Miért veszik fel az emberek a segélyeket és más támogatásokat? S miért hiszik, hogy az jár?
Olvasom és személyesen is tapasztalom, hogy az emberek mennyire erősen ragaszkodnak az állami pénzekhez.
Számomra zavaró a gondolat, hogy így lényegében magunk alatt vágjuk a fát.
Miközben a támogatások egy része kölcsönök és felesleges dolgok fedezésére megy el.
Nem lenne logikusabb támogatások helyett pénzügyi nevelésre költeni?
Ez az államtól való függés egy szocialista örökség lenne?
válasza:Pedig Szabolcsban lakom...
Lehet panaszkodni, de értelmetlen és önpusztító.
válasza:"00.32 es 77%os Annyi segélyt egy önkormányzat sem ad,amiből bármiféle "extrát" lehetne fedezni.Nagyon megvan szigoritva,igy most max. pár ezer forintot adnak,és azt sem "havonta" postázzák. "
Arra gondoltam, hogy van aki segélyből él és többet költ cigire/piára, mint kajára. Ezért lenne jó a szociális kártya megfelelő ellenárzéssel, hogy tényleg a megélhetésre menyjen a pénz.
válasza:01:09-es!!!
Nem igazán értem mi kivetni valót találtál a hozzászólásomban!
Én nem vagyok tisztába a támogatások,segélyek összegével, adhatóságával stb..
Viszont nagy sok olyan mebert ismerek, aki feketén keres havi 200.000ft-ot, és ennek ellenére elmegy hó elején és felveszi a segélyt,megjegyzem halkan nem szorúl rá!
DE hát bejelentett munkája ugye nincsen!
ismerek olyant is aki kettőszázhetven 270ft-ot kapott egy hónapra szoc.segély címen,mert egy gyereke után kap családi pótlékot, és árvasági ellátást,utóbbi kettő összege nem haladta meg a létminimumot ,ezért kipótolták neki 270ft-ra és így már elérte a létminimumot(a 2 főre esőt)!
270ft -ból nem vesz egy kilo kenyeret se!
De ez van!
válasza:Ha jól sejtem ez rám vonatkozott.
Irták, a támogatások JÁRNAK. Szerin NEM járnak, csupán jó indulatú lehetőségek.
Zavar a panaszkodás, és a szűklátókörűség, valamint az ismerek hiánya.
A másik, majd bele szakadunk a szociális rendszerbe. Ebben benne van a nyugdíj és az egészségügyi ellátás is.
Belebukunk a hitelekbe a szociális rendszerbe. A kettő közűl az utóbbitt lehetne gyorsabban leépíteni.
A felszabaduló erőforrások pedig nyugodtan mehetnének a gazdaságba.
Az a baj, ezek tabu témák. Pedig tudjuk.
Jó, részben off: Azt is 100%-an tudjuk globálisan elkerűlhetetlen az élelmiszerhiány és valószínüleg az energiahiány is. A kérdés, fel leszünk e rá készűlve vagy sem. Mert 50 év nem sok idő. S azt most döntjük el.
Ehhelyett pitiáner dolgokkal és 1,2...4 éves jóléti tervekkel foglalkozunk.
Na jó ez egy nagy csavar volt a részemről.
A főiskolára bárkit felvesznek. Az egy gyerektároló. A szoba társam köszöni szépen, havi 110-et kap, különböző állami forrásokból. Közben bukdácsol a főiskolán. Bár piszkosul nem érdekel.
Ellenben nem igazán hallok olyan embert aki, ne panaszkodna a segélyre vagy a fizetésére és az adóra. Hát ez engem dühít.
Ami engem illet még pár hónap és összegyűlik annyi pénzem, hogy jobb főiskolát keressek.
Dambisa Moyo közgazdász, nem régiben megjelentetett egy könyvet a segélyek ártalmairól. Igaz ő afrikai viszonyokra írta, de azt hiszem nálunk is fellelhető néhány párhuzam.
Tudom, a jelenlegi gazdaság érdeke a birka fogyasztók. Ennek a rendszernek része a szociális rendszer. Erről egy régi mondás jut eszembe, még ha nem is pont erre alkalmazták. Kenyeret és cirkuszt a népnek. A szociális rendszer a kenyér. A nemzet érdeke viszont egészen más lenne.
