Valóban többet keres egy egy gyári munkás mint egy tanár ?

Itt úgylátszik a pontozgatások alapján, hogy a tanárok:

-A legokosabbak.

-A legtöbbet dolgoznak a világon.

-Csak őket szivatja a kormány.

-A legjobb munkaerők, akik bárhol megállnák a helyüket, de ők nem adják fel a hivatásukat.

-Ha ők nem lennének a tyúk se tojna, stb.

Bárki, aki mást állít, hazudik és lepontozással büntetendő.

#25 Az a sajnos, hogy van egy sokkal nagyobb halmaz, a pályaelhagyó tanárok unió soha pályára sem lépő tanárok. Meg van a másik oldalon a tanárhiány.

Az eredeti kérdésre: mindenre van példa. A kérdés szerintem inkább úgy hangzik, hogy a gyári munkás, mint szavazóképes állampolgár szeretne-e több fizetést adni a tanárnak, mint a saját fizetése. A válasz az, hogy sajnos nem, és nem látja be, hogy ezzel pont ugyanúgy ő jár rosszul, mint mondjuk a "haláladó" eltörlésével. (Az adó újraelosztás, ami segíthet megelőzni, hogy Monopoly-logika szerint a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek legyenek). Ha nincs fizika, kémia, matek, stb. tanár az ingyenes közoktatásban, csak Zéé szakos, akkor a jól kereső réteg majd járatja magániskolába a gyerekét, vagy kifizeti a különórákat.

Belátom, hogy nehéz megérteni egy "termék" (munkavégzés) ellenértékét. Ez nem egy könnyű feladat.

A megértéshez szükséges használni a "hatásosság" fogalmát. Ha kicsit lököd a golyót, hamar megáll. Ha nagyot, messzire megy. Ezután mondhatnád, a ráfordított munka a golyó megtett útjával arányos. Csakhogy ez nem igaz, mert vannak ügyes emberek meg bénák (vigyázat, ez kizárólag golyólökés szempontjából számít). Az ügyes kevés energiával tud lökni. Nyilván nem akármekkorát, de mondjuk 30%-kal messzebbre gurulót. Akkor neki 20%-kal több bér jár, pedig ugyanannyi munkát végzett. Csak kifelejtődik, hogy ő az életéből mennyi időt szánt az ügyesség elérésére, mennyi munkát használt el ott, és mindezt azért, hogy nagyobb eredményt érjen el.

De ez is kevés, mert itt a "versenyt nézők" is kapnak ám élményt, és ha élménydúsabb versenyt találunk ki, akkor a több élményért tessék többet fizetni! És még lehetne sorolni néhány szempontot, csak sokaknak még ez se jut eszükbe (például, mert nem figyeltek a tanórán).

Ezt a sok szempontot szokták a csereszabatossággal jellemezni. Adott egy feladat. Mennyi idő alatt tanulod meg elvégezni, és ha elvégezted, hányan fogják élvezni a hasznát, és mennyire. Az első dolgot azért fizeted meg, mert ő a te érdekedben ennyit szánt erre az életéből. A másodikat meg azért, mert ugyanazért a jólétért te ennyivel kevesebbet dolgozol (tehát fordíthatod az idődet másra). De azt is meg kell fizetned, hogy esetleg magad meg se tudnád csinálni, tehát rá is vagy szorulva. Ez már hordozza a kereslet-kínálat sokat hangoztatott (de nem értett) szabályát. Vagyis egyes dolgokért azért fizetsz sokat, mert magad nem tudod elvégezni, tehát valakit kérned kell. Ő ennyiért adja, ha nem tetszik, ne használd.

A tanár munkáját azért kell jobban megfizetnie a gyári munkásnak, mert csak az a választása: fizet vagy nem kap. Buta marad a gyereke, ő nem képes megtanítani. Fordítva, ha a tanárnak a gyári munkás termékére van szüksége, és sokallja az árat, megteheti, hogy beletanul. Rámegy ugyanannyi ideje, de utána nem szorul a gyári munkásra. Továbbá, a tanár tanítását a gyerek egy életen át kamatoztatja, ettől lesz magasabb az ő fizetése jobb az élete. A gyári munkás terméke egy hónap, egy év, 10 év alatt elromlik, lehet venni újat. Egy életben minimum 5-6-ot. Hát ezt együtt kell megfizetni. Csak akik sokallják, azt hiszik, jól érvelnek. Nem. Ők ugyanis csak azt a szempontot nézik, ami rájuk kedvező, a többit nem. Pedig az összeset kell.

