta Olaszország ún. "vertikális szakszervezeteket" szervezett, ahol a különböző osztályok "együttműködtek". Hasonló volt a Német Munkafront szerepe is. Bizonyos értelemben a náci és a fasiszta rendszer is korporativista. A nácizmus sok szociális engedményt tett, pl. megteremtette a teljes foglalkoztatottságot. A hungarizmus még sokkal baloldalibb volt, pl. a jövedelmek egyenlőtlenségét csak szűk határokon belül engedélyezték.

Ugyanakkor a fasizmus és a nácizmus különböző rendszerek, sok apró különbség van köztük, nyilván könyveket lehetne erről írni. A legjelentősebb különbség persze az, hogy a fasizmusnál a központi kategória az állam, a nácizmusnál a faj. A nácizmus fajközpontú, rasszista, a fasizmusnál az államhoz (birodalomhoz) való lojalitás a lényeges. A fasizmus "demokratikusabb" volt annyiban, hogy sohasem volt igazán totalitárius és nem egyetlen vezére volt (Mussolinit le tudta váltani a Nagytanács, és ott volt persze a király is).

Nemzeti szocializmus: Hamradikutas, azon belül fasiszta ideológia. Téves dolog rögtön Hitlerhez kötni, rengeteg másik ideológus is volt, aki sok mindent máshogy gondolt mint Hitler, ilyen volt pl. Otto és George Strasser is. Jobboldali és baloldali értékeket is merít, ilyen pl. a nacionalizmus, szocializmus és konzervativizmus, ezek sokszor szélsőségesebbek vagy mérsékeltebbek. Ha hiszed, ha nem pl. a strasserizmus, csak gazdaságilag volt antiszemita, a való életben nem hittek felsőbbrendűségben. Fő elvei a szocializmus, nacionalizmus, konzervativizmus és konnacionalizmus (internacionalizmus és nacionalizmus keveréke, lényegében mindenki szeresse a hazáját és a nemzetek fogjanak össze, mint ami a 2. vh-ban volt kb.)

Nemzeti szindikalizmus: Másik nevén falangizmus. Ez is harmadikutas éa fasiszta eszme. Fő jellemzői: a forradalmiság, a konzervativizmus, a szindikalizmus (polgári/kispolgári szocializmus, vagyis a polgárság, a nemesség, értelmiség és a kispolgárság érdekeit is, viseli a munksáok, katonák és a parasztoké mellett.) és a nacionalizmus és konnacionalizmus. Nem soviniszta és nem is antiszemita, ellentétben a hitlerizmussal. Fő ideológusa José Antonio Primo de Rivera.

A korporativizmus, a harmadikutasság és a fasizmus egyik elve. Benito Mussolini alapozta meg. Lényege röviden, hogy ne legyen jobb-bal megosztottság és a társadalmi osztályok között is egyenlőség legyen (baloldali elv), mert a nemzetet feleslegesen osztja meg és fordítja egymás ellen.