A technológia meghaladta a liberalizmust? (Most nem a NER-féle illiberalizmus mellett érvelek, hanem inkább hogy teljesen újra kéne gondolni a dolgot. )

A liberalizmus a 21. században a korszellem: Azt állítja, hogy úgy kell a döntéseimet hoznom, ahogy az érzéseim diktálják, amint a "belső hangom" súgja. Legyen az erkölcsi döntés, életmódbeli, vásárlás (ahol mindig a vevőnek van igaza), vagy politikai (ahol mindenki a saját érzései alapján dönt, és a többségnek csakis igaza lehet).

Ez mind szép és jó, csakhogy mondok egy pofonegyszerű példát: Tegyük fel, hogy nekem a szőke lányok jobban bejönnek, mint a barna lányok, de ez igazán nem is tudatosult bennem soha. A Facebook algoritmusa viszont ebben is jobban ismer engem mint én magamat, és rájön, hogy görgetés közben a szőke lányok képein tovább megakad a tekintetem. A Facebook viszont valamiért úgy dönt, hogy olyan Coca Cola reklámot dob fel, ahol szőke lányok isszák a Coca Colát, és olyan Pepsi reklámot, ahol barna lányok isszák (vagy netán férfiak). Én a boltban a Coca Colát választom, és nem is igazán tudom az okát, csak "ezt éreztem a megfelelő döntésnek", a boltost meg nem érdekli, mert "a vevőnek van igaza, ha több Coca Cola fogy, akkor több Coca Colát rendelek, kevesebb Pepsit".

Persze ennél nyilván sokkal több mindent ki lehet deríteni emberekről. Mi van akkor, ha nem csak a fogyasztói magatartásomat befolyásolják? Például ha egy algoritmus tudja, hogy milyen vágyaid és félelmeid vannak, és olyan híreket meg olyan politikai reklámokat dob fel. Ennek előszeleiről már lehet hallani, de a jövőben egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a választások tényleg kirakatshowba mennek át. Hiába állították 18. meg 19. századi filozófusok, hogy az embereknek saját érzéseikre kell hallgatniuk, és a többségnek igaza kell hogy legyen.