Az amerikai agresszióval szemben mit lehet tenni?

Az USA az ellenük terrorista akciókat elkövető iraki kormány megdöntésért indított háborút.

Oroszország a saját önző érdekei alapján nekiállt elfoglalni egy másik ország területét.

A kettő közt ég és föld a különbség.

#2

Hát ez így nem igaz, bro.

Afganisztán ellen indítottak háborút a 9/11 miatt, mert a tálib kormány támogatta és pénzelte az Al Kaidát.

Irakot egy kamu indokkal támadták meg, nevezetesen hogy vegyi fegyvereik vannak, illetve más tömegpusztító fegyvereket fejlesztenek, amivel veszélyeztetik a nemzetközi békét.

Na erről aztán kiderült, hogy egy büdös nagy kamu.

Szóval éppúgy a saját önző érdekei miatt támadta meg az USA irakot 2003-ban, ahogy Oroszország támadta meg most Ukrajnát.

"Szóval éppúgy a saját önző érdekei miatt támadta meg az USA irakot 2003-ban, ahogy Oroszország támadta meg most Ukrajnát."

Ezzel nem tudok teljesen egyetérteni, de tökéletesen ellentmondani sem. Valójában szerintem is több a párhuzam, mint sokan szeretjük gondolni, de azért mégsem ugyanaz.

Irakban adott volt egy diktátor, amelyik agresszívan viselkedett a régión belül, nyíltan ellenségesen állt ki az USA-val szemben is, tömegpusztító fegyverekkel fenyegetőzött. Az USA reakciója erre a viselkedésre a tipikus rendőri túlkapás, amikor a tüntető provokál, fenyegetőzik, kötekedik, mire 5 rendőr kiemeli, körülállja és ott a téren félholtra veri.

Aztán amikor a tüntető saját vérében fekszik a földön, kiderül, hogy semmilyen tömegpusztító fegyvere nem volt, kb egy darab kő volt a zsebében, a rendőrök meg állnak ott bambán. Végül a rendőrség PR részlege próbálja eladni a rohadt kínos esetet, és valahogy besározni a tüntetőket, hogy mentse a becsületet.

Ukrajnában ehhez képest annyi történt, hogy egy ország ki akar szakadni egy nagyhatalom erőteréből, amit a nagyhatalom nem hagyhat, ha nagyhatalom akar maradni, hiszen akkor ez precedenst teremt. Oroszország viselkedése a gyengülő maffiavezéré, akinek a korábbi jobbkeze akar lelépni, zsebében a főnöktől kapott ajándékokkal, hogy átállni a rivális bandához.

Ezt az árulást a vezért nem tűrheti el, mert ezzel gyengének fog tűnni a többiek szemében. Mivel már nyilvánvaló, hogy a korábbi társat nem tudja magánál tartani, ezért úgy dönt, hogy példát stauál vele, és úgy végzi ki, hogy ebből a többiek is értsenek. Nem mellesleg levágja a hullájáról az összes olyan ajándékot, ami úgy gondolja, hogy az övé, a hullát meg odadobja a rivális bandának, hogy így már vihetitek.

Amit én hasonlónak találok a két esetben:

- egy nagyhatalom indokolatlan és jogtalan agressziójának esik áldozatul egy kisebb ország

- mindkét nagyhatalom egyik fő mozgatórugója, hogy fenyegetést lát abban, hogy büntetlenül hagyja egy kis ország kihívását, és mások gyengének lássák

- mindkét nagyhatalom igyekszik a saját hatalomféltését és geopolitikai érdekérvényesítését a jó és a gonosz harcaként előadni (amiben az áldozat az agresszor, ő maga pedig a védekező/védelmező fél)

- valamilyen szinten mindkét ország magának teremtette a problémát korábbi felelőtlen külpolitikájával (pl Irak az USA egyik legfőbb szövetségese volt a '70-es években)

- mindkét esetben fellelhető hírszerzési kudarc, vagy/és szarkavarás (elvileg a CIA-nál tudták, hogy szinte biztosan nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban, de elhallgatták az elnöki kabinet elől, míg Oroszországban azt jelentették Putyinnak, hogy Ukrajna megosztott és az ország nagy része felszabadítóként tekint majd az orosz hadseregre).

- mindkét ország célja volt a politikai rendszer megdöntése, és egy hozzá lojálisabb vezetés felállítása

- mindkettő brutális öngól volt (az USA Irak kiütésével regionális nagyhatalommá emelte Iránt, a világra szabadította az Iszlám államot, hatalmasat veszített a hitelességéből, megosztottá tette a saját szövetségi rendszerét is. Oroszország pedig gyakorlatilag aláírta a nagyhatalmi pozíciójának végítéletét, és teljesen összeveszett a nyugattal).