A segélyek leépítéséről pedig annyit, mielött nem voltak azelött is volt élet. Valóban, más színvonalon. Most is megoldható. Az emberek szűklátókörűsége, és röghözkötöttsége ami nehezebben orvosolható. Nem azt mondom, mindenkinek el kell mennie kűlföldre. Csupán azt, ha a faluban nincsen munka menjen el az illető máshova.
Van aki írta itt, nincsen munka. Miközben ott ült az internet elött. Hát...részemről most indítok egy újjabb netes vállalkozást. Van pénz, csak meg kell találni. Ha nincsen az embernek munkája akkor keressen vagy csináljon magának.
Pár évvel korábban munkát keresve jártam a Balaton környékét. Eléggé el voltam keseredve, mert nem tudtam olyan gyorsan elhelyezkedni mint ahogyan terveztem. Találkoztam egy idős nővel, aki átélte a II. világháborút. Elkezdtem neki úgy panaszkodni, mint ahogyan az Magyarországon SZOKÁS. "Nincs munka, a kormány ilyen meg olyan, stb." Nevetett és csak annyit mondott: Mindig van tovább. Elmondta ő is többször éhhezett már élete során, és többször kezdte a szó szerinti nulláról de mindig talált megoldást.
A másik, Brian Klemmer: Éntérkép című könyve. Az egyik részében arról beszél, teljesen mindegy mi történik veled, mindig vedd úgy a történtekért te vagy a felelős. Tudom furcsának tűnik a logikája, de miután elmagyarázta miért érdemes így gondolkodni teljesen egyett értek vele.
Aki úgy gondolná én vagyok állat.:
-Egy gondolkozzon el azon, magunk alatt vágva a fát valyon mekkora bűnt követünk el.
-Kettő: Élni és élni hagyni. Ez nem csak a bajba jutott és
beteg emberekre, igaz. Hanem visszafordítva azokra is akik az elöbbi csoportot eltartják.
-Kettő, hogyan gondolkodhatna a pénzről másképpen min ahogyan addig tette.
Amúgy olyan vállalkozásokat és munkahelyeket szeretnék teremteni, ahhol az emberek jól érzik magukat és a lehetőségekhez mérten maximálisan biztonságban tudhatják a családjaikat. Hiszem, hogy ez lehetséges.
válasza:grrrr
vaJon hányan olvassák ezt végig rajtam kívül?
Ne haragudj, de ha te most felháborodsz, sem változik semmi. Tanultál valamit, s azt hiszed, te vagy a sztár. S amikor kilépsz a való világba az iskolapadból, rájössz, hogy amit tanultál, az elméletnek jó, de a gyakorlatban nulla, s majd szépen csendesen befogod a szád s visszahúzódsz kis kuckódba.
De - köszönjük, nagyon szép monológ volt.
Voltam és vagyok a valóvilágban. Őnnállóan élek elég régóta. Az elhallgatásról annyit, egyenlő a megadással, a beletörődéssel. Gyakori, és általánosan elfogadott esett. Nem értek, vele egyett.
Nem, nem hiszem, hogy bármit is tudnék. Éppen ellenkezőleg.
Viszont érdekelnek mások gondolatai.
válasza:Hozzászólónak...
" A segélyek leépítéséről csak annyit, hogy amikor nem voltak akkor is volt élet." Az a rendszerváltás előtt volt vagy 5-8 évvel és akkor még volt munkahely. Igaz, hogy annak ára volt. A második az, hogy csak munkából lehet jövedelemre szert tenni és ez a munkabér.Nálunk a munkabér az afrikai szintet üti meg. A harmadik probléma az elosztásban van. Egyre kevesebb aki berak és egyre több aki kivesz.Sajnos vannak nagyon sokan,akik jóval kevesebbet raknak be, mint amit megérdemel, vagy önhibájából vagy önhibáján kívül semmit nem rakott be és szidja a rendszert. A negyedik aki dolgozik annak nem szoc támogatásokból kellene megélnie, hanem a munkabérből. Ami nálunk megy a munkabér cimen az szégyenteljes és szerintem tudatos, ugyanis a kiáramló segélyek, és srb-ék nem ellenőrizhetőek ,bármikor megvonhatók, nagyságuk változtatható emiatt lehet vele manipulálni és ezt ezt felhasználja a politika. Tehát az anyagiak által az emberek /állampolgárok/ a korteskedések eszközei válnak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!