Norvég fűtőpanel (BEHA márkájú, elektromos radiátornak is hívják) mikor fogyaszt kevesebbet?

A házinéni hülye! Kapcsold le! (Persze csak ha nem zavar, hogy hűvösebb lakásra térsz haza!)

Gondold át: ha 10 évig nem vagy otthon, akkor lekapcsolod? Ha 1 évig? Ha 1 hónapig? Ha 1 hétig? Ha 2 napig? Ha fél napig? Ha 1 óráig? Ha 1 percig? Ha 1 mp-ig? Mi a különbség? A fizikában nincs határ, hogy "ha fél óráig nem vagy otthon, akkor érdemes hagyni, ha tovább, akkor érdemes kikapcsolni..."

Vedd észre: minél többet ingadozik a hőmérséklet, vagyis minél jobban lehűl a lakás, annál többet spórolsz, de annál kényelmetlenebb, mert hidegebbre érsz haza! (Ha egy hónapra elmész, azért eléggé lehűl a lakás, ugye, de spóroltál egy havi fűtést, viszont télen 5fokos a lakás, amikor hazaérsz. Ha 1mp-re kapcsolod le, alig hűl csak le a lakás, nincs ideje, mérni sem tudod, de nem is spóroltál szinte semmit vele. Viszont kényelmes, hiszen meleg marad a lakás.)

Ez azért nem ilyen egyszerű és sok mindentől függ. A legjobb mód kísérletezni és megfigyelni a fogyasztást.

Ami biztos, hogy mindenképp megéri pár fokkal lejjebb venni a hőmérsékletet, mikor nem vagytok otthon. Viszont a teljes kikapcsolás nem feltétlenül gazdaságosabb.

Általánosságban a felfűtés nagyobb energiafelhasználással jár, mint a szinten tartás, feltéve hogy jó a ház szigetelése.

Vannak erről cikkek, tanulmányok, érdemes rákeresni.

Utolsó, te módszeresen kevered az energia és teljesítmény fogalmakat. Ha nem tennéd, nem hasonlítanád össze a kettőt így: "a felfűtés (energia) nagyobb energiafelhasználással jár, mint a szinten tartás (teljesítmény)"

Mondok egy tippet, és talán te is belátod:

felfűteni egy kád vizet olcsóbb, mint hőn tartani 1 éven át... Ugye?

De tudok mondani olyan példát is, hogy felfűteni ugyanezt a kád vizet drágább lesz, mint hőn tartani egy éven át...

Na, de a lényeg nem változott. A lakás fűtését anyagilag *mindig* megéri lekapcsolni, ha nincs szükség rá, hogy menjen. Főleg, ha elektromos fűtésű...

Igazad van, de a kérdező nem 1 évre hagyja el a lakást, hanem 8-10 órára. Ráadásul nem egy kád vízről beszélünk hanem lakásról, ahol figyelembe kell venni a falak kihűlését, hőérzetet és sok egyéb tényezőt.

A ház felfűtésekor (pl 15 fokról 21 fokra) villamos energiát használ a radiátor, szinten tartáskor (pl állandó 19 fok) szintén villamos energiát használ, ezt lehet összehasonlítani. Nem értem miért kevered ide a teljesítményt.

A szigetelésen múlik, hogy megéri e lekapcsolni, vagy sem.

[link]

[link]

[link]

[link]

"Nem értem miért kevered ide a teljesítményt."

Azért, mert a hőntartásnak TELJESÍTMÉNYigénye van, a felfűtésnek pedig ENERGIAigénye...

Amúgy az, hogy a hülyeséget sokan és sokszor leírják, még nem lesz igaz.

És nem, a szigeteléstől NEM függ, és attól sem, hogy mennyi időre megyünk el otthonról. A hőérzet valóban számíthat, le is írtam, hőn tartani drágább, de kényelmesebb, nem hideg lakásra érsz haza. Amiről írok, az csak a gazdasági oldala a dolgoknak.

"A ház felfűtésekor (pl 15 fokról 21 fokra) villamos energiát használ a radiátor, szinten tartáskor (pl állandó 19 fok) szintén villamos energiát használ, ezt lehet összehasonlítani."

Nem, ezt így nem lehet összehasonlítani. Amit MINDIG kifelejtesz, az az időtényező. A felfűtéshez ENERGIA (forint) kell, a hőntartáshoz pedig TELJESÍTMÉNY (egységnyi idő alatt közölt energia). A felfűtés mindegy, hogy mennyi ideig tart, ugyanannyi energiát igényel, de ha rövidebb időt szánunk rá, akkor nyilván nagyobb teljesítmény. A hőntartás pedig mindegy, hogy mennyi időn keresztül kell azt végezni, ugyanannyi teljesítményt igényel. Ha tovább, ez több energiát fog jelenteni, persze.. ;) (Az energiát Joule(!)-ban méred, a teljesítményt pedig Wattban. Watt egyenlő Joule per másodperc.)