Demagógok szokták mondani, hogy de a tanár nem rendesen tanít és hasonlók. Miért, a gyári munkás sose csinál selejtet? Miért, a gyári munkás nem akkor tud jó munkát végezni, ha jól táplált, egészséges, jó kedve van és még sorolhatnám. Na most tessék elképzelni, a tanár is ekkor végez jó munkát. Pocsék fizetéssel, hülye beosztással nem fog. Az olyan, mintha az esztergályosnak azt mondanák, menj át az új munkadarabért a szomszéd épületbe, ha elkészültél, vidd fel gyalog a 10. emeletre, lift nincs. Erre az esztergályos, ez baromság, miért nincs egy kosár balról a megmunkálandókkal, jobbról, ahová az elvégzett munkát teszem. A válasz: csak! A tanárt még le is köpik hozzá, sőt felszólítják a szülőt, köpjön ő is.

És mindez nem tetszik a gyári munkásnak? Lehet. Tanítsa a gyerekét maga. Ha hülye marad, legfeljebb éhen hal, na és!

És ha mindez nem tetszik a tanárnak? Hát nem tanít, hanem keres másik munkát, okosabban fogja elvégezni, tanítja a gyerekét, sőt megkéri a haverját, ő tanítsa kémiára, mert ő ahhoz jobban ért, a gyerek szintén okos lesz, élik világukat, nem úgy ahogy szeretnék, de élik. És tesznek nagy ívben a gyári munkásra.

Ez kellene? Az, hogy mindenki csinálja ahogy tudja, hogy ne kapja meg bármelyik dolgozó a munkája elvégzésének feltételeit, hogy gebedve is tegye a dolgát, akár szar minőségben, hogy mindenki rosszul éljen? Lehet ezt is! De nem lenne egyszerűbb és jobb nem irigykedni, elfogadni, hogy nem mindenki egyforma, együttműködni egymás hasznára és jól élni? Nos nem egyszerűbb, mert a többség bedől a maszlagnak és inkább gyűlölködik, ahelyett hogy elhinné, a maszlagot hányók teszik ocsmánnyá az életét, és a tanárok és többiek - ha nem is azonnal, ha nem is csodaországot, de élhető világot teremtenek, ahol a bizalom és együttműködés csodát tesz.

Szóval amíg ezt a többség meg nem érti, nyűglődni fog. És nem érdekes, hogy nem hajlandó észrevenni, ő jobban, mert az okosabbnak nagyobb a képzelőereje is, és jobban feltalálja magát. Csak persze a silányságot jobban utálja és jobban szenved tőle.

Szóval munkás felebarátaim, ne adjátok meg a tanárnak, ami őt megilleti, és nyomorogjatok tovább, páran ügyeskedjetek némi jogtalanul megszerzett dologért, ne törődjetek a szomszéd nyűgével, ő se fog a tietekkel. Ne értsetek meg semmit, nevezzetek hazugnak, és éljetek e nyomorult és igazságtalan országban így tovább. Én a környezet igénytelenségét ugyan nem szeretem, de azért jól elvagyok, a rezsicsökkenésnek hazudott baromság megszűnése se érdekel. Engem nem! És ti hogy vagytok ezzel? Ha akarjátok, elmondjátok, ha akarjátok, nem. Ha értelmesen mondjátok, figyelni fogok rá, ha nem, lapozok. Ennyit akartam mondani.

#28: Betanított munkát, ha testi fogyatékossága nem korlátozza, bárki el tud végezni. Szakmunkát már kevesebben, hiszen ahhoz egyrészt tanulmányok, másrészt valamilyen érzék vagy affinitás szükséges, de még így is a fizikailag alkalmasak jó része 1-2 éven belül képes átvenni egy átlagos szakmunkás helyét. A tanítás viszont olyan tevékenység, amit jól (de legalábbis kielégítően) az emberek max. 10%-a képes elvégezni.

A gyári munkásból nem lesz tanár. A betanított munkások 99%-a azért van ott, mert nem volt képes elvégezni egy piacképesebb végzettséget adó képzést. Nem egyetemet, egyáltalán szakiskolát.

A szakmunkások közül még a legjobbak között is lámpással kell keresni az olyat, aki képes átadni a tudását. Lehet valaki a legjobb szakember, egy külön tudomány az, hogy elmondja, hogyan és miért kell éppen úgy esztergálni, ahogy.

Állíts ki egy gyári munkást emberek elé, és kérd meg, hogy beszéljen 45 percet egybefüggően, bármiről - szerinted hány lesz képes rá?

És nem, a fentiek nem arról szólnak, hogy a gyári munkások értéktelenebbek vagy alacsonyabb rendűek. A feladataikat remekül elláthatják, de vannak dolgok, amikre nem képesek.