Ha bem jön gáz, akkor áramot sem tudnak termelni?

Az energia termelésünk összetett.

Nem csak gáz erőműveink vannak - olyan IS van. A tavaly felhasznált áram (~46GWh) 25%-ban importból jött be az országba, ebben is van nyilván olyan mennyiség amait valahol abban az országban ahonnan vettük, ott gázerőművel is termelnek áramot.

A fogyasztásunk 75%-ában a legnagyobb termelőnk a Paksi atomerőmű, ez adja az áramtermelésünk közel felét (46%). A második helyen van a földgáz alapú áramtermelés, ez 26%. Utána van még jelentős szénerőmű termelés, 11%, a napenergia pedig tavaly már 6%-t jelentett és ez nő majd évről évre ahogy a tavaly beindított naperőmű építések és a lakossági napelemek bekapcsolódnak a termelésbe. De ez csak pár % emelkedés lesz, a napenergia erre képes csak.

A gáz sem teljesen csak az oroszoktól jön, kb. 15-20%-a máshonnan van véve.

A gond az, hogy ha nem veszünk az oroszoktól, akkor mások sem vesznek és mindenki onnan szeretne beszerezni helyette ahonnan mi is -> nem csak megnőne az ára, de hiány is lenne a gáz a piacon.

A gázerőművek helyett tudnák magasabb fokozaton termelni az áramot szénerőműben, de az is véges, hiszen épp a szennyezése miatt leépítettük ezt a kapacitásunkat és szén sincsen korlátlanul.

Az atomerőmű termelése is csak addig megoldás amíg ahhoz van fűtőelem. Oda nem kell minden hónapban "üzemanyagot" venni, de azért 1-2 évente szükséges a beszerzés. Azt is az oroszoktól vesszük, nem csak mi, a többi uniós ország is. Elég ostoba szankció, hogy nem veszünk tőlük gázt majd könyörgünk nekik, hogy azért hasadóanyagot adjanak el nekünk, mert azzal kell pótolnunk a gázerőművek termelését - így majd fizetünk érte sokkal többet, mint eddig, hiszen akkor már megtehetik az oroszok hogy annak is megemelik az árát.

Az áramtermelés változása a lakosságot kevésbé korlátozná. Első körben a kereskedelemben, szórakoztatóiparban, közületekben lenne visszafogva az áram fogyasztása. Második helyen az iparban lenne olyan üzemek megállítása, mint az alumínium gyártás vagy egyéb olyan termelések, ahol hatalmas az áramszükséglet. Ahogy a gáz hiánya is első körben nem a lakossági fűtésből lenne kivonva hanem az iparból és ott korlátoznák a felhasználását. Leállna a kerámiaipar, építőanyag gyártás, cementgyártás, sok olyan élelmiszer előállító ahol szükség van a főzésre, sütésre, és a vegyipar jó része ahol a földgáz (a metán) alapanyag.

Röviden: nem az áramtermelés kiesése lenne a nagyobb probléma, hanem az ipar megállása, cégek becsődölése, munkahelyek megszűnése, munkanélküliség, ellátási problémák.

És akkor még a kőolajról nem is beszéltünk, ami az üzemanyagellátást tenné lehetetlenné és a vegyipar másik részét állítaná meg mert nem lenne hozzá alapanyag.

[link]

#2 "Ha a CSOK meg hasonló dolgok helyett az ingatlanfejlesztési támogatásokat tolták volna, sokkal kevesebb ember térde remegne az infláció miatt."

Ez baromság.

Az elmúlt évtizedben folyamatosan mentek a különböző programok. Nekünk még az előző kormány alatt indított pályázat alapján lett napkollektorunk. Az építési szabályok szerint - amit ez a kormányzat szigorított - már sokkal vastagabb szigeteléssel, magasabb szintű energetikai besorolással lehet csak új házakat építeni, mint korábban. A társasházaknál folyamatosan ment a nyílászárók cseréje, a szigetelés támogatással. Jó pár éve vannak különböző támogatott programok a hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, kisebb energia felhasználású háztartási berendezések beszerzésére. Ahogy több éve mennek a napelem pályázatok is, nem csak családi házakra, de már nagy léptékben napelem farmok kiépítésével is. A mi településünkön 2 nagy cég is létesített ilyet a szomszéd települések határában is láthatóak napelem parkok.

Mindehhez pedig ott van a másik oldal, hogy mennyibe kerül és mennyit takarítunk meg vele.

A több, mint 10 éve létesített mapkollektorunk felét az állam fizette, így volt nekünk akkor - a rezsicsökkentés előtt - 10 éves megtérülése a befektetésünknek. Amennyi gázt megspórol azt 10 év alatt használtuk volna el akkori árral nézve. Ha nem lenne rezsicsökkentés akkor most működne már úgy, hogy pénzt takarítunk meg vele és nem azt használjuk el amit 10 évvel előtte egy összegben kellett kifizetnünk zsebből, hogy legyen napkollektorunk. Ha nem lett volna az állami támogatás, akkor 20 évig kellett volna működjön mire behozza az árát - vagyis 10 éves működését az állam fizette ki, minden pályázati napkollektornak. Azaz adóforintból ment éppen úgy, mint a rezsicsökkentés. Csak nem havonta, hanem egy összegben egyszerre.

Viszont a rezsicsökkentés érvényes a kisnyugdíjasokra, bérlakásban élőkre, régi panelben lakókra is, akik nem tudnak ilyen korszerűsítési beruházásokat csinálni.

Tényleg nem értem miért nem gondolkodtok. Honnan vegyen Mari néni több százezer forintot ablakcserére a vályogházához, mikor most is választania kell néha, hogy fűt vagy megveszi a gyógyszereit? Mégis minek tenne bele 2-3 milliót a lakása energetikai korszerűsítésébe aki egyetemistáknak vagy egyszerű melósoknak adja ki a lakását és éppen hogy csak megéri neki kiadni így is? Nem tennék. Akkor sem ha a felét fizetné az állam, mert nem tudná bérleti díjban visszaszedni. Pont azok nem kapnának az állami vagy uniós pályázati pénzek hasznából akiknek a leginkább probléma kifizetni egy magasabb rezsiszámlát.