A kommunisták világkormányt akartak?

Örülök, hogy valakik ennyire pontosan tudják a kommunizmus és a szocializmus lényegét, korszakait. Nyilván azért, mert részt vettek az említett elméletek kiagyalásában.

A kérdéshez: kik azok a kommunisták? Marx kidolgozott egy közgazdasági elméletet, amelynek lényege inkább a kapitalizmus problematikájának kritikája. Lenin kidolgozott egy továbbfejlesztést, és egy megvalósítást. Szüksége volt egy elméletre, hogy legszegényebb helyen kezdődik, különben mi lett volna az alapja 1917-nek. Aztán többen észrevették, hogy vannak az elméletben komoly hiányosságok. Mások, mint Sztálin a hatalomszerzés totális lehetőségét vették észre benne. Így lehetett gyártani elméleteket a kampányokhoz, népszerűsítéshez. Ezért születtek az említett indulók. És ugyanilyen séma szerint járnak el a mostani politikacsinálók. Meg a reklámkitalálók.

Aztán voltak, akik úgy gondolták, sok jó cél is szerepel ebben. Például a világ proletárjai (abban a korban a klasszikus munkásság és parasztság - ma már ez a kategória mást jelent) egyformán rossz körülmények között élnek, mégpedig igazságtalanul. Az egyesülés egyfelől az azonos helyzetet jelentette, másfelől az azonos érdek miatti összefogás szükségességét, ezáltal saját céljaik érvényesítését. A nemzetköziség - mondjuk Sztálinnak, Honeckernek - lózung volt, sokaknak egy jó értelemben vett összefogás, közös munka.

Voltak olyanok, akik világkormányt akartak. Kommunistának nem tartanám őket akkor se, ha ők magukat igen. Ma is vannak, akik világkormányt akarnak, kísértetiesen hasonlót. Voltak, akik világkormány alatt azt értették, olyan kormányok összessége, akik ugyanazt akarják. Békét, egymással való kereskedést, közös és nem közös munkát, sok mást, de semmiképpen ellenségeskedést. Lehet, hogy idealisták voltak, de ők hittek benne.

Ne akarjunk egy homogén tömeget csinálni utólag abból, ami egyfelől nem is létezett, másfelől ami volt belőle, minden volt, csak homogén nem.

"A kommunisták nem képzeltek semmit arról, hogy mi lesz majd."

Ez baromira nem igaz. Marx maga is többször leírta, hogy mi a kommunizmus végső célja: egy osztályok, magántulajdon és állam nélküli társadalom.

Mivel állam nélküli, ezért remélem egyértelmű mindenkinek, hogy a kommunisták nem akartak világkormányt.

"A kommunisták világkormányt akartak?"

A szocialista társadalomban az elmélet szerint nincs állam. Ha a kommunista mozgalom az egész világon győz, akkor az elmélet szerint nem lett volna semmilyen kormány. Természetesen a szocializmus világméretű győzelméig tartó időszakban létezhettek volna átmeneti jelleggel szocialista kormányok.

"És nemzetközivé lesz,holnapra a világ!"

Ez annyit jelent, hogy a proletárok az egész világon összefognak, tekintet nélkül az államhatárokra.

"Marx kidolgozott egy közgazdasági elméletet, amelynek lényege inkább a kapitalizmus problematikájának kritikája. "

Ennél lényegesen többet dolgozott ki, de a lényeg persze az, hogy Marx számára ami előre látható és tervezhető volt, az csak a kommunista mozgalom létrejötte és működése. Nem beszélt arról, hogy milyen állapotot kell elérni, mert az a mozgalomra tartozik. Azt viszont magától értetődőnek tekintette (és ez pl. hiba volt az elméletben), hogy a kommunista mozgalom célja az osztálynélküli társadalom, és ha nincsenek osztályok, akkor állam sincs.

