Az mit jelent hogy "Diplomáciai Védettség"?

zonyos személyeket mentelmi jog illet meg, ezen személyekkel szemben büntetőeljárást indítani csak akkor lehet, ha a mentelmi jog felfüggesztésére sor került.

- országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990.évi LV. Törvény 5.§-a értelmében az országgyűlési képviselővel

5. § (1) A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.

(3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez.

(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti.

(5) A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez.

(6) Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

- Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. 12.§-ának (1) bekezdése szerint az országgyülési biztossal és általános helyettesével

12. § (1) Az országgyűlési biztost csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

- A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 23.§-nak („) bekezdése értelmében az adatvédelmi biztossal, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXII. Törvény 20§-nak (2) bekezdése szerint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával,

- Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. Törvény 9.§-nak értelmében az Állami Számvevőszék elnökével és elnökhelyettesével,

9. § Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni, vagy ellenük büntetőeljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet.

- Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Törvény 14.§-nak (1) bekezdésére figyelemmel az Alkotmánybíróság tagjával

14. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jogot élvez.

- A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról rendelkező 1997. évi LXVI. Törvény 5. §-a szerint a hivatásos bírókkal és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt az ülnökkel,

5. § A hivatásos bíróval és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt az ülnökkel szemben büntető- és szabálysértési eljárást indítani vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - csak a kinevező, illetőleg a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. A hivatásos bíró és az ülnök mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.

- Az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény 23. §-a alapján az ügyészekkel, ügyészségi titkárokkal, fogalmazókkal, nyomozókkal, ügyészségi ügyintézőkkel szemben

23. § A legfőbb ügyészt az Országgyűlés, a többi ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót és ügyészségi ügyintézőt pedig a legfőbb ügyész hozzájárulása nélkül őrizetbe venni, ellene büntető-, illetőleg szabálysértési eljárást indítani, vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. E jogról - a szabálysértési eljárás kivételével - lemondani nem lehet.

csak az arra jogosult előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást megindítani.

A mentelmi jog azonban csak a mentelmi jogot biztosító pozíció betöltésének idejére garantálja a sérthetetlenséget, vagyis nem képezi végleges akadályát a büntetőeljárásnak.

A (35§ (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.) úgy rendelkezik, hogy az elévülés határidejébe nem számít be azaz időtartam, amely alatt a büntetőeljárást azért nem lehet megindítani, mert az arra jogosult nem meg a hozzájárulást.

A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség

~get élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonása nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó.

A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügy-miniszter nyilatkozatát kell alapul venni (5§)

Az ilyen mentességet élvező személy cselekménye bűncselekmény, de büntetőeljárást –a mentesség felfüggesztéséig – nem lehet indítani, illetve folytatni ellene.

sajnos , hogy orájuk nem vonatkoznak a torvények.

elso válaszadó te ugyvéd vagy, hogy ilyen pontosan tudod?

Az ilyen intézkedések célja a hatalmi ágak szétválasztása az országgyűlési képviselők esetén, illetve a más országokba küldött diplomaták szuverenitásának biztosítása.

Nem jelent valós immunitást semmi alól, hiszen ekkor is adott a lehetőség a felelősségre vonásra. Mindössze az ehhez vezető döntés van másvalaki kezében.

Gondolom annak is örülnél, ha teszem azt hatalomra kerülne valami vicces kis diktátor valahol Dél-Amerikában és első dolga, hogy kivégzi a magyar konzult, mert szerinte kém.

A diplomáciai védettség nem teljes védettség. Csak azt jelenti, hogy a bírálat joga más kezében van.

Országgyűlési képviselők esetén az Országgyűlés, nem pedig az ügyészség mérlegeli első körben, hogy mi legyen.

Diplomaták esetén pedig a megbízó ország. Ha valóban elkövet valamit, akkor nem ússza meg automatikusan.

De a jog is olyan itt, mint a foci. Mindenki ért hozzá.