Milyen tényezők okozzák a birodalmak felbomlását?

A mérhetetlen adósság könnyen elsodorhatja az USA-t, lassan több lesz az államadósságuk, mint a GDP-jük (és ezt szó szerint, már most is jóval 90% a GDP-arányos államadósságuk).

A nagy birodalmakat lehetetlen hosszú távon egyben tartani. Túl sokba kerül, túl sok különböző embert "zár össze" (nyelvek, kultúrák kavalkádja) stb.

Egy birodalmat sok minden megdönthet. Leginkább az, ha már nem képes fenntartani lakosai biztonságát és jólétét, vagy ha a jólétet nem is, nincs elég katonai ereje, hogy elnyomja a lázadásokat.

A Szovjetunió leginkább a katonai erejére épült. A gazdaságban is inkább csak a nehéz- és a hadiipar volt fejlett. Akkora hadsereget és más fegyveres erőket tartott fenn, hogy bármilyen lázadást le tudott verni és ez a hadsereg olyan fejlett volt, hogy bárki mással felvehette a versenyt a Földön és az USÁ-n kívül mindenkit nagy eséllyel le is győzött volna.

Viszont volt egy nagy hátránya az USÁ-hoz képest. Ez pedig a nyersanyag- és a pénz-ellátottság. Az USA hosszabb távon volt képes újabb és újabb technikákat kifejleszteni, amivel a Szovjetuniónak muszáj volt lépést tartania, különben az USA olyan technológiához jut, amivel legyőzheti. A versenyt viszont nem bírta. A hadsereg meggyengült, a nép fellázadt... a többit már tudjuk.

Az USA összeomlásáról nem tudok nyilatkozni, mert az még a közeljövőben nem várható. A nagy eladósodás viszont betehet nekik, mivel ez a szolgáltató szektortól és a hadseregtől is bevételt von el. A nép fellázad, a hadsereg pedig nem lesz sokáig alkalmas a leverésükre.

De ez csak fantáziálás.

Más birodalmaknál is kb. ez volt a probléma.

Róma egy idő után nem tudta folytatni azt a hódítást, amire maga a birodalom épült. Az egész birodalmi struktúra arra épült, hogy új területeket szállunk meg. Okkupálunk, kiszipolyozunk annektálunk, romanizálunk. Ez viszont Traianus után már egyre kevésbé ment. Ezt még megoldották, de komoly belső feszültségekhez vezetett. (Pl. katonacsászárok kora.) Aztán amikor jöttek a barbárok, a birodalom már nem volt képes megvédeni a peremterületeit, amelyek lassan leváltak, míg végül az egész birodalom felmorzsolódott.

Bizáncot a túlzott etnikai és kulturális heterogenitása döntötte meg. Egyre több idegen etnikumú és kultúrájú népelemet volt kénytelen befogadni, akik nem tudtak és nem is akartak asszimilálódni. Ez meggyengítette a birodalmat, amely már nem volt képes ellenállni a hódítóknak.

A Német-Római Birodalom mindigis egy különös eset volt. Lényegében olyasforma volt, mint ma az EU. Rengeteg is állam konföderációja, amely élén a császár áll, akinek viszont az ebből a címből származó hatalma a nullához tendál.

A birodalom csak annyira volt erős, amennyire az államai összetartottak. Az államai pedig az idők során egyre inkább széthúztak. Napóleon pedig meg tudta nyerni magának a legtöbb jelentős államot, így eljelentéktelenítette a birodalmat, ami így felbomlott.

A Francia Császárság magára Napóleonra épült, akinek halála után birodalmát értelemszerűen felszámolták.

A Török Birodalom leginkább abba bukott bele, ami kezdetben naggyá tette. A technikai színvonalba. A XIV. században a csúcstechnológiát vonultatta fel, viszont kb. ott le is ragadt és a XIX. századra elavulttá vált. Plusz a nemzeti ébredés miatt az etnikai heterogenitás is betett nekik. A vesztes világháború pedig beverte az utolsó szöget a koporsóba.

Az orosz cári birodalmat pedig kb. az döntötte meg, ami a Szovjetuniót. Túl sokat vállalt. Annyi pénzt beleölt a hadseregbe, hogy amikor az már nem volt képes kordában tartani az elégedetlenkedőket (mert tönkreverték a világháborúban) a nép fellázadt és elsöpörte a cári hatalmat.

A történelem folyamán rengeteg birodalom megbukott. Elég gyakori ok például,hogy túl nagyra terjeszkedett, és egy idő már akkora területeket nem lehet rendesen felügyelni, nagyobb lehet a széthúzás különböző területek között, ami lehet nemzeti,vagy politikai jellegű, esetleg vannak részek, melyik ki szeretnének válni. Gyakoriak voltak a nagy birodalmakban a lázadások, és ez szakadáshoz vezethetett, vagy ha egy gyengébb uralkodó volt hatalmon, sokkal könnyebb volt a felbomlás. Erre jó példa volt a Római Birodalom.

Ezek mellett az is bomlasztó hatás volt, hogy gyakoriak voltak a külső támadások, hódítások,háborúk és emiatt a birodalom erőteljesen meggyengült, területeket vesztett, és később felbomlott. A területek közti vallási különbségek se tettek jót hosszútávon a nagy birodalmaknak. És még rengeteg tényező van, amely bukáshoz vezethet.

"Erre jó példa volt a Római Birodalom."

Nem jó példa.

Mire Romolus Augustulus trónra lépett, Róma már csak papíron létezett.

A Római Birodalom bukását a gyengülő katonai ereje okozta, mivel nem tudta megakadályozni a germán törzsek betörését, akik saját államokat alapítottak a területén, névlegessé téve a császár uralmát.

Az már csak az utolsó lökés volt, hogy egy gyermekcsászár ült a trónon, akit könnyen félre lehetett állítani.

"Ezek mellett az is bomlasztó hatás volt, hogy gyakoriak voltak a külső támadások, hódítások,háborúk és emiatt a birodalom erőteljesen meggyengült, területeket vesztett, és később felbomlott."

Na erre már inkább jó példa a Római Birodalom.

"A területek közti vallási különbségek se tettek jót hosszútávon a nagy birodalmaknak."

Attól függ. Rómában a kereszténység térnyeréséig magasról letojták, hogy ki miben hisz, amíg a császárnak áldozott. És ezt a zsidókon és a keresztényeken kívül mindenki megtette. A zsidóknak csak azért nézték el, mert ők legalább annyiban olyanok voltak, mint a többi korabeli nép, hogy egy nép, egy vallás. Nem térítettek. Ők ott megvoltak Júdeában, azt nem zavarnak sok vizet. A kereszténység viszont missziós vallás. Ezért üldözték. De most, hogy te Jupiterben, Marsban és Minervában, Zeuszban, Árészban és Athénében, Odinban, Thorban és Freyában, Ámonban, Íziszben és Ozíriszben, Mithrászban vagy épp Jahvéban hiszel, az senkit nem érdekelt.

De a középkor óta a túl erős vallási kisebbség is destabilizálhat egy államot, ha az belső feszültséget okoz.