Amíg ez a fenti koncepció nem világos, nem lehet helyes következtetéseket levonni a témában. És ez a legtöbb ember számára nem világos, pont ezért terjed a tévhit: olcsóbb hőntartani, mint újra felfűteni...

Na lett egy ötletem, megpróbálom így elmagyarázni.

Pár koncepció az elejére:

a; a háznak van hőkapacitása ami megmutatja, hogy mennyi energia (a villanyórán kWh, vagyis forint!!!) szükséges az adott ház hőmérsékletének egységnyi megemeléséhez. Más szóval, van egy " Ft/°C " összefüggés. Egy sátornál ez viszonylag kicsi, egy kőbarlangnál meglehetősen nagy. Ugyanez okozza azt is, hogy lekapcsolt fűtésnél nem egyből hűl a ház. Sátor gyorsabban, kőbarlang lassabban.

b; a háznak van szigetelése. Ez megmutatja, hogy egységnyi hőmérséklet-különbség esetén hány Ft-megy el *másodpercenként*. Hőmérséklet-különbség? Igen, a benti és a kinti hőmérséklet közötti különbségről beszélünk. Mivel a kinti hőmérséklet viszonylag kevéssé befolyásolható, írhatunk ide benti hőmérsékletet is. Tehát ez a szám megmutatja, hogy ha x fokot tartunk a szobában, akkor hány forint megy el fűtésre mp-enként, x fokonként. A másik jellemzőnk tehát a "Ft/°C/mp". (Tudod, ebből adódik az a közismert közelítés, hogy 1°C csökkentés 5-6%-ot számít fűtés-költségben. Tudod, honnan jön ez a 5-6%? Figyelj! A téli átlaghőmérséklet nálunk 0°C, az átlag szobahőmérséklet meg 20°C, az átlag hőmérséklet-különbség tehát 20-0=20. Ha egy fokot csökkentesz, ez a szám 19 lesz. Na és most tippelj, a 19 hány %-kal kevesebb, mint a 20? BINGO! 20/19=1,05263, vagyis 5.263%) Ha tehát hűvösebb van, kevesebb a forint mp-enként! (Ez a szám nyilván a legnagyobb egy sátor esetén, majd jön a lakókocsi, majd a szigeteletlen kőház, majd a szigetelt, modern ház, majd egy passzív ház, ahol már nagyon kicsi. De ez mindegy, nem tudjuk változtatgatni. A mi esetünkben legyen ez a szám mondjuk 3. A hasamra ütöttem.)

c; a fűtéssel két feladatunk van. 1: a házat felfűteni. Itt van szerepe a fenti hőtehetetlenségnek (Ft/°C), és 2: a házat hőntartani, vagyis pótolni a veszteséget, itt van szerepe a szigetelésnek (Ft/°C/mp).

Nézzük az 1; feladatot!

Induljunk 20°C-os házról. Ha lekapcsoljuk a fűtést, a ház elkezdi veszíteni az energiáját (ft-okat!), és a hőkapacitás mutatja meg, hogy egységnyi elveszített Ft hány °C-t fog jelenteni. Egyértelmű és tökéletesen arányos az összefüggés a két érték között. A ház tehát elkezd kihűlni, viszont ezzel együtt spóroljuk a forintokat is, nyilván. Na most figyelj! A ház hőkapacitása NEM tudja, hogy hűl a ház, vagy éppen melegszik, mert fűtik! Ha a ház hőkapacitása mondjuk 100 Ft/°C, akkor ha 5°C-ot hűlt le, ez spórolt 500 Ft-ot nekünk! Érted? Na most figyelj! Ha 5°C-ot kell visszafűtenem, tippeld meg, hány forintba fog ez kerülni! BINGO!!! 500-ba!!! A lehűtés-felfűtés tehát zéró összegű, ezzel nem is spórolunk, nem is veszítünk semmit! Nem, a visszafűtéssel sem! Azt az összeget pont megspóroltuk, ugye...

Na most nézzük a fűtés 2. számú feladatát: hőntartás.

Ebben a részben tehát nincs lehűlés, felfűtés, azt az 1. pontban megtárgyaltuk, hogy zéró összegű.. Hőntartás van. A fűtés második feladata az, hogy pótolja a szigetelésen elveszett energiát. És akkor most nézzük csak, mit írtunk, mit mutat meg a szigeteléses szám? Hogy hány forint megy el mp-enként, benti fokonként! Ezt kell pótolni a fűtéssel. Ugyanennyit! Esetünkben ugye 3 ez a szám, tehát 3Ft fokonként, mp-enként. Ha 20 fokot tartunk, akkor 60Ft mp-enként. Ha 19-et, akkor 57Ft mp-enként. Ha 10 fokot, akkor 30. Figyelj! Ha 0(!) fokot tartunk, akkor 0Ft-lesz a fűtés! Milyen szép, hogy a fizikában kijönnek a számok, amiket tapasztalunk az életben, nem?!? (Egy nem fűtött dobozban, ha kint 0 fok van, bent is 0 fok lesz, és ez nem kerül semmibe... Pipa. Megj: doboz=ház. Ugye ebben a képletben nem volt szerepe a hőkapacitásnak...)

