Faluban mennyi kb a rezsi?

Ez így, általánosságban, nehezen megválaszolható. Nem tudható, milyen városi lakáshoz, vagy házhoz, milyen falusi házat kell viszonyítani. Írok olyanokat, amik eszembe jutnak.

Áram: hatósági áras, ugyanolyan fogyasztásnál, nincs különbség.

Víz: ez, országosan nagyon szór, ezen belül, kis településeken, inkább drágább. Viszont, míg városokban általában van szennyvízcsatorna, addig falukban ez nem általános. A szennyvízszippantás, -szállítás úgy 3-4-szerese a csatornadíjnak.

Gáz: szintén hatósági áras, ugyanolyan fogyasztásnál, nincs különbség.

Szemétszállítás: a falunkban kb. 35%-kal drágább, mint a közeli nagyvárosban. A szolgáltató ugyanaz.

Kéményseprés: ez például központi fűtéses lakosoknál nincs, falusi házaknál van. Nálunk nem jelentős összeg, évente, kéményenként, nem egészen 3000 Ft.

Fűtés: itt aztán hatalmas különbségek lehetnek. Ha nem hőszigetelt a ház, akkor jóval drágább a fűtés, a hőszigetelés többmillió forint. Ezeken belül a kényelmes, jól hőszabályozható gázfűtés jóval drágább, mint a munkával járó, nagy hőingadozású fa-, illetve szénfűtés. (Ez utóbbinál elfogadható szabályzási lehetőség a puffertartály, amit ha meg kell valósítani, szintén számottevő kiadás. A szabályozott fapellet kazánrendszer is milliós nagyságrendű.)

Távközlés, TV: az ugyanolyan, többnyire, ugyanannyi. Viszont, lehet, hogy gyenge a mobil térerő, lassú az internet (esetleg nincs is), nincs kábel-TV, stb.

Közlekedés: ez többletet jelent; akár saját gépkocsival, akár tömegközlekedéssel (hacsak ez utóbbi nem ingyenes, például életkor alapján). És a tömegközlekedés lehet elégtelen, hétvégéken, ünnepnapokon és ez utóbbiak környéki napokon, biztosan az.

Ezen kívül – hacsak nem albérlet – a falusi házban minden karbantartás, javítás, csere (épületgépészettől tetőcserépig stb.) a tulajdonost terheli. Egy központi fűtéses városi házban az épületgépészeti ügyek nem ilyen arányúak, vagy nem terhelik a lakókat, és pl. az egy lakásra jutó tetőfelület, külső falfelület is jóval kisebb, mint egy családi háznál.

És, ha olyan helyről kötözik valaki, hogy nincsenek szerszámai, akkor bizony jócskán kell vásárolnia, kézi- és kerti szerszámokat is. Előbb-utóbb rákényszerül kerti gépek beszerzésére is, vagy fizethet, évente többször, olyannak, akinek van, és vállalja, hogy elvégzi a szükséges munkákat.

Ha van terület megtermelni zöldséget, gyümölcsöt; ezek összességében nagy megtakarítást nem jelentenek, inkább kényelmes, hogy néhány (tíz)méterre rendelkezésre állnak.

Baromfi, vagy állattartás, megint nem különösebben gazdaságos.

Nem véletlen, hogy az ilyen önfenntartásra buzdító javaslatok, sőt az ezt tevőlegesen segítő támogatások: nagyon gyenge eredményűek, inkább kudarcosak.

Az sem véletlen, hogy szombatonként, a délelőtt közepén, egy kisegítő többletbuszt indít a VOLÁN, hogy hazaszállítsa a falvakba, a városi vásárcsarnokban bevásárlókat.

És még...

Bolt: ha van egyáltalán helyi bolt, ott biztosan jelentős a drágaság, bosszantó az egyenetlen kínálat, akár mindennapi termékekből is.

Orvos: vélhetően több településre van egy. Egy-egy településen néhány napon rendel 1-2 órányit. Ha nem akkor van rá szükség, lehet utánamenni abba a faluba, ahol éppen rendel. Ha éppen rendel valahol.

"Víz: ez, országosan nagyon szór, ezen belül, kis településeken, inkább drágább. Viszont, míg városokban általában van szennyvízcsatorna, addig falukban ez nem általános. A szennyvízszippantás, -szállítás úgy 3-4-szerese a csatornadíjnak. "

Nálunk (falun) víz és csatornadíj 620 Ft/m3 ugyanezért a Balatoni nyaralónál (város) 1150-et fizetek.

A többivel nagyjából egyetértek.

Annyit tennék hozzá, hogy városban sok helyen már bevezették az ingatlanadót, a legtöbb faluban viszont ezt nem merte meglépni az önkormányzat, ezért éves szinten több tízezer forintos különbség is lehet.