- +1: sokan gondolják, hogy mindkettőért az USA a felelős:)

Ami miatt mégsem teljesen látom teljesen ugyanolyannak:

- Ukrajna nem mutatott agressziót - pl Irak és Szaddam egyszer már lerohanta Kuvaitot, Ukrajna nem tett ilyet

- Az USA nem annektált területeteket Irakból, nem bontotta meg az ország területét

- Iraknak nem lett volna muszáj USA-hűnek maradnia ahhoz, hogy elkerülje a háboúrt, Ukrajnának szerintem az egyetlen esélye az volt, ha marad Oroszország szoknyája alatt

"Szóval éppúgy a saját önző érdekei miatt támadta meg az USA irakot 2003-ban, ahogy Oroszország támadta meg most Ukrajnát."

Remek. Viszont az USA kivonult Irak teljes területéről később. Az orosz-ukrán háborúban mikor várható, hogy Oroszország is kivonul Ukrajna teljes területéről?

#5

"Irakban adott volt egy diktátor, amelyik agresszívan viselkedett a régión belül, nyíltan ellenségesen állt ki az USA-val szemben is, tömegpusztító fegyverekkel fenyegetőzött."

"Irak és Szaddam egyszer már lerohanta Kuvaitot"

Amiket Irakkal szemben felhozol, azok egytől egyik igazak Észak-Koreára is, ugyanúgy megtámadták már egyszer Dél-Koreát, sőt, még igazabbak, ugyanis Észak-Koreának valóban vannak tömegpusztító fegyverei.

Na most az USA mégsem támadja meg Észak-Koreát, pedig ezen indokok alapján már rég meg kellett volna támadnia.

Tehát nem áll össze a kép - volt valami egyéb indoka az USA-nak a támadásra, és ez nyilvánvalóan valami sokkal racionálisabb, önző érdek.

Az meg szerintem kb. mellékes, hogy területeket foglaltak-e, vagy sem - a háború megkezdésekor még az oroszok sem hirdették ki, hogy annektálják azt a 4 megyét, mert nyilván nem ez a volt a céljuk.

Pont ugyanazt próbálták csinálni, mint az amcsik Irakban, ugyanúgy egy villámháborúval el akarták intézni a nyugat-barát ukrán vezetést, és beültetni egy bábkormányt, ahogy az USA elintézte Irakban a Szaddam-féle vezetést, és beültették a bábkormányukat a helyére.

Ráadásul amúgy egészen 2011-ig katonailag megszállva tartották Irakot, és azóta is USA-barát vezetése van az országnak.

És ne értse félre senki, én nem vagyok ruszki-rajongó jobber, sőt, inkább USA-párti vagyok.

Lgalábbis ha az a kérdés, hogy az USA-ban élnék-e inkább, vagy Oroszországban, akkor egyértelműen az USA a válasz.

Tetszik az a szabadság, tetszik az az életszínvonal, és tetszik az az életstílus.

De ettől függetlenül azt látni kell, hogy a külpolitikáját tekintve az USA egy pontosan ugyanolyan agresszív és önző nagyhatalom, mint az oroszok, rengetegszer szállta meg katonailag a közelében lévő latin-amerikai országokat, puccsokat szervezett, finanszírozott, nem egyszer véreskezű diktátorokat helyezett vezető pozícióba demokratikusan megválasztott kormányok megbuktatásával, amivel elég nagy szenvedéseket okozott az ottani népeknek.

Csak néhány példa, mert ezek annyira nincsenek ám a köztudatban.

- Argentin puccs 1976, a demokratikusan megválasztott Isabel Perón megbuktatása és a diktátor Videla hatalomra segítése.

- Bolívia, '71, a demokratikusan megválasztott Torrest buktatta meg Banzer megint csak USA támogatással.

- Chile, a demokratikusan megválasztott Salvador Allendét buktatta meg az igen hírhedt Augusto Pinochet, akiről még talán egy átlag magyar is hallott.

De ezenkívül Omar Torrijos-t eltette láb alól a CIA, majd megszállták Panamát, megszállták Grenadát, stb, lehetne még sorolni.

Pontosan ugyanazt csinálták a szomszédjukban, mint Oroszország csinálja a saját szomszédjában.

#8, kb egyetértünk amúgy, ha megnézed a listámat, sokkal több hasonlóságot írtam, mint különbséget, szóval nem engem kell meggyőzni.

"az USA mégsem támadja meg Észak-Koreát, pedig ezen indokok alapján már rég meg kellett volna támadnia"

Lehet, hogy meg is tette volna, ha Észak-Korea nem lenne Kína stratégiai szövetségese. Ha mondjuk Észak- és Dél-Korea egyesülne, az azt jelenti Kínára nézve, mint Ukrajna NATO tagsága Oroszországnak.

Mondjuk hozzáteszem, hogy szerintem Észak-Korea térdre kényszerítéséhez Kína nélkül a szimpla gazdasági szankcionálás is elegendő lenne, szóval talán mégsem biztos a támadás. Az USA amúgy is leszokóban van az ilyen háborúsdiról pontosan azért, mert Irakért áttételesen k.rva nagy árat fizetett.

Amúgy nyilván voltak önző érdekei Irak kapcsán, ez nem kérdés.