Horvàtorszàg ès Szerbia Ki volt a nagyobb agresszor?

Több A4-es oldalt tele lehetne írni magyarázattal, de a lényeg az, hogy az emberek vallási fanatikussága és a bevételezési-elosztási rendszer belgrádi koncentrálódása szolgáltatta a délszláv háború tömörített, masszív alapját.

Lényegében csak a vajdasági mezőgazdaság és a fegyvergyártás volt szerb területen, - a turizmus, amely a legfőbb bevételi forrása volt a néhai Jugoszláviának pont nem Szerbia területén összpontosult. Vélhetően mindenki szót emelne egy idő után, ha csak és kizárólag bevételi forrásként ismernék meg, - egyébként meg magasról tojnának rá.

Aztán ott összpontosult nem egy vallás, amelynek fanatikus követői az erőszaktól sem riadtak vissza, amikor a "dominancia" kérdése került szóba. Ezreket mészároltak le csak azért, mert egy adott vallási közösség tagjai voltak! -Mi ez, ha nem primitívség?

Bosznia-Hercegovinában négy-öt vallási közösség nézett egymással farkasszemet. Muzulmánok-mohamedánok, - kinek melyik szimpatikusabb, - keresztények, görög-keleti vallások - és ötvözeteik voltak jelen - helyi hadurak irányításával, amelyek egymástól függetlenül mást és mást akartak érvényre juttatni (akár csak úgy, mint ahogyan Afganisztánban is megfigyelhető volt és a mai napig is él ez a jelenség). Mindenki a legnagyobb részt szerette volna kiszakítani magának a "robbanáskor" a darabjaira hulló országból úgy katonai, mint gazdasági értelemben.

Igazságot pedig nem lehet tenni a felelősség körében, mert mindegyik oldalról történtek emberiség elleni túlkapások, - az már megint egy másik történet, hogy az akkoriban erősödő médiának éppen mit volt érdeke felerősíteni, ill. tompítani.