A forint mikor lett olyan gyenge, hogy három számjegyű összegbe kerül minden?

fokozatosan lett ilyen a magas infláció miatt (5-10% hosszú távon sok), de az elmúlt 6-8-10 évben nem követte az inflációt az árfolyam, ezt hozzuk be most.

Valamikor a zloty is ilyen volt, ezért levettek pár 0-t a végéről (1 új zloty = 10000 régi zloty)

"A forint mikor lett olyan gyenge, hogy három számjegyű összegbe kerül minden?"

1 dollár 1950-ben 12 forintot ért (elméletileg, a valóságban nem igazán), 1990-ben 60-at, 1995-ben 120-at. 2000-ben 300-ig is felment. Az euró mostanában és 2009-ben volt a legerősebb a forinttal szemben, 2000-ben 250 körül volt.

"10 hrivnya"

Hrivnya 1996 óta létezik. 100 ezer karbovanyecet váltottak be 1 hrivenyre. 1992-1996-ban ugyanis Ukrajna pénze a karbovanyec volt, azelőtt pedig a szovjet rubel.

"4 lei"

A mostani román lej már a negyedik. 2005-ben váltottak át az előzőről 1:10 000 arányban. A harmadik lejt 1952-ben vezették be, 20-400:1 arányban a másodikhoz képest, amit 1947-ben vezettek be 1:20 000 arányban az elsőhöz képest. Az első lejt 1867-ben vezették be. 1936-ban egy amerikai dollár 200 (első) lejt ért.

"1.3 dollár"

"0.8 font"

A dollár és a font stabil keményvaluták évszázadok óta.

"Emlékszem, hogy régen a líra volt ilyen értéktelen, meg mostanában a jen, de még az sem annyira."

Meg még egy csomó pénz, amire nem emlékszel, vagy amiről nem is hallottál, vagy megszűnt. Escudo, tolár, peseta, izlandi korona, jugoszláv dinár, novemberi dinár és szuperdinár, bolgár régi leva, hogy csak néhány európait említsek.

ma 19:40

Meg a zloty. A levát pedig 1:1000 arányban redenominálták.

Látom te is egy közgazdasági szakbarbár vagy, aki azt hiszi, hogyha 4 peták ér 40 fityfirittyet, akkor a fityfiritty 10x rosszabb a petáknál.

A pénznél nem a szám nagysága számít, hanem a vásárlóereje. Gondolj bele, mikor tudsz többet venni?

1. A fizetésed 60 peták és 1 peták 1 kiló kenyér.

2. A fizetésed 5 000 000 fityfiritty és 1 000 fityfiritty egy kiló kenyér.

A szám nem áll egyenes arányban a pénz értékességével. Konkrét példa:

1 bosnyák konvertibilis márka 153 forint. Ez nem jelenti azt, hogy a bosnyák márka 153x jobb a forintnál, épp ellenkezőleg rosszabb pénz, mert kevesebbet tudsz venni rajt a boltban. Ezt személyesen is átéltem, tavaly nyáron jártam ott.

Bonyolultabb ez, mondjuk amiket felsoroltál, azok majdnem mind jobbak a forintnál. Vagyis pontosabban a hrivnya, meg a lei nem, azok gyengébbek.

"hasonló "kaliberű" gazdaságoknak (pl. Csehország-Magyarország") hogyan lett a pénze ennyire eltérő"

Egy forint öt dél-koreai wont ér, ami nem jelenti, hogy a dél-koreai gazdaság "kisebb kaliberű" a magyarnál. Vagy: 1950-ben 1 forint majdnem 100 francia régi frankot ért, mégsem mondanám, hogy a magyar gazdaság erősebb volt a franciánál. Látni kellene, hogy a forint, frank, dollár stb. csak "mértékegységek".

A dolog roppant egyszerű. Ahol nagyon kicsi volt történelmileg az infláció, ott a boltokban kis számok vannak az árcédulákra írva. Ahol nagyobb volt, ott nagyobb számok. Ahol meg rendszeresen marha nagy az infláció, ott szintén kis számok, mert ott cserélgetik a pénzt, amikor a számok túl nagyok lesznek. A forint, az izlandi korona, a dél-koreai won, a japán jen, a spanyol pezeta tartoznak a középső kategóriába: közepes infláció volt egy ideig, ezért százas, ezres összegek vannak az árcédulákon. Nem volt akkora az infláció, hogy le kelljen cserélni a pénzt, mint a román lejt, vagy éppen a pengőt, de nem is volt olyan kicsi, mint mondjuk az USA-ban.

1 mai dollár amúgy viszonyítási alaptól függően 1/20-1/100 annyit ér, mint egy dollár száz évvel ezelőtt, tehát stabil értékű pénz nem létezik.

Mellesleg tévedés, hogy a cseh és magyar gazdaság "hasonló kaliberű". Sosem volt az, Csehország 1945 előtt a legfejlettebb országok között volt, és még ma is félúton van fejlettségben a nyugati és a közép-európai országok között. Magyarország kb. Lengyelországgal van egy szinten, a többit lásd a zlotynál.