A klímaváltozás miatt az évszázad végére nagyon nyomorúságos élete lesz az emberiségnek?

Emlékszem, hogy voltam egy szakembernek az előadásán, aki éppen erről beszélt, ezt mutatta be. Statisztikákat is mutatott. Azt mondta, hogy egy 2011-es statisztika alapján kb.: 2060 körülre tették azt a pontot, ahol a világon túl sokan lesznek és eléri a föld a maximális eltarthatósági pontot és utána elkezd minden zuhanni. Kevés víz, táplálék. Még egy 2021-es statisztika szerint ez már 2045 körül fog bekövetkezni. Ahogyan megnézzük, hogy az ipari forradalom után mennyi széndioxid került a levegőbe és ez a szám milyen gyorsan növekszik úgy egyre gyorsabban lesz szélsőségesebb az időjárás. Nálunk is tegnap délelőtt volt vagy harminc fok, aztán délután jégeső volt, de úgy szakadt, hogy betörte az ablakot is és hót víz lett minden. Majd lehült az idő kb.: 12 fokra. De az egyik ismerősömnél ma reggel pl.: 1 fok volt hajnalban. Nálunk ma meg megint 27 fok van, az árnyékban. De áprilisban is hasonlót tapasztaltunk. Sütött a nap majd szakadt a hó megint sütött a nap, majd hóvihar.

Lehet, hogy sokan azt mondják, hogy hülyeség, amiket mondanak, ahogyan a #3 mondta, de az időjárás magáért beszél. Azt a mennyiségű széndioxidot, amit kibocsátottunk valahogyan vissza kellene a földbe juttatni. Hiszen lehet, hogy több száz millió éve több volt a levegőben mint most, de akkor más élőlények is lakták. Ha nagy szinten megváltozik a levegő összetétele, akkor sok állatfaj fog kihalni.

Például, ha mondjuk a hangyák kihalnak, akkor nem lesz mit enni a hangyászoknak és ők is kihalnak. Ha kihalnak, akkor azok a ragadozóknak a száma is kevesebb lesz, akik azon a területen élnek. Elindul egy láncreakció, ami ránk is kihatással van, hiszen ha mondjuk túl meleg van, hogy növényt termesszünk, vagy kevesebb lesz, akkor az állattartás is nehezebb lesz, mert nem tudjuk őket mivel etetni, így nem csak növényt nem tudunk enni, de húst sem.

#12

Ehhez még annyit hozzátennék, hogy az a nagyon nem mindegy, hogy milyen gyorsan megy végbe a széndioxid-szint megváltozása és a hőmérséklet emelkedése.

Ha 100 ezer év alatt emelkedik másfél-két fokot az átlaghőmérséklet, akkor nincs különösebb probléma, mert az evolúció révén az élőlényeknek van ideje alkalmazkodni.

Az embereknek is.

Több izzadtság-mirigyet növesztünk pl.

De az épített környezetünket is szép lassan hozzáigazíthatjuk a változó környezethez, elvándorolhatunk szép lassan a túl forróvá váló helyekről, stb.

De ha ugyanez ~150 év alatt következik be, mint ahogy ma, na akkor erre az evolúciós és technológiai alkalmazkodásra egész egyszerűen nincs idő, és jönnek az állat-és növényvilágban a kihalások, ökoszisztémák összeomlása, és ezzel együtt az emberi civilizációban is az összeomlás.

És az a helyzet, hogy a földtörténelemben egy ilyen gyors felmelegedés gyakorlatilag példátlan esemény.

Voltak néha lokálisan hasonlóan gyors felmelegedések, pl. északi-sarki jégmintákból kimutattak már az emberiség megjelenése előtt is viszonylag gyors, másfél fokos felmelegedést, a klímaváltozás-tagadók szoktak is ezzel példálózni, csak egy dolgot nem szoktak megemlíteni:

ez lokális volt.

A jelenlegi másfél fokos felé haladó melegedésről azt kell tudni, hogy ez a bolygó átlaga.

Magyarországon ettől pl. kétszer gyorsabban melegszik a klíma.

A sarkvidéken pedig négyszer gyorsabban, tehát ha ezt is kontextusba vesszük, akkor ezek a korábbi, a sarkvidéki jégből kimutatható nagyon gyors felmelegedések is négyszer lassabbak voltak a mainál.

#14

Én vagyok 12. Igen erről is volt szó az előadásban. Csak mivel én nem nagyon értek ezekhez, így néha kimarad valami, vagy esetleg nehezen tudom kifejezni magam, de érdekel a téma. Szeretek az ilyen dolgokban felvilágosultabb lenni, mivel valamilyen szinten még fiatal vagyok és előttem fog tönkremenni a világ. Szóval... Legalább felkészülök rá és nem ér meglepetés. Talán még tudnánk változtatni valamin, de hogy őszinte legyek nem hiszem, hogy túl sokan akarnak, mert a világ a pénz és az egyéni érdekek körül forog.

#15

Éppenséggel egyéni érdek is lenne, hogy ne kelljen 10-20 éven belül éheznünk meg szomjaznunk.

