Ha nyáron fel fűrészelem, hassgatom a tűzifát és szárítom. Mennyit tudok vele megspórolni?

A legnagyobb baj egyébként az, hogy a hatalmas víztartalom mellett még korszerűtlen tüzelőberendezéseket használunk.

Egy kandalló hatásfoka gyakran az 50%-ot sem éri el. Ennél valamivel gazdaságosabb a cserépkályha a maga 65-75 %-os hatásfokával. Ezeknek a gyatra hatásfokoknak az a magyarázata, hogy tüzelés közben valójában a fában megkötött gázok égéshőjét használjuk fel. Ezeknek a gázoknak azonban a nagy része a kéményen távozik.

Ma már léteznek faelgázosító kazánok, rakétakályha, batchbox, tömegkályha. Ezekben kiégnek a gázok, így sokkal gazdaságosabbak.

Én nem feltétlenül vagyok híve a tüzifa takargatásának, ha első évben vagyok kénytelen felhasználni. Kétféle víztartalmat különböztetünk meg ugyanis. A sejtek nedvességtartalmát, és a sejtközi víztartalmat. Ha megázik a fa, megnő a sejtközi víztartalom, megduzzad, és kipréseli a sejtek nedvességtartalmát, ami egyéb esetben csak lassan szivárog, lassan szárad. A sejtköz víztartalom sokkal gyorsabban távozik.

Mindazonáltal, ha csak teheted, az idén ne használd e fel a fát. Biztosan voltál már olyan házban, lakásban, ahol az a jellegzetes fűtésszag uralkodott. Ez a kéményben visszacsorgó kátránytól van, ami viszont a nedves fától képződik a kémény falán. Ez a szag sohasem szellőzik ki a falból.

Ha tudsz a környéken akció fabrikettet, meggondolandó, hogy nem jársz-e jobban vele. Csak első pillantásra eszméletlen drága, ha utánaszámol az ember, hogy az 1-2% víztartalom hogyan aránylik a nyers tüzifa víztartalmához és árához, rájön, hogy nem is annyira drága.