"Kapitalizmus végórái". Nojó, de mi van utána?

"Kapitalizmus végórái"

Ez már legalább 100 éve szlogen, de csak nem akar végetérni az a pár óra.

Néhányan már rájöttek, mi a fenntartható. Ha a többség nem alkalmazkodik, akkor jön a pusztulás.

[link]

A kapitalizmus az eddigi legműködőképesebb rendszer, és az eddigiek közül ez a legkönnyebben átjárható. Egyszerűen működik. Nem tökéletes, persze, nem egyenlő és nem is igazságos, de működik, és jobban mint a korábbi rendszerek.

Viszont átalakulóban van: a magántulajdon jelentősége csökken, és egyre inkább a megosztás dominál. Ennek még csak a kezdetén vagyunk, de valószínűleg egy olyan rendszer felé robogunk, ahol a közösen használt tulajdon lesz a jellemző, de nem úgy, mint a kommunizmusban, hanem kapitalista alapokon. Ez nagyjából azt jelenti, hogy arra az időre, amíg szükséged van valamire, kibérled. Attól nem tartok, hogy teljesen eltűnik a magánvagyon, egyszerűen nem lesz olyan fontos. Volt már ilyen a történelem során: a feudalizmus idején például a legfontosabb vagyonelem a földvagyon volt, mára ez már sokat vesztett a jelentőségéből.

Ebből lehet utópia és disztópia is. Nekem az a félelmem, hogy ennek a kiteljesedése úgy fog megvalósulni, hogy az államok szerepét a nagyvállalatok veszik át. A disztópiában "vállalat" adja a bölcsit, ovit, iskolát, a lakhatást, a hitelt, a bankszámlát, nyugdíjat, mindent. Nem lesz olyan sötét, mint egy filmen, de attól még magához láncolja a munkavállalót (és a családját) a vállalat. Lehet majd szabadulni, de az átlagember nem lesz elég tudatos ehhez.

Az olyan, erősen szabályozó államok és államrendszerek, mint az EU védettebbek lesznek a nagyvállalatok ilyen túlhatalma ellen, és lehetőség nyílik az "új" rendszer (valójában nem új, csak a mostani egy változata) előnyeit kihasználni, és prosperálni. Ez már rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk tudatosak lenni.

4. Vagyok. Egyetértek, hogy teljes mértékig nem megvalósítható az önfenntartás, de sokan úgy csinálják, hogy van valami munkályuk emelett.

Ha az ember le tud szokni a harácsolásról, túlfogyasztásról, akkor elegendő lesz kisebb háttéripar, ami nem a folyamatos növekedésről szól, hanem a minimális igények kiszolgálásáról.

Ez persze csak elmélet, megvalósulni nem fog, az ember tékozló, a mának él és ebbe fog belebukni.