Ukrajnában, Oroszország délnyugati részén, Mongóliában miért van olyan hideg, sokkal hidegebb, mint Európában? Nincsenek északabbra, Mongólia nagyjából Magyarországgal egy szélességi körön fekszik.

Mert nem csak a napon múlik a dolog, hanem vannak tengeráramlatok, légmozgások, domborzati viszonyok... stb, ezek mind befolyásolják az adott táj éghajlatát.

[link]

A kontinentális éghajlat miatt.

[link]

Bár Mongólia, Ukrajna és Oroszország délnyugati része földrajzilag nem sokkal északabbra fekszik, mint Európa, mégis sokkal hidegebb tél jellemzi ezeket a területeket. Ennek több éghajlati és földrajzi oka van:

1. Kontinentális éghajlat hatása

A Kárpát-medencéhez és Nyugat-Európához képest Ukrajna, Oroszország és Mongólia beljebb fekszik a kontinens belsejében, messze a mérséklő óceáni hatásoktól.

A nagy földtömegek sokkal gyorsabban hűlnek le, mint az óceánok, és télen rendkívül alacsony hőmérséklet alakulhat ki.

Európában az Atlanti-óceán enyhítő hatása (Golf-áramlat) csökkenti a téli hideget, míg Mongólia vagy Oroszország távolabb van az óceántól, így ott ez a hatás nem érvényesül.

📌 Példa:

London (Egyesült Királyság, óceánhoz közel, 51°N): Januári átlaghőmérséklet 5°C.

Ulanbátor (Mongólia, kontinentális éghajlat, 48°N): Januári átlaghőmérséklet -20°C.

2. Hideg légtömegek akadálytalan beáramlása

Európában a Skandináv-hegység, az Alpok és a Kárpátok gátolják a sarkvidéki légtömegek délre áramlását, ezért Nyugat- és Közép-Európában ritkák a szélsőséges fagyok.

Ezzel szemben Oroszország és Mongólia hatalmas síkság, ahol az északi sarkvidéki levegő akadálytalanul tud lefelé áramlani, extrém hideget hozva magával.

📌 Példa:

Moszkvában (-10°C) hidegebb a tél, mint Berlinben (0°C), pedig közel azonos szélességi körön vannak.

3. A Szibériai Anticiklon hatása

Télen Mongólia, Szibéria és Oroszország belső részei felett egy stabil, nagy kiterjedésű magasnyomású rendszer (Szibériai Anticiklon) alakul ki.

Ez az anticiklon hideg, száraz és szélcsendes időjárást hoz, amely miatt az éjszakai hőmérséklet extrém alacsony lehet, mert a hő nem marad meg a felszín közelében.

Ez a hatás nem érvényesül Európában, mert az óceán közelsége és a változékony időjárási rendszerek nem engedik, hogy hosszú ideig egy helyben álljon egy anticiklon.

📌 Példa:

Mongólia téli középhőmérséklete -20°C körül alakul, míg Magyarországon ritkán esik -5°C alá.

4. Magasság és domborzat hatása

Mongólia területének nagy része 1000-1500 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, ami tovább fokozza a lehűlést (magasabban a levegő hidegebb).

Az alacsony páratartalom miatt a hőmérséklet éjszaka gyorsan leesik.

Európa alacsonyabban fekvő területein a melegebb légtömegek könnyebben megtartják a hőt.

📌 Példa:

Ulanbátor 1350 méter magasan van, Budapest 96 méteren. Ez is hozzájárul az extrém hideghez Mongóliában.

5. Óceáni hatások hiánya

Nyugat- és Közép-Európában a Golf-áramlat és az Atlanti-óceán melegíti a levegőt.

Mongóliában és Oroszország belsejében nincs ilyen hatás, a hideg levegő zavartalanul uralkodik.

Ukrajna esetében a Fekete-tenger enyhíti a partvidék klímáját, de az ország belső részein a hideg dominál.

📌 Példa:

Norvégia (Bergen) télen 2-4°C, pedig északabbra van, mint Moszkva, de az óceán közelsége miatt enyhébb.

Összegzés: Miért sokkal hidegebb Ukrajnában, Oroszországban és Mongóliában, mint Európában?

Erős kontinentális éghajlat – Nincs óceáni hatás, gyors lehűlés.

Sarkvidéki hideg beáramlása – Kevés természetes akadály a hideg légtömegek útjában.

Szibériai Anticiklon – Stabil, hideg magasnyomású rendszer uralja a térséget télen.

Magas földrajzi fekvés – Mongólia nagy része 1000+ méteren van, ami fokozza a lehűlést.

Óceánok távolsága – Európa enyhébb, mert a Golf-áramlat és az Atlanti-óceán melegíti.

📌 Konklúzió:

Míg Európát az óceánok és a hegyvonulatok megvédik az extrém hidegtől, addig Mongólia, Ukrajna és Oroszország nagy sík területein a kontinentális hatás, a Szibériai Anticiklon és az északi hideg levegő szabadon érvényesül, ezért ott sokkal keményebbek a telek.