Valójában a gazdasági rendszer az, ami nem teszi lehetővé, hogy bármit is tegyünk.

Ha még egyáltalán lehet mit tenni, mert elég sok klimatológus mondja azt mérési adatokra hivatkozva, hogy valójában már beindultak olyan pozitív visszacsatolási folyamatok, amik az emberi kibocsátás nélkül is melegítik tovább a klímát.

És ezek a mérési adatok nem kamuk, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy milyen következtetést vonunk le belőlük, csak két ilyen példa visszacsatolásokra:

1. erdőtüzek

a 2021-es évben az erdőtüzek már az emberiség éves CO2 kibocsátásának kb. 4%-át pluszban beletolták a légkörbe, és ez az érték hullámzóan bár, de hosszú távon folyamatosan növekszik. Azaz, ha valami csoda folytán sikerült is volna 4%-al csökkenteni a kibocsátásunkat abban az évben, még mindig azon a pályán haladnánk, ami az IPCC szerint is katasztrofális.

De mivel ugye semmiféle csökkenést nem értünk el, ez pluszban a légkörbe került, ezáltal további melegedést okozva, ami fokozza az erdőtüzek előfordulásának esélyét és a súlyosságokat is, ami még további melegedést idéz elő, stbstb.

2. óceánok CO2 elnyelési képességének csökkenése

Azt ugye tudjuk, már talán középiskolában is tanítják, hogy a víz oldja a széndioxidot.

Ilyen módon az óceánok és tengerek folyamatosan széndioxid-nyelőként funkcionálnak, hiszen oldják a légkörben lévő co2-t.

Viszont azt is tudjuk, hogy a víz minél melegebb, annál kevesebb CO2-t tud így megkötni.

Márpedig a mérések azt is kimutatják, hogy az óceánok folyamatosan melegszenek, tehát ez az elnyelő-képességük is folyamatosan csökken, ez hót egyszerű fizika/kémia, ezáltal több marad a légkörben, ami még további melegedést okoz a vízekben, stbstb.

És ezek a visszacsatolási folyamatok nyilvánvalóan egymást is erősítik, az óceán elnyelőképesség-beli csökkenése miatti melegedés ugyanúgy tovább fokozza az erdőtüzek előfordulásának valószínűségét, és vica versa, az erdőtüzek által pluszban kiváltott melegedés és ugyanúgy tovább melegíti az óceánokat.

És ráadásul ez csak két példa, tucatszámra azonosítottak már ilyen pozitív feedback folyamatokat.

Úgyhogy az is lehet, hogy már valójában akkor sem tudnánk érdemben lassítani a folyamatot, ha nagyon akarnánk.

De visszatérve a gazdaságra:

Eleve az egész pénzrendszerünk arra épül, hogy folyamatos legyen a növekedés.

A ma használatban lévő pénz 95%-a hitelpénz, tehát akkor jön létre, amikor a bank hitelt ad valakinek valamire, és a kamatnak a fedezete pedig a jövőben bekövetkező növekedés által előállított érték.

Magyarul, a növekedést (és ezáltal a kibocsátást) nem tudjuk leállítani, mert ha megtennénk, akkor egész egyszerűen összeomlana a globális pénzügyi rendszer.

Szóval elég szopó ez a helyzet.

A széndioxid elmélet KAMU!

[link]

" Nem talált hibát az MTA a Miskolczi-féle klímaelméletben"

"Mivel a jelenleg elfogadott üvegházhatás-elméletet cáfoló eredményeit a NASA nem engedte közölni, Miskolczi felmondott az amerikai űrhivatalnál. Azóta újabb számításokkal támasztotta alá, és Magyarországon is publikálta szőnyeg alá söpört klímaelméletét."

"Miskolczi Ferenc, a NASA egykori légkörfizikusa azt állítja, hogy nem a szén-dioxid okozza a globális felmelegedést. "

#17

Hagyjál már az ilyen kamukkal, hót egyszerű kísérletekkel bizonyították már, hogy a CO2 tartalom növekedése melegedést okoz, itt van videón:

[link]

Kis túlzással bárki megcsinálhatja otthon is.

De itt egy másiknak is a leírása, meg még kismillió ilyet csináltak:

[link]

Ja, meg hát beleolvasva ténylegesen Mickolzi elméletébe valójában egyáltalán nem állít olyasmit, hogy a széndioxid nem okoz felmelegedést és éghajlat-változást.

Ő csupán annyit állít, hogy vannak olyan jelenségek is a természetben, ami a széndioxid által okozott melegedéssel együtt csillapító hatást fejt ki, mint pl. a víz megnövekedő párolgása.

[link]

ma 10:35

Még ha el is fogadjuk a kedvedért, hogy az emberi tevékenységtől független a globális felmelegedés, az nem változtat a felmelegedés tényén és annak várható következményein, amit már évek óta érzünk személyesen is a bőrünkön a monszunszerű esőktől a poloskainvázión át a nyári hőhullámokig és egyre gyakoribb aszályokig.