Magyarországon miért tabusítják a vízenergiát?
Abból sem lesz pénze Putyinnak.
Nálunk minden alternatív energia tiltott vagy korlátozott ami az oroszok energiának lehet a vetélytársa.
Ez a szuverenitás
Mert nekünk sajnos nincsenek nagy vízenergia kapacitásaink. Nincs az ország területén ehhez elegendő esés a nagyobb folyóvizek mentén.
Ettől függetlenül több helyen szükség lenne vízszintszabályozásra és duzzasztásra ami némi energiatermelő kapacitással is járna, de ezek költségvonzata hatalmas.
Alföldi, kis esésű folyóink vannak, és még a Dunán sincs akkora vízhozam, hogy az ott épített erőművel megoldódna az energia ellátás.
Egy erőmű pedig a folyó jellegét is megváltoztathatja, főleg ezen vitáznak évtizedek óta a szakemberek.
Rá lehet keresni az interneten is a "csongrádi duzzasztó", "nagymarosi vízlépcső" kifejezésekre.
Előbbi építését 1973-ban fújták le, de időről-időre fellángol a vita, hogy mégis megépítsék-e.
A nagymarosi vízlépcső építését többek között környezetvédelmi, társadalmi tiltakozási hullámok miatt állították le 1989-ben, aminek ráadásul nemzetközi pereskedés is lett a következménye.
A duzzasztók építésével nem is az energiatermelésen vitáznak, hanem a felduzzasztás hatásait a környezetre, és most az a vélemény áll nyerésre, hogy több kárt csinálna, mint amennyi haszna lenne.
Komplikált, összetett téma, akit érdekel, rá tud keresni különböző írásokra.
Az a vicces ezekben a vitákban, mint pl:
" hanem a felduzzasztás hatásait a környezetre, és most az a vélemény áll nyerésre, hogy több kárt csinálna, mint amennyi haszna lenne."
hogy sok vízfejű nagyokos vitázik ezeken, mintha az életük múlna rajta miközben a Duna Magyarország határain kívül mindkét szakaszán duzzasztva van és soha nem hallottunk olyat, hogy az osztrákok a köznyezetvédelem és környezeti problémák miatt követelnék azt a tizenegynéhány duzzasztó lebontását és ugyanez elmondható a szerbekről és a románokról is. Mi itt középen akarunk megint okosabbak lenni, mint a körülöttünk lévő világ aztán időközben nálunk nem hajózható a Duna, nálunk okoz környezeti problémákat a folyamatosan alacsony vízállás... :D
Nincs elegendő tudásom ahhoz, hogy az erőmű építéseknél felmerülő vitákat így, vagy úgy minősítsem.
Egyszerű tényként írtam a példákat, hogy bár voltak, és vannak tervek duzzasztógátak építéséről, azok ellenzői nem feltétlenül a politikusok.
Az energiaellátást nem oldaná meg néhány vízi erőmű, a Bős-Nagymaros, Dunakiliti rendszer teljes csúcsrajáratáson 2-3 százalékát termelhette volna az akkori energiaszükségletnek.
Emlékszem, hónapokon keresztül volt vezető hír az erőmű megépítése ellen tüntetők tevékenysége, a Duna kör még alternatív Nóbel díjat is kapott, és végül a "népakarat" miatt mondta fel a kormány a szerződést, ami nemzetközi pereskedéshez vezetett, és a bíróság döntését azóta sem tartják be.
A kérdés szempontjából a lényeg, hogy még egy nagy méretű összetett rendszer is ennyi (2-3 százalék) energiát tud termelni, az energiaellátást nem tudjuk megoldani vízi erőművekkel, minden duzzasztógát elsődleges célja a vízgazdálkodással függ össze, az energiatermelés másodlagos.
A legnagyobb megépült vízi erőmű a kiskörei, 28MW teljesítményre képes.
Nem vagyok az atomenergia híve, de összehasonlításként, Paks kimenő teljesítménye 1900 MW... picit több, mint a Kiskörén megtermelt 28.
Kisköre fölött viszont ott van egy olyan mesterségesen létrehozott vízi élettér, ami a folyószabályozások előtti vidéket idézi meg, és sikkal többet ér, mint az a 28MW megtermelt áram.
Tiszalöknél egyszerűen a duzzasztó fölötti folyók vannak visszaduzzasztva, a hatása a Tiszán kb Dombrádig, a Bodrogon az országhatárig mérhető, hatása pozitív és negatív is.
Tiszalökön is másodlagos szempont az energiatermelés, a duzzasztással elsődlegesen a Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna vízellátását biztosítják, amelyek olyan területre szállítják a vizet, ahol nincsenek folyók (Hajdúság, Hortobágy)
A folyószabályozások hozadéka lett, hogy az ottani Hortobágy folyó víz nélkül maradt, sajnos szennyvíz levezető csatornát csináltak belőle, friss vizet a Keleti-főcsatornából kaphat.
A néhány vízerőműre nem az energiaellátás miatt lenne szükség, mert ahogy írtad is ezek teljesítménye a mi esésünk mellett elhanyagolható.
A bősi vízlépcső megépítése után beigazolódott, amivel eredetileg is terveztek: a Duna hordaléka minimálisra csökken így elkezdi a saját medrét elhordani ami probléma. A nagymarosi duzzasztó meg nem építése komoly problémákat okozott a szigetközben és a Duna felső szakaszán. A Duna és Kiskörétől a Tisza gyakorlatilag fék nélkül kifolyik az országból és mivel nincs semmilyen vízszintszabályzásra alkalmas építmény ezeken így nyaranta rekord alacsony vízállásokat mérünk és az alacsony vízállás hatással van a környező kisebb vízfolyásokra és a drén-hatás miatt a talajvízre is.
Elsősorban pont amiatt kellene duzzasztani mindkét nagy folyónkat, hogy a folyómederben és annak környezetében helyreálljon egy egészséges állapot és nem a villamosenergia termelés miatt. Ez utóbbi kb senkit nem érdekel, a beépíthető kapacitás elhanyagolható.
Kb ugyanarról beszélünk, de a kerdés kifejezetten az energiaellátásra irányult, ami - ahogy te is írtad - nem lenne jelentős plusz.
A vízgazdálkodási, ökológiai vitát meghagyom másoknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!