Mit szóltok ezekhez az arányokhoz?

Nagyobb ország, hamarabb kezdődött náluk a vírus kb. egy hónappal szóval nagyon nincs mit hasonlítani az aktuális számokon.

Még általánosságban inkább csak a komoly tüneteket tesztelik a világban addig németeknél olyanokat is tesztelnek akiknek nincs komoly tünetük. Így hiába közel azonos mondjuk a franciákkal a kimutatott betegeik száma a valóságban valószínűleg sokkal kevesebben lehetnek náluk. Eleve ezért is ilyen alacsony a halálozási rátájuk.

Az semmi, én is tudnék mondani vagy ezerféle arányt. Amit csak igényelsz, meg az ellenkezőjét. Rendkívül könnyű ez, ha nincs hozzá valós adat.

Azt meg se említem, ez ilyenfajta kérdés: mit szóltok a marha mennyi füvet zabál, amihez képest a madárfióka tegnap három és fél kukacot evett. Vessétek csak össze.

Szóval összevetettük: új kérdést kell írnod.

Az összes adat kamu. Itt a pánikkeltés a cél. Úgy hamisítják, ahogy akarják. Ha többet tesztelnek több fertőzött lesz. Ennyi. De akkor már közöljék a rákban és egyéb betegségekben elhunytak számát is minden nap, csak hogy korrekt legyen a tájékoztatás.

[link]

Azt szólom hozzá, hogy vannak azok az adatok is, amiket megjelenítettél, tisztelt kérdező.

A „német csoda” nyilván felkeltette a szakemberek és a politikusok figyelmét is.

Kiderült: a viszonylag nagyszámú tesztelt átlagéletkora 47 év, sok más országban 15-20 évvel magasabb.

Másutt a veszélyeztetettek körében tesztelnek, netán csak a kifejezett betegségtünetekkel rendelkezőket tesztelik. Így aztán másutt alacsonyabb az ismertté vált fertőzöttek közt a gyógyultak, következésképp, magasabb az elhunytak aránya. Különösen ott, ahol csak a már megbetegedetteket, a kellő erősségű és fajtájú tünet-együttessel jelentkezőket tesztelik; vagyis, akiknek az immunrendszeri működése elégtelennek bizonyult, miközben nincs gyógyszer, gyógymód.

A német teszteltek jó részénél annyit jelentett a „fertőzött vagy” tudomásulvétele, mintha azt közölték volna vele: „megállapítottuk, két lábad van”. Semmiféle tünetük nem volt, vagy nagyon enyhék, amelyek máskor is előfordulnak: néhány nap köhögés, rövid ideig tartó hasmenés, szemégés (utóbbi sok mobilozástól, számítógépezéstől, TV nézéstől is adódik) stb. Aztán két hét múlva újabb teszt, ami már azt mutatta, hogy nem fertőzött (persze, a fertőzést követő 5.–7. napon az immunrendszerük elkezdte termelni az antitesteket). Aztán a 24 óra múlva megismételt teszt megerősítette: meggyógyultak, így kerültek a statisztikába. Nem is voltak betegek, csak fertőzöttek, csak a „gyógyulásuk” volt a várható eredmény.

De van más mutató is: az egységnyi; a közölt adatoknál az 1 millió lakosra jutó elhunytak száma. Németországban 34, Magyarországon 10. (A táblázatban legalább 1-et elérő értékeknél egész számra kerekített számok vannak.)

Ennél nem számít a teszteltek gyógyulási aránya.

Azt is mérlegelni kell, hogy a németországi sok teszt (1 millió lakosra 15 730), azt jelenti, hogy a lakosság 98,43%-a akkor se lenne tesztelve, ha a tesztek száma nem tartalmazná az egyes személyeknél megismételt teszteket is.

Azt is figyelembe kell venni, hogy Németországban jelenleg az ismertté vált fertőzöttek csak 48%-ánál tudott, hogy meggyógyult, vagy elhunyt; és 4 895 személy van súlyos, illetve kritikus állapotban.