1. Marx nem volt kommunista.

2. A gyakorló kommunisták eléggé sokszínűek voltak, a tömegeiknek nemigen volt elképzelésük - minek is lett volna - a jövő államformájáról. A gyakorló vezetők pedig elsősorban saját hatalmukkal voltak elfoglalva. És valóban volt néhány teoretikus, aki megpróbálta ezt elképzelni.

Meglehetősen sokan úgy képzelik ezt az államnélküliséget, hogy vesszük a mostani országokat, kitöröljük belőle a kormányokat, megszüntetjük a határokat és még néhány formális apróság. Szó szerint venni a marxi állam és osztálynélküliséget, egyszerű értelmetlenség.

A kommunista elméletek osztálynélkülisége azt jelenti, hogy minden ember egyformán okos, egyformán jól él, tetszése szerint részesedik minden szükségletből, nincsenek ellenfelei, riválisai, közös a céljuk. Ha nem így lenne, nem lehetne osztálynélküliség. Az okosabb előbb utóbb megtalálná a módját az előnyszerzésnek. Ha tetszés szerint akarunk élni, előbb utóbb beleütközünk valaki más érdekeibe. Megindul a harc. Tetszés szerint használni a javakat, azt jelenti, korlátlanul tudjuk azokat előállítani. Tekintet nélkül természeti adottságokra, éghajlatra és más körülményekre.

Ezért mondhattak olyan zagyvaságot egyes teoretikusok, hogy már csak az oda vezető utat kell kidolgozni. Nem megvalósítható célhoz nem vezet út.

Az államnélküliség pedig csak annyit jelent, hogy megszüntetjük az állam hatalmi pozícióját. De annyi ember tevékenységét valakinek szervezni kell. Letagadhatjuk, hogy ez az állam, de ettől még ezt a most is létező (csak néha nem működő) állami feladatot jelenti. Mondhatjuk, hogy elvesszük az állam hatalmát, de akkor hogyan fogja az esetleges eltéréseket korrigálni? Olyan nincs, hogy minden pillanatban mindenki ugyanazt akarja. Vagyis lesznek ellentétek, ki lesz a bíró, ki kényszeríti az ítéletet el nem fogadót?

A kommunista eszmék megszületését egy társadalmi működési mód túlhaladottá válása eredményezte. A feudalista államműködés zavarai, a kapitalizmus kialakulatlansága hozta a normalitás utáni vágyat. Hogy az elképzelés szép de ellentétes a természet törvényeivel, csak kevesen látták. A tömegek mást szerettek volna látni. Ebből is látszik, hogy nagy tömegek akarata nem egyenlő az igazsággal. És az is, hogy az elméletek alkotói inkább nagy szavakat használtak, csak ne kelljen belegondolni a probléma mélyére, mert akkor kiderül: nem létezik ilyen cél, és soha nem is fog. De ezt persze ilyen kristálytisztán csak utólag látni, ezért nincs jogunk elítélni ezeket a gondolkodókat, egyszerűen azt mondjuk, tévedtek.

Ezért foglalkozott Marx inkább a kapitalizmus kritikájával, és nem a kommunizmus működésének részletezésével. De nem foglalt állást a kommunista mozgalom céljáról (mivelhogy nem is volt akkor ilyen mozgalom), az államnélküliségre vonatkozó direkt következtetést pedig végképp nem vont le. Nem árt tudni, ő mit értett állam alatt, amikor ezt a szót használta.

És a mai zűrzavar, válság elhúzódás (ennyi idő alatt még a nagy 1929-es világválság is véget ért), korábbi elméletekhez való visszanyúlás ugyanazt a problémát mutatja. A kapitalizmus működési szisztémája a mai technikai fejlődés mellett túlhaladottá, működésképtelenné vált. Ez nem mindenütt látszik, ahogy a feudalizmus megszűnése is eltartott jó 200 évig. Vagy generálisan újragondoljuk a jelenlegi társadalmi rendszerek működésmódját, vagy újat találunk ki. Az egyik mindenképpen meg fog valósulni. Csak az a kérdés, általunk, vagy nélkülünk.