Na a hűlni hagyás jelentősége ott van, hogy ha 20 fokon hagyod egy órára (3600mp) a lakást, akkor 20×3×3600 = 216000 lesz a fűtése, ha ebből egy mp-re lehűtöd 19 fokra, akkor pedig 20×3×3599 + 19×3×1 = 215997.

Ha szigeteltebb a lakás, és 3 helyett 2 a szám, akkor is olcsóbb hagyni lehűlni. Ha kevésbé szigetelt a lakás, és 3 helyett 300 a szám, akkor is. Ha fél mp-re hagyjuk csak lehűlni, akkor is kevesebb, és ha 10 évre, akkor is!

Volt értelme ennek az okfejtésnek? Mindegy is, én élveztem... :)

Csak figyelmen kívül hagyod azt a tényezőt, ami miatt az általad leírt elmélet és a való élet eltér: a hőérzetet (ami nem azt jelenti, hogy hideg, vagy meleg lakásba érkezek).

Egy 14 és egy 18 fokos házat felfűtve 21 fokra nem ugyanazt a hőérzetet fogjuk kapni (eleinte), hiába mutat ugyanannyit a hőmérő.

Ha lekapcsoljuk a fűtést, jobban lehűlnek a falak, tárgyak, ezért a hőérzet jóval alacsonyabb lesz, miután felfűtöd, egészen addig, míg a falak, felületek át nem veszik a hőt. Ez azért van, mert az emberi test nem úgy érzékeli a hőt, mint egy hőmérő. Mit fog csinálni a delikvens, hogy elérje a megfelelő hőérzetet? Ad a fűtésre. Na ez az ami miatt lehetséges a spórolás. És ezért írják mindenhol, hogy kerülni kell a nagy hőingadozást.

Én is például, ha jól ki van fűtve a ház 20 fokra, akkor kényelmesen elvagyok akár egy pólóban, de ha a hideg házat fűtöm fel 20 fokra, az biztos, hogy nem lesz elég. Eleinte pl 23 fokra fogom beállítani a termosztátot, hogy ugyanazt a hőérzetet érjem el.

Összehasonlítani, pedig úgy értem a lekapcsolós/szinten tartós módszert, ahogy a való életben is tennénk: hány forintot költünk (mennyi villamos energiát fogyasztottunk el) az egyik, illetve a másik módszer használatával egy adott időszak alatt.

Aha, értelek. Azt megmagyarázod, hogy miért érzékelné máshogy az ember a hőt, mint a hőmérő? Mert ez hülyeség. Szerintem te a hősugárzásra gondolsz, de az is egyformán hat mindkét testre. Amúgy meg azt feltételezed, hogy egy munkaidő alatt olyan sokat hűlnek a falak? Nos, ha sokat hűlnek, akkor rossz a szigetelés, tehát akkor még többet spórol, ha leveszi, amikor nincs ott. Ha jó a szigetelés, és nem nagyon hűl le a fal, máris nem téma, hogy hideg falra érkezem haza.

Ha meg már belekeversz minden nem kérdezett témát, akkor keverjük bele, hogy a mai termosztátok programozhatók, tehát beállíthatod, hogy egy órával hazaérkezésed előtt már legyen 20 fok, hogy a falak is átmelegedjenek addigra...

[link]

Szóval a lehetőségek végtelenek. De a kérdésre a helyes válasz: kikapcsolgatva kevesebbet fogyaszt, mint folyamatosan bekapcsolva hagyva. Azzal együtt is, hogy "újra fel kell fűteni", és tudva, hogy a "felfűteni drágább" egy értelmetlen összehasonlítás (energia vs. teljesítmény)...

A hőérzet eléggé kapcsolódik a témához, mint ahogy a szakemberek, mérnökök is számolnak vele.

A hőmennyiség felfogására a testfelület úgynevezett meleg és hidegérző pontjai szolgálnak. Ezek a pontok a testfelületen különböző sűrűségben helyeződtek el. Átlag 1 cm2-nyi testfelületre 1,5 meleg és 13 hidegpont esik,

így az egész testfelületen mintegy 30000 meleg és 250000 hidegpont van. Ezért a hideg iránt sokkal érzékenyebbek vagyunk, mint a meleg iránt.

A test külön érzékeli a falból kiáramló hideget és a levegő melegét, és ebből "számol egy átlagot" (nagyon leegyszerűsítve).