A kapitalizmus és demokrácia csak a gazdag embereknek jó?

Főleg a kapitalizmus. A demokrácia jó a szegényeknek is, sőt, elvileg (ideális esetben) mivel képviseltetve vannak, így az érdekeik is jobban érvényesülnek.

Az más kérdés, hogy ezt Magyarországon jóformán soha nem sikerült megvalósítani..

Ilyen sommás megfogalmazásban még csak nem is értelmezhető.

Az eddig létező kapitalizmusnak van sok jó és sok rossz oldala. És mindenféle embert érint mindkét oldala, csak nem egyformán. De mivel általános elvként a verseny a fő tulajdonsága, így a buta embernek hátrányos, az okosnak jó. Azán előfordul, hogy egyes perverz emberek többet szeretnének, mint amire képesek, ezért trükkökhöz folyamodnak, és ekkor már nem verseny az, ami annak látszik. Most éppen ennek kiteljesedését látjuk, tehát ez a kapitalizmus már csak nyomokban az.

A kapitalizmus egy gazdasági módszer, a demokrácia viszont egy politikai, azaz államszervezési mód. És nincs közük egymáshoz, van diktatorikus és demokratikus kapitalizmus is.

Csakhogy a perverz mohó emberek a demokráciát is szeretnék a maguk hasznára fordítani, tehát sok mai demokráciának látszó hely már egyáltalán nem az, csak szemérmesen nem merik nevén nevezni.

A gazdag ember éppen ezért sokféle okból lehet az. Aki trükkös módon lett az, annak a torz valóság jó, a normális rossz. Aki meg a saját képességei révén lett gazdag, ez éppen fordítva van.

A szegény embernek meg az a baja, hogy se nem trükkös, se nem jó képességű. Ez nem hiba, hanem állapot. És torz viszonyok között rosszabb neki mint normálisban, mert semmit se tud kiszámítani.

A tiszta kapitalizmus elméletben mindenkinek jó, hiszen ez egy teljesítmény alapú rendszer, ahol azt kapod, amit elértél. A gyakorlatban azzal, hogy amit elértél továbbörökítheted, és ezzel indulási előnyt biztosíthatsz a gyerekeidnek, így ha nincs szabályzás, akkor egy idő után valóban a gazdagoknak fog kedvezni.

A demokráciának viszont konkrétan az az alapgondolata, hogy ne kizárólag a tehetősebb kevesek szólhassanak bele a dolgok menetébe.