Önkormányzat egyedi műalkotást is csak közbeszerzésen keresztül rendelhet meg?

Ez nem így működik.

Az önkormányzatoknak előre elfogadott éves költségvetése van és abban a pénzekről, azok felhasználásáról előre dönt az önkormányzati testület.

Nem úgy megy hogy kell egy kép a falra akkor a polgármester kiküldi a titkárnőjét a közeli galériába és vetet vele egy csendéletet vagy egy vadász jelenetet, hanem valaki beterjeszt egy javaslatot arról, hogy a polgármesteri hivatalba művészeti alkotásokat kellene venni és ezzel támogatni a helyi művészeket, erre fordítson az önkormányzat 3,2 millió forintot.

Ezt megtárgyalják a testületi ülésen és hoznak egy döntést, hogy a 3,2 millió túl sok, de 18 millióért tudnak ilyet csinálni. Eztán kijelölnek egy bizottságot amelyik kiválasztja a megvásárolni kívánt műveket és azokról megint szavaznak az önkormányzatnál, hogy igen, azokat meg lehet vásárolni.

Itt ilyenkor nincsen árverseny, előre szabják meg vagy a keretet amit rá lehet költeni a meghatározott célra, vagy magát a műalkotást és hogy mennyit fizethetnek érte. Ilyen amikor egy köztéri szobrot állítanak fel és ott kell megfizetni a művész alkotását. Nem mennek be a galériába és mutatnak rá a szoborra, hogy ez tetszik, ezt megvesszük és ezután ez lesz Rózsa téren, hanem általában vagy egy művészt választanak (vele kötnek szerződést) hogy készítsen egy alkotást X keretösszegért a Rózsa térre a kertitörpék felszabadulásának 100. évfordulója alkalmából.

Az utcabútor az egy teljesen más kategória.

Ott is a legfontosabb kérdés, hogy mennyi pénz van rá. Utána meg hogy kinek a kicsodája van közelebb a döntéshozáshoz. Hiába szebb a Pálkata Péter Kft. utcabútora, ha a polgármester sógora is utcabútorokat gyárt, mert akkor az esetek többségében a testületnek a polgármester sógoráék által gyártott utcabútor fog jobban tetszeni.

Sok önkormányzatban az ilyen helyzeteket úgy próbálják elkerülni, hogy nem ők döntenek a kiválasztásról, hanem megkérdezik a lakosságot 2-3 alternatíváról. Amelyiket többen támogatnak az győz.

Az emberek többsége pedig inkább a praktikusságot és az árat nézi, nem a dizájnt. lehet hogy van egy kis felzúdulás, de ha az a másik is működőképes és nem volt feltűnő a lopás, akkor nem fognak vele foglalkozni. Végül is miért ne lenne jobb annak fizetni akit ismerünk, aki itt él a közelben, mint annak a másiknak aki távol van.

"De ha megtetszik a képviselőknek egy építész/szobrász egyedi stílusa, amit tényleg más nem tudna produkálni, vagy ő az az alkotó, aki legendának számít a településen, és a lakosság nagy része is támogatását fejezi ki iránta, akkor is muszáj őt vhogy megversenyeztetni?"

Igen. A versenyeztetés ilyenkor azt jelenti, hogy tudják mennyit költhetnek, tudják mit szeretnének, előbb a művész mutassa meg hoyg mit tud kihozni belőle és majd ez alapján eldöntik kinek fognak azért fizetni, hogy el is készítse.

Ugyanez van épületek tervezésénél is, valamennyire az is művészet. A tervezők ismerik a feladatot, a beruházás keretösszegét és készítenek ez alapján egy tervet, vázlatot. Amikor ezeket megnézik akkor tud dönteni az önkormányzat, hogy melyik lenne a jó és azt fogják vele megbízni, hogy el is készítse. A művészeknek sem kell előre elkészítenie az alkotásukat, csak a terveit kell bemutatniuk, hogy mi lenne a végeredmény.

#3 Itt mindig az dönt, hogy mi az amit meg akarnak venni. Van amit közbeszerzésen kell megvenniük, van amit csak simán pályáztatnak és van amit egyszerűen megvehetnek.

