Mit adott a világnak a nacionalizmus?

„Hogy lehet, hogy Németország létrejött? Pár nemzetalkotó "államnak" a német szövetségi államon belül semmi köze a németekhez.”

Nevezetesen melyik államnak?

„Világháborúkat okozott, mások lenézést, oda-vissza alapon, nyomort és szegénységet.”

A harc mindig is a hatalomért folyt. A háborúk pedig nem a romantikus nacionalizmus korában robbantak be újdonságként, hanem már az ókorban is léteztek, legfeljebb (megfelelő technikai eszközök hiányában) nem világháború szintjén.

A mások lenézését az individualizmus, a nyomort és szegénységet meg mikor mi hozott.

"Te az aradi vértanúk nevei nem mondanak semmit? Nem csak magyar származásúak haltak meg ám ott!"

Na és?

Szio.

Mindössze elfoglalt voltam és figyelmetlen.

Szerintem "árnyaltabb ez a kép."

Különben való igaz, hogy azok a nemzeti érzelmek, amikről itt szó van, azok valóban a francia forradalommal születtek meg. Erről ismét hosszú beszélgetést lehet kezdeni, aminek gyakran az a felvetés a vége, hogy a nagy francia forradalom sem volt nagy, sem volt francia, sőt még forradalom sem volt.

Eszerint a felvetés szerint a "forradalmat", és a rémuralmat a szabadkőművesség angol ága szervezte a Franciaország ellen, hogy az ne erősödhessen meg túlzottan Anglia rovására. Eszerint az egész "forradalom", az első volt azon kísérletek sorában, amelyek során az illuminátus szabadkőművesség a világuralomra tört, vagyis a farancia forradalom, és a bolsevik forradalom egy vonalra esik. Eszerint ezek a foradalmak éppen arra szolgáltak, hogy a nemzeteket egymás elen uszítva olyan káoszt teremtsenek, ami után a világ népei "megváltóként" üdvözölnék az illuminátusok által sugalmazott elveket. Ezen a vonalon továbbmenve a mai válság ismét egy hatalomátvételi, hatalom koncentrálási kísérlet, amelynek lényege nem más, mint hogy a pénzpiacok manipulációjával káoszt teremtsenek, majd amikor a "vezérelt káosz" elviselhetetlenné válik, akkor egy "világköztársaság", egy centralizált, központosított világállam gondolatával "megmentsék", a pusztuló világot. Az elgyötört emberek így maguk legitimálnának egy minden eddiginél ravaszabb elnyomó hatalmat a saját maguk "megmentésére". A francia forradalomnak ebbe az olvasatába jól illeszkedik a nemzeti eszme e buzgó hajtásának, a sovinizmusnak a megteremtése. Máskülönben egyéb módon kellene magyarázni, hogy annyi évszázad érdektelenség után honnan hullott az addig érdektelen embertömegek közé ez a fajta "vad" nacionalizmus..., amely egyébként tökéletesen alkalmas azokra a célokra, amelyeket ez az elképzelés megemlít.

Amúgy a lényegre visszatérve, bár a nacionalizmus fogalma ebben a formában a francia forradalommal jelenik meg, szerintem valójában már annak előtte is megvolt. Mindössze akkor erősödött meg, és alakult egyfajta elfogadott ideológiává a forradalom hatására. Ahogyan az emberek azelőtt is családban éltek, mielőtt a társadalomtudomány, vagy a szociológia hivatalosan is tudományos fogalmak közé foglalta ezt.

Valóban a középkori európában sokhelyütt sokkal kisebb jelentősége volt a nemzeti létnek, mint a forradalom után, és például sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a vallási megkülönböztetés.

Ezzel együtt azonban az is igaz, hogy mindíg is voltak olyan népcsoportok, amelyek önmagukat származási, vérségi alapon határozták meg. Ezek a népek úgy szerveződtek, ahogyan a nemzetek is. A kisebb egység volt a család, de létezett a "nagycsalád", a törzs, a törzsszövetség, a nemzetség fogalma is, ami már egy "előképe" a nemzettudatnak. Amely azután valóban a francia forradalommal "kristályosodik ki". Így voltak a hunok, de a vikingek is, de voltak gepidák, longobardok, germánok, és sok más egyéb törzs. Ezek a Római Birodalommal szemben határozták meg magukat, ahol viszont mindenki elsősorban mint "római" határozta meg magát, holott a római nem volt "etnikai nemzet", ugyanúgy ahogyan később például a magyar sem az, hanem a köztudatban dől el inkább a hovatartozás. Az angolok, és a franciák is végigháborúzták a középkort, és magukat egymástól mint "angolok", és mint "franciák" különböztették meg. Holott köztudott, hogy a két nép amúgy etnikailag nem volt soha homogén, ahogyan ma sem az. Nagyon úgy tűnik, hogy a nemzetállamok kora egy átmeneti történelmi időszak volt, és ennek végével ma ismét háttérbe szorulni látszik a nemzeti lét, ami egyfajta "illuzióként" határozta meg az elmúlt század közgondolkodását. Ennek a gondolatnak azonban szerves a fejlődése, hiszen a gyökerei már korábban is megvoltak, "csak nem volt a nevén nevezve". Hivatalos ideológiává valóban a francia "forradalom" után lett ez a "közösségformáló erő."

Még az is lehet, hogy a demokráciával, és a szabadsággal is erős összefüggést mutat. Hiszen régebben a szegényembereknek szinte mindegy volt, hogy éppen ki nyomorgatja őket, ki hajtja be az adót, közösen szenvedtek, "egy iga nyomta őket", a sorsuk egy, és ugyanaz volt. Talán ezért is volt kisebb a jelentősége annak, hogy meghatározzák magukat úgy, hogy mi, illetve ti.

Ez csak azután vált lényegesebbé, hogy a forradalmak után az önrendelkezés eszméje, a szabadság megnyitotta a versengést a rivális csoportok között. Körülbelül innen eredeztethető a "szekértáborok kora".

Hogyha nem lett volna "felvilágosodás", társadalmi, ipari forradalom, ha nem lett volna "liberalizmus", akkor ma is úgy élnénk mint a középkorban, akkor ezek nem szülték volna meg önmaguk ellentétét, a nacionalizmust, és most nem lennének ezek a fogalmak sem, hogyan nacionalizmus sem lenne. A történelem azonban másfelé óhajtott folyni. Ezért mindezek a fogalmak "megszülték egymást"....

Szerintem.

A felfogása, és a "nemzeti karakter"határozza meg, hogy a nacionalizmus átcsap-e sovinizmusba. an ahol (kultúráltabb, régebben demokratikus berendezkedésű országokban) nem feltétlenül.

Ezért más az amerikai, vagy az angliai, vagy a svédországi nacionalizmus, ami inkább egyfajta patrióta nacionalizmus, mint a magyar, szerb, az albán, vagy az orosz nacionalizmus, ami inkább "soviniszta nacionalizmus".

Ezenkívül mint említette, a sovinizmus, és a liberalizmus két ellentétes fogalom, ami a történeti fejlődés egy pontján egyszerre, "egymás ellenpontjaként" született meg.