Tulajdonképpen mitől függ, hogy mennyibe kerül havonta a fűtés?

Rengeteg dolog befolyásolja, úgyhogy önmagában nem jelentenek semmit ezek a kijelentések.

- nyílászárók

- homlokzati, lábazati, padló, födém hőszigetelése

- szellőztetés

- mennyit vannak otthon a lakók

- energia hordozó (fa, gáz, villany)

- hőtermelő fajtája (infrapanel, kondenzációs kazán, kandalló, vegyes t. kazán pufferral profi gépészettel stb.)

- vizes idei vágás, vagy 2 éves száraz fa!

- ház tájolása

- ház fekvése (dombtető, völgy, belváros

- lakás vagy családi ház...

- lakásnál hány szomszéd van, ők mennyit fűtenek...

lehetne sorolni.

Tulajdonképpen mitől függ, hogy mennyibe kerül havonta a fűtés?

Attól, hogy az adott hőszüksèletet mennyi pènzből tudod pótolni.

Amit írtál ellentmondásos ès èrtelmetlen.

Hát akkor induljunk az elejéről. A napállandó több mint 1 kW. Azaz a földi légkör 1 négyzetméterére merőlegesen beeső teljesítmény 1361 watt. Ebből télen alacsony napállásnál 1 m2 ablakfelületen biztosan bejön 1000 W teljesítmény a lakásba! Ha van 8-10 m2 déli ablakfelületed, akkor télen abban a 6-8 órában amikor süt a nap és nem felhős, vagy ködös az idő, esetleg nem is kell fűteni a házadat! Mert 10 m2 ablakfelületen 10 kW ingyenes fűtésed van! Szóval a nulladik ökölszabály, hogy építkezéshez csak megfelelő méretű és jó fekvésű, jó tájolású telket vegyél, mert ez a legfontosabb. És ekkor nem leszel korlátok közé szorítva. Nem kell kompromisszumokat kötnöd!

A következő az, hogy légtömör legyen a ház, tehát a kinti villanykapcsolóból ne hozza be a huzat a benti villanykapcsolón keresztül a mínuszokat. Ne húzzon át a levegő sehol! Nyilván ez a nyílászárókra is igaz. Ha azok modernek, nem húz a huzat mellettük, és még többrétegűek is, az sokat fog a fűtés-számlán. Természetesen ekkor a szellőztetést neked kell megoldani! A födém és a homlokzat hőszigetelése is fontos. A födémé a legfontosabb, a meleg felfelé száll. (Nyilván a falakon oldalra is szétsugárzódik, de a födémen a fűtés harmada is meg tud szökni!)

A következő lényeges szempont, hogy az épület kivitelezése során betartották-e a technológiai előírásokat. Szóval fontos, hogy Mekk Mester a maga módján, vagy jó kőműves szakszerűen végezte el a kivitelezést. [Nálam a hőszigetelést például kizárólag pogácsákra akarták a "mesterek" feltenni, és nem akarták körbekenni az éleket. Le is szedettem velük az addig felrakottat, és hogy biztos legyek a dologban, végül telibe kenettem a ragasztót az egész hóbelevancra. Ha csak pogácsákon áll a nyomorult hőszigetelő lap, elég egy pár centis sérülés valahol, és ha bejut a kinti levegő a hőszigetelés alá, nem csak az adott lap alatt, hanem az egész ház oldalán tudna kódorogni a hideg. Nekem ez nem hiányzott].

Na ha a házat profik csinálták, akkor a fűtési módok közül nyilván a legkorszerűbb és leg-energia-takarékosabb a felületfűtés. A padló és falfűtés. Ezt egy 35 fokos előremenő hőfokú hőszivattyúval, vagy kondenzációs gázkazánnal szépen és takarékosan meg lehet fűteni. Akik alaptalanul, de mégis félnek, hogy a padlófűtés lebegteti a port, azok radiátorral fűtenek, itt már kicsit magasabb előremenő hőfokkal kell dolgozni, mert nem lehet az egész fal radiátor.

És végül a hőtermelő berendezésekhez érkeztünk. A legolcsóbb üzemeltetni a talajszondás hőszivattyút, mert a talaj 100 méter mélyen már mindig 12 fok C körüli hőmérsékletű. De már vannak 3 COP feletti jóságfokú fűtő levegős klímák és levegős hőszivattyúk. Ezekkel is olcsóbb fűteni mint gázzal. A következő a kondenzációs gázkazán, ha olyanra van méretezve a házban a radiátor, hogy tud 50 fok alatti előremenővel kondenzációs módban dolgozni. Vagy ugye felületfűtés van. És hát végül lehet elektromos fűtőpanellel is fűteni, meg fűtő-fóliával elektromosan padlófűteni - de ennek az üzemeltetése drága. Minimum duplája a gáz-felületfűtésnek. Szóval amíg a legolcsóbb a rezsije a hőszivattyúzásnak és a kondenzációs gázkazánnak, addig ezek a legdrágábbak beruházás szinten. Mert a hőszivattyú sem olcsó, vagy a gázterv sem olcsó. De a befektetés után, üzemeltetni már olcsó. És vice versa, bár beruházásnak olcsó az elektromos fűtés, de a rezsije, a havi-díja neki a legdrágább.

Szándékosan nem említettem a fával, vagy vegyes-tüzelésű kazánnal való fűtést, mert olyat emelkedett a fa ára az elmúlt 5 évben, hogy hihetetlen. Másrészt a fával fűtők többsége nem hagyja 2 évet száradni a fát. Nedves fával fűteni meg értelmetlen, mert a fa által termelt hőenergia egy jókora része a fában lévő víz elforralására fordítódik, és kimegy a kéményen. Ilyen tüzelési módot csak az vállaljon be, aki korrekt helyről száraz fát tud beszerezni. Vagy olcsón tudja a nedves fát megvenni, és 2 évet tudja hagyni száradni, mielőtt felhasználná. Szóval ez a fajta fűtésmód kíván egy kis szakértelmet. Ha ez a szakszerű száraz-fa-felhasználás nincs meg, akkor olcsóbb gázzal fűteni, mint vizes fával. És kevesebb macera is.

Hiába szkennelsz be számlákat, semmit sem èrnek. A ház fűtèse rengeteg tènyező függvènye.

De egy biztos. Ha teszem azt, 1 napra az adott ház fűtèsi igènye 5000w ot igènyel. Melyik energiahordozóból nyered ki legolcsóbban ezt az energiát??? Na, ezt kène számolnod az összehasonlításhoz.( egyèbkènt van rengeteg számítás rá). Persze hatásfokokkal ès betűzheted a karbantartási költsèget is.