Igaz az, hogy Debrecenben a földutak aránya 15% fölött van?

Igen.

Azt azonban érdemes tudni a városról, hogy az ország második legkiterjedtebb városa.

Miskolc népesebb, de nyomába nem léphet Debrecennek kiterjedését tekintve.

Debrecenhez tartozik rengeteg külvárosi szerepkört betöltő kisebb falu és a tanyavilág is eléggé kiterjedt.

Én meg azt hallottam,hogy a burkolt utak aránya 85%.

Budapesten is kb. ennyi.

Érden nagyobb volt ez az arány, sokkal nagyobb még pár éve - pedig az szinte össze van nőve a fővárossal és közigazgatásilag szintén jelentős város.

A 15% nem olyan sok ha egy olyan településről van szó amely ilyen kiterjedt - ahogy már írták - és sok a külső, családiházas, ritkábban lakott része, ahol arányaiban kevés emberre jutna hatalmas fajlagos költségként egy szilárd útburkolat elkészítése (még ha az önkormányzat fizeti is).

✎ 4/ A kérdező kommentjéből: [Szerintem ez a 15%-os földút arány csak Debrecen város területére vonatkozik város határon belül.] 2022. jún. 11. 15:32

Gondolom, tisztelt kérdező, hogy te városhatárnak a beépített területet széleit gondolod; netán a „Lakott terület” – „Lakott terület vége” közlekedési táblákon belüli részt.

Nincsenek lyukak a térképen, a településhatárok összeérnek; ezek a közigazgatási határok. Ez azt jelenti, hogy a települések közti beépítetlen, akár mezőgazdasági területek is tartoznak valamelyik településhez.

Például, ilyen településrészei vannak Debrecennek, ahol a nevek is sugallják, hogy nem lakótelepi részek, vannak még tanya, dűlő elnevezésűek is: Bánki külterület, Bayk András-kert, Bellegelőkert, Biczó István-kert, Bondorhát, Csúcs, Dombostanya, Domokos Márton-kert, Fancsika, Gáspár György-kert, Halápi külterület, Mészáros Gergely-kert, Nagy Mihály-kert, Nagycserei külterület, Ondódi külterület, Pac, Pallagi külterület, Szepes, Szikigyakor, Tornyostanya, Verébdűlő. Nem egy közülük jelentős területű, és nem a 2x2 sávos betonút a jellemző úthálózatuk. Vasúton, vagy közúton utazva, a tájat látva, sok helyen nem is gondolnád, hogy Debrecenben vagy. Néhány képrészlet Debrecenből, még a látóhatár is biztonságosan a közigazgatási határán belül van:

[link]

[link]

[link]

[link]

(Azért a 2016-os évtől lényegesen frissebb lakosságszám adatok vannak: 2022. január 1-én Debrecen lakossága 197639 fő volt; Miskolcé 152693. Forrás: Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság statisztikai adatközlése. Annyiból mindegy az év, hogy Budapest létrejötte óta mindig is Debrecen volt az ország második legnagyobb városa: mind lakosságszám, mind terület tekintetében.)

Egyesnek igaza van! A tanyavilág miatt Hódmezővásárhely is óriási, aztán mégis...

Errefelé is van probléma. Itt van a közelben Ágfalva. 2022-ig a közigazgatási területén belül az utcáinak alig a harmada volt lebetonozva, pedig a lakosság -Sopronhoz hasonlóan- az osztrákokból él, Ausztriába jár dolgozni zömében.

A legkényesebb rész az Alkotmány utca, Baracsi utca volt. Nem kell harmadik világbeli állapotokra gondolni, egyszerűen a por egészségkárosító volta, a sofőrök számára életveszélyes látási viszonyokkal tetézve mind magért beszélt.

Az igazi szégyen az, hogy ez ellen a lakók nem léptek semmit! Néhány tehetősebb osztrák és török vette fel a kapcsolatot az illetékesekkel ezügyben.

Ja, és ne szidjuk a politikusainkat! Az átlagemberrel (mivelünk!) is gond van idehaza.