Miért mennek olyan kevesen informatikusnak (1. link), illetve mérnöknek, könyvelőnek mint bölcsész, jog, kommunikáció szakokra (2. link)?
""A legtöbb informatikai cég szakemberhiányra, a magyar oktatási rendszerre panaszkodik. Ezek a cégek viszonylag magas kezdő fizetést és stabil munkahelyet kínálnak, még sincs elég jelentkező az informatikai szakokra az egyetemeken" – hangzott el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) keddi sajtótájékoztatóján. Jelenleg egy programozó körülbelül bruttó 250 ezer forintos kezdő bért érhet el, de két év gyakorlattal ez az összeg akár 600 ezer forintig is felmehet."
Idén kezdő fizetés már 320+ E.
"Idén is keresettek lesznek a gépész-, villamos-, vegyész- és környezetmérnökök, az informatikusok és a könyvelők, viszont a kommunikáció, marketing, közgazdaság, jog területén elhelyezkedni vágyóknak már nehezebb dolguk lesz, mert ezek a szektorok 2009-ben is telítettek voltak - írta a hiányszakmákról szóló cikkében - munkaerő-toborzással foglalkozó szakemberek véleményét összegezve - a HVG.
A pénzügyi területen elhelyezkedő friss diplomások átlagosan 299 ezer forintot, az ipari termelésben résztvevők 250 ezer forintot, míg az egészségügyben dolgozók és a gyógyszeriparban elhelyezkedők átlagosan 235 ezer forintot kereshetnek havonta - derül ki a Merces diplomás és érettségizett pályakezdők bérét összehasonlító friss felméréséből. Adataik szerint az IT-tanácsadók pályájuk elején átlagosan bruttó 344 ezer forinttal, míg a szoftvermérnökök 336 ezer forinttal számolhatnak havonta. A pályakezdő banki pénzügyi elemzők 320 ezer forinttal kalkulálhatnak, míg a friss diplomás gépészmérnökök 255 ezer forintot, az építészmérnökök pedig 189 ezer forintot vihetnek haza optimális esetben. A pályakezdő gyógyszerészek bérét ez első időkben átlagosan 256 ezer forintra becsülik, míg az orvosi területen elhelyezkedőkét átlagosan havi 150 ezerre (kivéve a fogorvosok bérét, ami ennél magasabb). A diplomás könyvelők 218 ezer forintos kezdő fizetéssel számolhatnak. Hogy ténylegesen milyen bért sikerül kialkudniuk a pályakezdőknek, több tényezőtől is függ. Számít a befogadó cég anyagi és piaci helyzete, ahogy a megszerzett diploma értéke is (nem mindegy, hogy melyik intézmény bocsátotta ki)."
""a magyar oktatási rendszer" - ez a válasz.
Borzasztó rosszul tanítják a reáltárgyakat már nagyon régóta."
Lehet. Ettől még Magyarország természettudományból pl. az USA, Franciaország és Norvégia előtt végzett 2009-ben a PISA-felmérésen.
Értem, hogy kényelmes és egyszerű álláspont a folyamatos magyarköpködés, de azért vannak tények is, amikre néha oda kellene figyelni.
Az általadd felsorolt országok csak pár ponttal kaptak kevesebbet. Akkor nálunk jobbak pl: Kanada, Japán, Németország, Finnek, Angolok.
Mi a középmezőnybe tartozunk.
Amúgy nálunk tényleg szar a rendszer. Fizikán nem sok kísérletet mutatnak be. És így nem is érdekes a diákoknak. Az ok pedig, hogy nincs rá pénz.
"Mi a középmezőnybe tartozunk."
Helyes, ezek szerint egyetértünk abban, hogy a rendszer nem "borzasztóan rossz", szemben a korábbi hozzászóló állításával.
Ha működne itthon az idegennyelv oktatás, már érettségi előtt meg lehetne szerezni a nyelvvizsgát, azonban az iskolai nyelvoktatás és a nyelvvizsga követelmények köszönőviszonyban sincsenek egymással.
Egyébként teljes mértékben elvárható a nyelvvizsga és a nyelvtudás, már csak azért is, mert a szakirodalom többsége bizony angolul, németül és oroszul lelhető fel.
Uccu neki, szerezd meg a nyelvvizsgád, és már nem tudnak belédkötni a munkáltatók.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!