Egy utcabútort közbeszerzési eljárásban kell megvenniük, egy köztéri szobrot ugyanarra térre viszont nem, ott pályáztatják az alkotókat. De a szobor talapzatának készítésére már megint közbeszerzési eljárás vonatkozik, hisz az egy sima beruházás.

#5 Erre szól a pályázat készítése és az, hogy legyen egy tervezője a beruházásnak.

Ha egy közteret akarnak felújítani akkor először ehhez tervek kellenek - ez pályázattal megy, közbeszerzési eljárással. A tervezők a terveiket pályáztatják. Az eljárásban kiválasztják a győztest - ő készítheti el az önkormányzat vagy állam pénzén a konkrét, részletes tervezését a térnek. Ebben benne van már az is hogy összhangban kell legyenek benne a dolgok.

Van olyan eset amikor előbb van meg a köztéri szobor és utána kell eköré megtervezni a teret, akkor a tervezőnek már van mihez igazodnia. Az utcabútort a tervező választja ki olyannak ami beleillik az általa elképzelt forma és színvilágba is és belefér a költségvetésbe is.

De van, hogy előbb készülnek el egy tér terveivel, ilyenkor a köztéri szobor készítőjének kell a művét úgy alakítania, hogy az megfeleljen a tér hangulatának és odaillő legyen.

Így készültek el a Liget projekt épületei, zöldterületei is. A tervezők előálltak ötletekkel hoyg nézzen ki a Művészetek háza vagy a Magyar zene háza és a körülötte levő terek. Ebből kiválasztották azt amelyik a megbízónak is megfelelő volt és az a tervező készítette el a konkrét látványterveket is meg az egész épület komplexum szerkezeti tervezését is az építkezéshez. Ők voltak akik előtte azt is megnézték, hogy a belső-külső berendezéshez milyen bútorok és egyéb tárgyak beszerezhetőek a piacon, vagy hol tudnák megcsináltatni azokat amik egyedileg oda illenek majd.

Elméletileg bárki pályázhat, de minél nagyobb a projekt annál inkább olyan tervező irodák fognak pályázni akiknek van elég emberük és pénzük előre elkészíteni egy ilyen volumenű tervet, tudva hogy esetleg semmi nem lesz belőle vagyis felesleges volt belefektetni a munkát - vagy épp hogy meg kell tervezniük teljesen az egészet ha nyernek.

Egy kisváros piacának terveit nyilván készítheti a közeli vállalkozó is egyedül két családi ház tervezése, kivitelezése között.

Általában első a költségvetés, mennyi pénzt szánnak a beruházásra. Aztán a cél, mi legyen ott és utána jön az hogy milyen elképzelések vannak már amit meg kellene valósítani. A példáknál maradva, a kisvárosi piacnál azt mondják meg, hogy a tájba, a hagyományokhoz vagy helyi jellegzetességekhez legyen illeszkedő, netán szeretnének egy modern arculatot, mekkora területű legyen, milyen épületrészek kellenek, mekkora legyen a fedett rész és a fedetlen, legyenek-e parkolóhelyek, kis játszótéri sarok vagy üzlethelyiségek stb. Aztán ötletel a tervező.

Egy nagy épületnél, nagyvárosi térnél adott hogy minek kell megfeleljen. A Művészetek házánál megmondták, hogy a betonozott parkoló területén kell megvalósítani, lefelé kell építkezni és nem felfelé kell magas legyen. Szükséges X férőhelyes mélygarázs, raktárszint és hasonlók, kell Y kiállítási tárgy bemutatására elegendő tárlathely, kell sok üzlethelyiség, kávézó, a személyzetnek helységek, stb. stb. de utána mindazt hogy milyen legyen azt már a tervezők ötletelik ki.

Nyilván ha meg van adva, hogy 150 millió van a beruházásra akkor nem fog beletenni zenélő díszkutat a tervező meg üvegpavilonokat, hanem szimpla épületet tervez. Ha viszont van rá 3,4 milliárd, akkor lesz benne geotermikus fűtés meg 2 lift is.