Szerintetek hány százalékot kaptak a pártok és hogyan alakul majd a sorrend? Egy ilyen végeredmény elképzelhető?

#12

ha az ellenzék nyer akkor reszeltek nekünk! most jelenleg 10x annyiba kerülne a gáz és kárpátalját bombáznák ha a baloldal lenne hatalmon! remélem ezt te is tudod! és ez tény! mert elmondták hogy mit tennének ha hatalmon lenne ami miatt ez történne meg, ez tény!

Gondolom, párlistás szavazatokra tippeltél.

Ez, kb. semmit sem jelent a parlamenti összetételnél.

A 199-ből legfeljebb 93 helyet, részben a pártlistás szavazatok alapján osztanak. Annyival kevesebbet, ahány kedvezményes kvótájú nemzetiségi képviselő bejut.

Azért csak részben a pártlistás szavazatok alapján, mert a pártlistás szavazatokhoz hozzáadják az egyéni képviselőjelöltek szavazatai alapján képzett töredékszavazatokat; és a kettő összege alapján d’Hondt módszerrel osztják a helyeket.

A töredékszavazatok jelentős mennyiségűek: 2018-ban összességükben a pártlistás szavazatok 66,17%-át tették ki. (Pl. a Jobbiknak több volt a töredékszavazata, mint a pártlistára kapott szavazata. És pl. a DK esetén a töredékszavazat a pártlistára kapott szavazat 94,36%-a volt.)

Feltételezve, hogy javarészt olyan arányban szavaznak az egyes pártok, pártszövetségek egyéni jelöltjeire, mint a pártlistáikra, a töredékszavazat ellene hat a pártlistás szavazatoknak. Ha valamelyik választókerületben a legtöbb szavazatot kapó 10500 szavazatot kap, a második pedig 9000 szavazatot, akkor az első helyezett pártja, pártszövetsége (10500-9000-1=) 1499 töredékszavazatot kap, a második helyezetté pedig 9000-et. Ráadásul a különböző választókerületi részvételi arányok és az első és második helyezettek közti különböző szavazatszám különbségek miatt ez, beláthatatlan.

És akkor vannak az egyéni jelöltek, akik az új országgyűlés létszámának nagyobb részét fogják kitenni: a 199-ből 106-ot. Itt megint nem lehet egy adott százalékértékkel számolni, hiszen különbözőek lesznek a választókerületi részvételi arányok. És megválasztott képviselő lesz az is, aki 21 ezer szavazatot kap, és az is, aki 12 ezret; ha az adott kerületben az lesz a legnagyobb szavazatszám. És megválasztott képviselő lesz az is, aki 15 szavazatkülönbséggel győz, és az is, aki 5 ezerrel; mindezek kombinálódnak.

És az egyéni jelöltekre adott szavazatok aránya minden szavazáson eltért az adott jelölteket jelölölő pártlisták szavazatainak arányától. Pl. 2018-ban a Fidesz-KDNP 2607990 (51,23%) belföldi pártlistás és 2636201 (47,89%) egyéni jelöltes – utóbbi nyilván csak belföldi lehet – szavazatot kapott. (Az is látszik, hogy az adott szavazatfajtánál a nagyobb szavazatszám jóval kisebb százalékarányt jelentetett.)

Ezen túl a levélszavazatok további eltérést okoznak, hiszen a levélben szavazók csak pártlistákra szavazhatnak.

Aztán kaptak szavazatot olyan jelöltek is, akik pártja, pártszövetsége nem tudott pártlistát állítani; ha a rájuk szavazók pártlistára is szavaztak, az már eltérést okozott. Most különösen várhatók ilyenek: mivel adott, országos listát állító pártok egyéni jelöltjei sehol sem esélyesek nyerésre, és várhatóan a párt sem jut be a parlamentbe, így többen is kérték szavazóikat, hogy egyéniben az összefogás jelöltjére szavazzanak, mert a jelöltjükre adott szavazat elvész, pártlistán pedig rájuk, mert ha legalább 1%-ot elérnek, akkor a következő 4 évben kapnak állami párttámogatást. És akkor vannak olyan választókerületek, ahol nem is indul egyéni jelöltjük.

Mivel a két nagy szavazótábor közt elég nagy a kiegyensúlyozottság, a fenti, akár kismértékű befolyások is jelentős kihatásúak lehetnek a parlamenti többség, a kormányalakítási lehetőség tekintetében. Egy adott szavazattípus egy adott százalékviszonyai semmit sem jelentenek.

(Az már szubjektív dolog: hogy pártlistás szavazatoknál fordított Fidesz-KDNP és összefogás arányt várok, és a Mi Hazánk esetén nem várok többet mint 4%. Nagyon korlátozottak a megjelenési lehetőségeik; most bőven elérik az állami párttámogatáshoz szükséges eredményt, aztán a következő választáson már sokkal többekhez eljutnak.)