Miért pont Hirosimára és Nagaszakira dobták le 1945-ben az atombombákat? Miért nem mondjuk Tokióra? Mi volt a cél vele azon kívül, hogy kapitulációra kényszerítsék a japánokat? Lehet nem ebbe a témakörbe tartozik de nem találtam jobb helyet neki.

Drezda a 2. világháboruba:

-a 3. legnagyobb vasúti csomópont, itt keresztezték egymást a következő itányokba menő vasútvonalak: Berlin, Prága, Breslau, Warschau, Leipzig und Nürnberg. Ráadásul, mivel ez összes többbi pályaudvart korábban már bombázták, ezért Leipzig–Berlin–Dresden terület majd minden vasúti forgalma itt ment keresztül. Itt volt a régió vasúti irányító központja, valamint kiterjedt szervízközpont is.

-A németek saját véleménye szerint az egyik elsődleges ipari város. Csak a hadiiparban több, mint 50.000 ember dolgozott. Többek között repülőgép alakatrészeket állítottak elő.

-45 februárjában ez volt az utolsó, még érintetlen hely, ahova a keleti frontról hazajötteket pihentették. Kaszárnyák és ellátóegységek.

-Pilótaiskola, katonai repülőtér és a 4. légiparancsnokság itt székelt.

-44 novemberében idevezényelték 10 zászóalját a "Volkssturms"-nak, hogy megerősítsék a város védelmét a közelgő oroszok miatt. Egy részüket aztán januárban átvezényelték, de kb. 20.000 ember maradt.

-1935-től a németek "kiemelten veszélyeztett"-ként kezelték a várost, ennek megfelelő óvintézkedésekkel. 43 elején bombázták a 120km-rel odébbb fekvő Leipzig-ot (Lipcse), ami egyértelművé tette, hogy hamarosan jönnek ide is. 44-ben a gyerekekek már evakuálták és a lakosságnak is kiadták, hogy éjszakázni a város szélén felállított szállásokon kell.

szóval jelentős katonai célpont volt, számítottak a támadásra és légvédelmük is volt.

erről ennyit.

Picit utána is kellene olvasni a dolgoknak és nem kellene elhinni azt a mesét, amit a keletnémet propaganda ihletett a nyugat gonoszságának megmutatására.

forrás: [link]

Még ha mindezek igazak is akkor sem volt semmi értelme a háború végén lebomázni, hiszen már a jaltai konferencia után bombázták leaz angolok, erődemostrációnak szánták ,de a konferencia idején felhős volt az ég és nem lehetett, amikor Churchill elrendelte a bombázást már rég hazament Sztálin és Roosevelt is ő is már csomagolt vagyis értelme már nem volt. És bizony akkor már nem voltak katonák meg védelem sem ott, hiszen a háború már végetért.

Melesleg a lakónegyedek célzott bombázását nem a németek kezdték el hanem az angolok.

ez igen... jó taktika!

ha minden érvünket megcáfolják, migyünk bele egy kis nagyhatalmi-konspirációs felhangot és egyből igazunk lesz...

szánalmas!

Ugyan semmi közöm hozzá, de azért mégiscsak belehablatyolok a köztetek folyó párharcba - mert hát ugye a szakmai ártalom. :)

Drezdában tényleg voltak katonai létesítmények. ... Egyetlen nyüves kis gyalogezred (az sem teljesen feltöltve), valamint két vagy három légvédelmi üteg (minimális erő).

A gyalogezred létszáma nem érte el az 1000 főt. A légvédelmi ütegek nehézlövegeit már régen a bombázás előtt kivitték a keleti frontra (a 88-as légvédelmi nehézlövegek egyben páncéltörő ágyúkként is operáltak - és ott fontosabb volt). Emellett ha ott lettek volna a nehéz légvédelmi lövegek is, akkor sem lett volna sokkal rózsásabb a helyzet. A II. világháborúban a támadó bombázóalakulatok általában kevesebb, mint 5%-os veszteséggel tértek haza. És annak a veszteségnek is tetemes részét nem a légvédelem, hanem a légierő vadászgépei okozták. A légvédelem - ha volt is - kb. 1%, vagy kisebb hatékonysággal dolgozott.

Más erő Drezdában nem volt a bombázás idején, ezt még angol írók is elismerik. (Pl. "Bomber" Harris légimarsall, az angol bombázóerők főparancsnoka is említettte egyszer a háború után.)

Viszont a keleti front elől menekülö emberek tíz-/esetleg százezrei növelték a város létszámát. A mai napig nem tudják, hogy pontosan hányan is haltak meg ott. A hozzávetőleges becslések is 35ezer és 1 millió közötti számot adnak. Nemrég volt egy bizottság, ami abban TELJESEN egyetértett, hogy SEMMILYEN katonai indoka nem volt Drezda bombázásának, bár ők kb. 20ezer halottról beszélnek (a német cikket nem találom):

[link]

Szerintem ezügyben Adenauer nyugatnémet elnök kijelentése állhat legközelebb a valósághoz - ő 250ezerre teszi a halottak számát. (A sebesültek ennél többen voltak.)

Emellett Drezdában szinte mindent porig romboltak, felégettek. Mindössze két dolog vészeléte át viszonylag sértetlenül a pusztítást:

1. A vasúti csomópont (bár kapott pár találatot)

2. és a gyalogezred kaszárnyája!!!

(Tehát azok a létesítmények, amelyek - ugyan minimális - "fenyegetést" jelentettek.)

Szóval no comment a szükségességről.

Talán nem a wikipédiát kellene előcitálni, mint hiteles forrásanyagot. A wikipédiába - ha kell - én is írok cikket. Semmi alapja nincs a bele írt dolgoknak - mivel azt bárki odaírhatta. Akár a szomszéd Rózsika néni is.

Javaslok inkább pár könyvet elolvasni a témában. Úgy nem állít az ember ekkora botorságokat.

Egy hadtörténelemmmel foglalkozó katona

Nem is volt 3. bomba... :)

Pontosabban volt 3. Az első kísérleti céllal az USA-ban robbant. A másik kettő ment Japánra.

És mint már említettek előtted, Tokióra nem lett volna értelme ledobni. A földdel tették egyenlővé már jóval azelőtt is