Engedélyeznéd, hogy a melegek is házasodhassanak és örökbefogadhassanak?

Házasság.

Szerintem a házasság szó egy férfi és egy nő kapcsolatára vonatkozik, és nem szeretném, ha ezt a többezer éves tradiciót bárki is megváltoztatná.

Ha jól tudom a bejegyzett élettársi kapcsolat párkapcsolati jogokban szinte azonos a házassággal, érdekes módon a melegek alig használják ki ezt a lehetőséget a kapcsolatuk hivatalossá tételéhez. Vajon miért ?

Házasság!

Végül is attól függ, mit értünk alatta.

Régen ugye az egyházi szertartás volt a házasság, az esküvő a templomban volt és az egyház tárolta, rendszerezte a házasságkötés iratait, ott volt nyilvántartva.

Manapság a polgári szertartás a domináns és a nyilvántartás is a hivatalban történik, a házassági anyakönyv ott van és nyilván ateisták nem tarthatnak templomi esküvőt, illetve keresztelőt sem, hanem ezzel szemben az én gyermekeimnek volt névadó ünnepsége, ezzel az erővel ki lehetne dolgozni a homoszexuálisok részére is egy hasonló jellegű ünnepséget, miért ne, meg lehetne adni a módját ugyanúgy, csak nem esküvő lenne, hanem mit tudom én, egybekelési szertartás, vagy a fene tudja, aki jobbat ki tud találni, az erőltesse meg magát és minden meg lenne oldva. Értitek, az ateista sem balhézik, hogy keresztelőt akar, ezt többnyire a vallásos nagymama szokta megoldani titokban.

Ami viszont a gyermeknevelést illeti, az nem olyan egyszerű. Nem csak a saját véleményemet mondom most, régebben elég sok párkapcsolati könyvet olvastam, érdekelt a házasság, a válások pszichológiája és van egy amerikai író, akinek bestsellerei vannak arról, hogy a férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek, vagyis mindenhez másképpen állnak, van ebből számos könyv, például Mars és Vénusz újrakezdi, vagy Mars és Vénusz a hálószobában, ahol az eltérő szexuális igényeket tárgyalja, nem ragozom tovább, arról van szó, hogy manapság a rengeteg válás a nőknek köszönhető, az emancipáció által a nők szívesen túladnak időnként a férjükön, a gyermekük apján és azt gondolják, hogy ugyanolyan jó apát kapnak helyette, vagy még jobbat is, mert magukból indulnak ki. A nők ugyanis hajlamosabbak más gyermekét is nevelni, ennek evolúciós okai vannak, a nagycsaládban az őskor százezer, vagy millió évei alatt mindig is vigyáztak egymás gyermekeire bizonyos fokig, mert ők otthon voltak, de a férfiak mások. Mások a tulajdonságaik, más az értékítéletük, ők elmentek vadászni, ott egész más tulajdonságokat fejlesztettek ki, napokig csak hajtották a vadat, szívósan és csöndben, mások lettek az érzéseik, a kommunikációjuk és még a civilizáció évezredei alatt is nagyjából ez volt, a férfi munkába ment, a nő otthon maradt, vagyis a statisztika azt mutatja, hogy a gyermekes elvált nők házassági esélyei csekélyek már egy gyermek esetén is, kettővel minimális, három gyermekkel meg kifejezetten ritkaság, hogy egy elvált nő férjet találjon.

Ha talál is, az új apától egyszerűen nem lehet azt elvárni, amit a régitől, az igazi apától, ha ugyanazt erőltetik rá, akkor gyakori, hogy meglép, mert a férfiak a saját(!) gyermekükért akár a kardfogú tigrissel is szembeszálltak, de más gyermekéért erre nem hajlandók, vagy csak legfeljebb egyszer, egyszer, de egész életükben eszükben sincs egy számukra idegen gyermekért a kardfogú tigrissel harcolászni, ők a saját génjeik továbbadását preferálják, ez hallatlanul fontos a számukra.

Ebben minden pszichológus egyetért és a statisztika is ezt mutatja.

A gyermekes férfiak sohasem válnak el (vagy csak nagyon ritkán), a nők adják be a válópert, de a második házasságban már többnyire a nevelőapa lép le, mert megunja a más kölykét tutujgatni.

Kicsit hosszan írom, de szeretném megértetni, hogy a melegek is férfiak és a fentebbiek rájuk is vonatkoznak, mert szép, ha valaki gyermeket akar nevelni, de nagyon is előfordulhat, hogy úgy jár, mint amikor csak a szeme kívánja az ételt, ám amikor megkapja, akkor már nem kell, akkor már nem érdekli - ez nevelőszülőknél a nehézségek beköszönésekor szokott előjönni, mert azok mindig vannak gyermeknevelés során, az idilli helyzetek a ritka kivételek. Férfire maximum a saját gyermekét lehet bízni, de ez is ritka eset, a bírók többnyire nem tartják az egyedülálló apákat képesnek a gyermeknevelésre, szinte sosem az apa kapja a gyermeket, inkább többnyire állami gondozásba veszik, ha nincs nagymama, vagy az anyára nem lehet számítani.

A nők mások, ők képesek más gyermekét is nevelni, de azért nem kell elfelejteni, hogy telis-tele vannak a gyermekmesék a gonosz mostohákkal és ez bizony az életben is előfordul.