Iskolai tanulmányok adtak valami támpontot a mostani politikai történések megértéséhez?
Mondjuk van ez az Észak- és Dél-Korea szembenállás, Kína és Tajvan története, Izrael és az arab országok ellentéte, Észak-Írország és Anglia stb. Mind olyan dolog, aminek érdekes és érdemes lenne tudni a történelmi gyökerét: hogyan jött létre Izrael, vagy a koreai háborúk miként alakultak.
Minálunk iskolában hónapszámra mérték az ókori görög háborúkat, részletesen tanultuk a középkori céheket stb. A modern korban azonban a 2. világháborúval, illetve a magyar 1956-os forradalommal zárult az okításunk.
Szerintem valahogy ez nagyon el volt baltázva: belegondolni, hogy latin-Amerikáról az utolsó hivatalos ismeretünk valahol a gyarmatosítók érkezésekor fejeződik be, a Távol-Kelet XX. századáról annyit tanultunk, hogy hát Japán megerősödött, megszállt néhány környező országot, hogy aztán az USA-t megtámadva az atombombák miatt kapituláljon.
Csak én érzem úgy, hogy pont a modern korral kellett volna foglalkozni többet, megértve az összefüggéseket és nem az ókori csaták évszámait magoltatni? Más mit gondol erről, nálatok hogy nézett ki a történelemtanítás? Ott is a világ dolgairól hivatalosan fogalmatlan emberek léptek ki érettségivel a kezükben?
válasza:Mi tanultunk újabb dolgokat ("aktuálisabbat" nem mondok, mert szerintem a történelem megértéséhez az egész ugyanúgy aktuális) de földrajzon.
Történelemből elmentünk a kádár-korszakig.
válasza:"Ha kimennék az utcára megkérdezni 100 embert, elmondva ezt a tényt és megkérdezném tőlük, hogy mi ennek az oka, szerintetek hányan tudnának bármit ezzel kapcsolatban mondani? Néhány ember, talán... És ez gáz."
Miért gáz? Nem kell mindenkinek mindent tudni szerintem
válasza:#10:
Szerintem a világpolitika is ugyanaz.
Nekem például, még ismerőseim között is megoszlik a vélemény, hogy az USA jó lettet-e hogy megkavarta, vagy "békét" csinált az közel keleten. Jó volt-e amit Afganisztánban csinált? Van aki ezt mondja van aki azt. Még ha megnézed, politológusok, geopolitikai szakértők között is megoszlik a vélemény. Itt is igaz melyiket oktassák? Melyik az "igaz"?
Pl. Irak lerohanásakor azt tanították volna, hogy de jó... az USA részéről jogos vol, a sok vegyi fegyver miatt... Aztán mi derült ki pár év múlva? Nem voltak vegyifegyverek. Na így hogy lehet oktatni, ha pár év múlva át kell írni a történelmet? :D
Ahogy valaki írta is... még az "újabb" történelem könyvek is csak Kádár korszakig mentek el. Én 1993-ban érettségiztem, mi még 1956 előtt álltunk meg. :) Érthető okokból. De ha jól számolom akkor is kb. 30 évvel álltunk meg a középsuliban.
És ha mostaniak a Kádár korszakig tanulnak, az is kb 30 év.
És azt hiszem ez egy jó "távolság" :)
Nyilván ha Téged érdekel az aktuálpolitika, akkor meg utána tudsz nézni.
Egyébként semmilyen tantárgyat nem oktatnak 100% precizitással, 100% aktualitással. Pl. ha téged az informatika érdekel mélyen, ott is csak autodidakta módon tudsz elmélyedni igazán. Még egy neves info egyetemre mész, ott sem tanítanak meg "mindent". Mert nem lehet. Ha valami mélyen érdekel, neked kell megtanulni, kíváncsiságból, öszorgalomból! A történelemtől se várj el többet...
A történelem a tényekre alapoz, nem várnám a politikai értelmezését a dolgoknak. A belpolitikát meg főleg nem...
Az, hogy mondjuk a XX. században a világban mi történt, szerintem sokkal fontosabb lenne akárcsak felületesen ismerni, mint az ókori görög háborúkat hónapokig (!) tanulni. Pont, mintha az lenne a cél, hogy az iskolarendszerből kikerülő ember gondolkozni, jelenségeket értelmezni biztos ne legyen képes: nesze semmi, fogd meg jól.
A hiradóban szereplő világbeli hírek hátteréről az átlagember még akkor sem tud semmit, ha mindenre pontosan emlékszik a tanulmányaiból.
Igen, utánaolvashat, de ha már az ókori háborúk részleteinek elsajátításáról évszámmal, vaktérképpel kellett számot adni, akkor arról is eshetett volna legalább pár szó, hogy mi az, hogy Tajvan, nem? Vagy csak én látom így?
válasza:"A történelem a tényekre alapoz"
Nem igazán, általában nem tudhatjuk pontosan mi volt.
"A hiradóban szereplő világbeli hírek hátteréről az átlagember még akkor sem tud semmit, ha mindenre pontosan emlékszik a tanulmányaiból."
Csak szubjektív, de én úgy tapasztaltam hogy a legtöbb ember akit ismerek tud ezt-azt ha megemlíted például arról "hogy mi az, hogy Tajvan" és miért.
"Pont, mintha az lenne a cél, hogy az iskolarendszerből kikerülő ember gondolkozni, jelenségeket értelmezni biztos ne legyen képes: nesze semmi, fogd meg jól."
De ehhez nem kell ismerned a legtöbb aktuális eseményt vagy közvetlen előzményét
válasza:Biztos lehetsz benne, hogy kisebbségben vagy, a tanulók többségének nyűg a történelem tanulás, a részletekbe bele menő tanítás meg fölösleges is lenne, az már nem általános, közép iskolai szint, hanem egyetem, történész, politológus, vagy valami másik, speciálisan a történelemmel foglalkozó szak.
Egy átlagosan művelt magyar semmivel nem tud kevesebbet a történelemről, mint a többi európai, vagy amerikai, sőt...
Szerinted mennyi embert érdekel részleteiben, hogy pl a Távol-Keleten milyen események zajlottak, ami a jelenlegi politikai helyzethez vezetett?
Szinte mindenki látott már több ismeretterjesztő, dokumentum filmet (Japán, Kína, Korea, Vietnám, India, Pakisztán, stb), de az ott látottakat, hallottakat nem jegyzi meg, mert számára az érdektelen
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!