Milyen vold a Kádár korszak?
Tudnátok ajánlani cikkeket, írásokat, ahol leírják a Kádár korszak pozitív és negatív elemeit?
A kormányzástól kezdve a gazdaságig.
(Pl hogy mit csináltak azokkal akik negatív véleményt nyilvánítottak a kormánnyal szemben
Meg hogy nem volt munkanélküliség, de emiatt volt hogy 4 ember végezett két személyes munkát, így 2 gyakorlatilag felesleges volt, feleslegesen fizettek neki és ez gazdaságilag nem fenntartható, ha minden munkahelyen ez megy.)
Biztos volt sok pozitív dolog is, minden érdekel nagy vonalakban
Kádár korszak munka alapú társadalma:
Mindenkinek volt munkája. De alig dolgoztak. Egy aki rendesen dolgozott, többiek nem csináltak semmit. De többiek nem csináltak semmit, mégis annyi fizetést kaptak aki rendesen dolgozot.
Le kell szögezni, hogy Kádár János, és a korszaka sohasem lesz egységes megítélésű a magyarok körében. Úgy mint Horthy, Tisza István, Szent István.
A Horthy-korszak igaz, jobboldali, de urambátyám, félfeudalista korszaka, a háború, a Rákosi-korszak után ez a korszak már adott perspektívákat az emberek nagy tömege számára.
Én csak a legvégére emlékszem. Körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy hallgatólagos kompromisszumot a nép és az állam között. " Ha befogod a szád, nem lehet bajod, van munkád, kenyered, és biztos holnapod."
A közbiztonság nagyobb volt, mert mindenkinek kötelező volt dolgoznia, vagy legalábbis munkahellyel rendelkeznie, amit beírtak a személyibe. Sok rendőr gyalog járt, akkor még simán igazoltattak az utcán, ilyen kérdésekkel:
- Ön családos?
- Mióta dolgozik a munkahelyén?
- Miért lófrál ilyenkor az utcán?
- Mi járatban?
Sokkal nagyobb volt a rendőrök tekintélye, bár akkor sem kedvelték őket, de féltek tőlük. Saját jogkörben megverték azt, akiről úgy gondolták. Volt visszatartó ereje.
Az emberek nagy része egész életét egy munkahelyen töltötte, aki váltogatta a munkahelyeit, azt hamar megszólták. Nagyapáim is az első munkahelyükről mentek nyugdíjba.
A munkahelyi alkoholizálás teljesen napiszintű, megszokott dolog volt, legyen az bánya, gépgyár, vízmű, mindenhol csapatosan ittak az emberek. Cigarettázni csak ott nem lehetett, ahol az valóban veszélyes volt. Piros Symphonia talpasan(utána bejött a füstszűrős), vattaszűrős Kék Fecske, narancssárga Kossuth, khakizöld Munkás, zöld mentolos Filtol cigaretták voltak. Italok nagy része a helyi sörökből került ki. Borsodban borsodit, a fővárosban kőbányait, a Balatonon balatoni világost, Baranyában Pécsi Szalont lehetett inkább kapni. Valamint volt a jugoszláv badel konyak, fekete-piros cseresznye, császárkörte, kevert, lánchíd brandi. Mivel nagy volt az alkoholfogyasztás, sokkal több alkoholista volt, és jobban pörgött a szeszipar. rengeteg falusi pince volt, a szőlőket mindenki művelte akkoriban.
Ünnepségeken mindenki láthatóan kulturáltan fel volt öltözve, nem úgy, mint manapság.
Sokkal homogénebb volt a társadalom, a falvakban, városok különböző részein mindenki ismert mindenkit. Mivel nem volt annyi lehetőség szórakozásra, nem volt internet, annyi tv, az emberek összejártak. Mindenhol volt búcsú, májfaállítás, szüreti mulatság. Ma már ezek is kikoptak a divatból.
nagy divatja volt az 50 ccm-es kismotoroknak, amiket libakergetőnek csúfoltak. Rengeteg Babetta, Romet, Komar, Berva, Balkan, Simson, Riga, Verhovina futott, elég rapszodikus minőségi skálán. Simsonok jók voltak, Rigák, Verhovinák kevésbé.
Az autópark nagy részét a dacia, lada, trabant, wartburg, skoda, polski tette ki. Volt még Zastava, Zaporozsec is. Nyugati autó kevés volt. Lada 1500-al és nagy polskival csak a tsz-elnök járhatott szinte.
A szakemberek akkor még becsületesebbek és rátermettebbek voltak, mint manapság, mert komoly szakmunkásképzés folyt.
Voltak ellentmondásai a rendszernek, de tényleges igazsága, hogy ami fehér volt, az fehér, ami fekete, az fekete. Volt határvédelem, ami ma nem úgy működik, ahogy a többség elvárná. Több területen nagyobb volt a józan paraszti ész. Az illegális migránsokat golyózáporral fogadtuk volna. Döntse el mindenki, ez jó vagy rossz.
Az emberek többsége a saját falujából választott párt, vagy a szomszéd teleülésről, és általában 20-25 év között már házasodtak az emberek. A férfiemberek nagy része 30 éves korára már házzal, autóval, családdal rendelkezett. Az építőanyagokat, lakásfelszereléseket nehezebb volt beszerezni, de sok mindent megkapott az ember 1 liter pálinkáért cserébe. Nem monitorozták az embereket, sem a munkahelyen, sem az életben.
Sokkal lassabb volt az élet, a harmadosztályú vendéglátóipar(kocsmák, restik, kis sörözők) akkor pörgött a legjobban.
Tény, hogy a rendszerváltás után kinyílt a világ, de sokak számára a vágyott változásokkal ellentétben a biztos egzisztenciájuk elbizonytalanodását eredményezte.
Persze ki lehet térni arra is, hogy ez mekkora adósságot eredményezett. Eredményezett adósságot, de azt se felejtsük ki, hogy a rendszerváltás utáni kormányok nagy visszaesés mellett még növelték is az államadósságot.
Azoknak az embereknek volt nagyon jó, akiknek bejött, hogy hogy az állam istápolja őket, fogja a kezüket. Valljuk be, rengetegen voltak, vannak ma is. Őket nevezik a kapitalizmus veszteseinek.
Ja, és még annyi:
Nem volt ekkora kultúrája a természetvédelemnek, műemlékvédelemnek, állatvédelemnek, munkavédelemnek. Sok területen az volt a jelszó: Jóvanazúgy!
A falum mellett lévő erdőben vannak nagy bronzkori sírhalmok(kunhalmok), és a 1985-ben két nyugdíjas bányász kincsek után kutatva szétbarmolt a 9 halomból 3-at. Nem tudták őket megbüntetni, mert nem volt olyan törvény, ami alapján elő lehetett volna venni őket. Csak utána kezdték el a területet régészetileg feltárni, és hozni műemlékvédelmi törvényt.
Amiket mostanában országszerte felújítanak, legyen az kastély, vár, kúria, grófi parkok, az a szocializmusban az enyészeté volt, maximum tsz-iroda, árvaotthon volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!