Kifizetődők-e a háborúk?

Szerintem ez nagyon attol fugg, hogy mi a haboru celja. Pld tetelezzuk fel, el kell dontened, hogy megadod magad egy tamadasnak, vagy felveszed ellene a harcot - azaz a haborut valasztod.

Egy ilyen dontesben nem feltetlenul a penz dominal.

Tehat a kerdest csak TAMADO haboru inditasara lehet feltenni. Ott pedig nyilvan fugg attol, hogy a tamado gyoz-e. Az indianok elleni haboru nyilvan megerte GAZDASAGILAG, a II. VH nem erte meg (most nehogy jojjon valaki azzal, hogy NO ma gazdasagilag vezet. Nem tudhatod, hogyha gyoztek volna, akkor ma gazdasagilag hol allnanak).

"Vannak dolgok, amelyekrol tudod, hogy hogyan lepsz be, de nem lehet tudni, hogy hogyan jossz ki belole"

Szerintem a haboru is ilyen.

A győztes támadóháborúk kifizetődőek. Ha egy ország nyer és sikerül területeket foglalnia vagy csak a befolyási zónáját kiterjesztenie, jól jár. Akkor is, ha nem ő indította a háborút, csak megvédte magá, aztán meg jól "felszabadított" mindenkit (lásd a Vörös Hadsereg a II. világháborúban: önvédelemként kezdtek, aztán hogy, hogy nem, túlszaladtak a határon és sikerült némi olyan területet elfoglalniuk, ami soha nem is volt az övék).

Először is felpörög a hadiipar. A fegyvergyártás, hadijárművek gyártása, olajipar (na, mivel is mennek a járművek?) csúcson van, óriási állami pénzeket döntenek bele. Ezen pénzek egy része adó formájában visszajön, de nem ez a fontos, hanem az, hogy a gazdaság löketet kap, csökken a munkanélküliek száma, mert a hadseregnek katonákra, a hadseregnek dolgozó üzemeknek munkaerőre van szükségük.

Viszont a látványos időszakban a háború még nem kifizetődő az államnak. Ilyenkor az ő pénze fogy, pumpálja bele a hadigazdaságba. Hanem aztán mikor sikeres lesz a háború és ott vannak az elfoglalt vagy csak befolyási zónába került területek, akkor már profit is lehet belőle.

Végigrohantak a katonák egyes országokon, szétlőttek mindent. Na, most mit kezdjen magával a civil lakosság? Se házuk nincs, se közigazgatásuk, se állami szolgáltatás... Ilyenkor pedig a "jóságos" győztes hatalom segítséget nyújt nekik: elkezdenek újjáépíteni. Elméletileg ez nem a győztesek dolga lenne, de azért tesznek róla, hogy az ő gazdaságuknak legyen jó. Tőlük származnak a nyersanyagok, ők exportálják a technikai eszközöket, ők küldenek szakembereket, ők fegyverzik fel az új rendőrséget/hadsereget és ekkor már idegen államok pénze folyik be az államkasszába. Tiszta haszon. Sőt, lehet jóvátételt is előírni a békében (bár ez nem tudom, manapság mennyire divat), esetleg rettenetesen kedvezményes kölcsönt nyújtani az újjáépítéshez (mondjuk olyat, amivel azért még éppen jól járnak) és amiből a legnagyobb pénz van: pár évtizedig vagy legkésőbb a következő háborúig biztosítani lehet a jó gazdasági kapcsolatokat. Egy egykori legyőzött állam nem nagyon fog vernyákolni, ha esetleg számára hátrányos külkereskedelmi szerződéseket kell megkötnie és egy kicsit sem fogja zavarni, ha a fő kereskedelmi, beruházási partnere az egykori győztes állam lesz. Vagy legalábbis nem fog szólni miatta.

Tehát a győztes támadóháború először nagy befektetést igényel az állam részéről, viszont később visszahozza az árát, megfelelő politika esetén többszörösen is.

A győztes szepontjából:

- gazadaságosság szempontjából azt kell, hogy mondjam, hogy többnyire igen, de nem minden esetben

- politikai szempontból gyakorlatilag szinte mindig megéri.

- morális okokból nézve (emberi veszteségek, háborús traumák stb.) általában még a győzteseknek sem igazán éri meg. A háborúkban előtérbe kerülnek minden harcoló oldalán a jellemtelen, kegyetlen, embertelen, hitvány egyének.

" (na, mivel is mennek a járművek?)"

Ez azért meglehetősen hely és korfüggő. Az ókori rómában lóval mentek, az első világháborúban leginkább szén alapú gőzgépek, a második világháború alatt a németek barnakőszénből állították elő az üzemanyagot, ma már leginkább az alkohol dominál, de egyes helyeken használnak napelemes autókat is, bár az kevésbe elterjedt, mint a belsőégésűek. Továbbá egy belsőégésű működhet még földgázzal, hidrogénnel stb.

Attól függ.

Ha azt nézzük hogy fiatalok meghalnak nem.Ha azt nézzük hogy nem fog több ember rabságba élni igen.

De semelyik háború nem kifizetendő ha azt nézzük hogy emberek halnak meg.De ez már kérdés.

A Római birodalom egész sokáig nagyon jól elvolt a folyamatos gyarmatszerzéssel. (a belső viszályok ellenére is)

De rengeteg van. Anglia gyarmataiból, remekül elvolt.

Több okból is megéri. A gyarmatország pénzeli az anyaországot, olcsó munkaerő, stb.

Nagyobb terület, nagyobb hatalom. (Egész világra kiterjedő előnyök.)