Igaz lehet az a megközelítés, hogy ameddig a rezsicsökkentett árakon kapja a lakosság az elektromos áramot, nem mindenkinek éri meg a napelemes rendszerre beruházni?

"Egy átlagos háztartás, ahol este "lekapcsolják a villanyokat" nem igaz án tudja kihasználni a szigetüzemű rendszer tároló tulajdonságát."

Éjszaka is van rengeteg háztartásban nagy villamos fogyasztó. Boyler, Hütő Sötétedés után nincs jelentös villamos fogyasztás csökkenés, ezért törlik el az óra átállitást.

Ha elektromos autod van akkor pont sokkal kevesebb értelme lesz az akkunak mivel tölthetes direkt a kocsit.

"Már nem lehet csak napelemet telepíteni, majd a megtermelt áramot az állami hálózatra simán betáplálni."

Természetesen továbra is lehet simán betáplálni nem tiltja semmi.

Az hogy mennyire fogja megérni majd a kormány szeszélyétől fog függeni.

[link]

"Éjszaka is van rengeteg háztartásban nagy villamos fogyasztó. Boyler, Hütő Sötétedés után nincs jelentös villamos fogyasztás csökkenés, ezért törlik el az óra átállitást."

A mai hűtőszekrények fogyasztása igen alacsony, kb. 20-30W, ez töredéke annak, amit a napelem termel. A bojler értelmes felvetés lehet, amennyiben éjszakai üzemre állítják pl. egy kapcsolóóra segítségével. Ezekben 1,8kW vagy 2,4kW fűtőszál van, mérettől függően, ha nem túl nagy a napelemrendszer, az akkupakk rendszer még működhet is optimálisan.

Azt érzem, itt a kérdés inkább az, hogy egy villanybojler kedvéért érdemes -e egy nagy akkupakk rendszert kiépíteni, vagy maradni az éjszakai áram tarifán. Úgy vélem, még egy hőszivattyús elvű bojler beépítése is gazdaságosabb.

"Ha elektromos autod van akkor pont sokkal kevesebb értelme lesz az akkunak mivel tölthetes direkt a kocsit"

Én úgy gondoltam, hogy nappal közlekedik, éjszaka tölt. Persze ha a munkája olyan hogy éjszaka kell közlekednie és leginkább nappal tölt, akkor igazad van (bár ez vélhetően nem az esetek túlnyomó részében áll elő).

Végül pedig tegyük hozzá, hogy a napelemes dolog kb. csak márciustól októberig megy. Tehát novemberben, egy átlagos 5kW-os rendszer termel mondjuk 100W teljesítményen, ez nem valami sok.

12 Most probálod bebizonyitani hogy a napsütés egybe esik a fogyasztással?

Az emberek nagyrésze nem autozik egyfolytában amikor süt a nap. Az egyetlen reális elképzelés erre a munkába járás, de ha akarják ezt is megoldják. pl Németországban megoldható hogy a napelem által termelt áramot visszatáplálod a rendszerbe és más fogyasztási helyen felhasználod minimális dijjal.

13 Attól fog függeni hogy megéri vagy nem hogy a kormány milyen szabályozást fog megálmodni.

#14 Nem próbálok semmit bizonyítani, csak azt írtam le, hogy én hogyan látom a napelemes beruházást a saját és ismerettségi köröm véleménye/tapasztalata alapján. Ettől még más láthatja másképp, vagy lehet eltérő fogyasztási szokása is, amely befolyásolhatja a beruházás gazdaságosságát.

Németországban nem tudom hogy van, de ha visszatáplálok és máshol visszaveszem, ez nem szigetüzemű rendszer, hanem olyan, amelyikkel a villanyszolgáltató hálózatát igénybe veszem.

Ennek az az érdekessége, hogy az ún. rendszerhasználati díj elég magas, és ezt nemcsak a szolgáltatótól vásárolt energia után kell fizetni, hanem akkor is, ha visszatáplálok, majd leveszem (ez esetben dupla rendszerhasználati díj van).

Ezek miatt középtávon (10-15év) nem látok kedvező fejlődési hajlandóságot, lehetőségeket az alagút végén.

Másrészt pedig azt látom, hogy túl sok a "mesterséges" szabályozás jogszabályok, rendeletek útján, nagyfokú kiszolgáltatottságot létrehozva. A nagyobb baj, hogy ezek gyorsan, és dinamikusan változhatnak. Ma csinálsz valamit úgy hogy alaposan utánajársz mindennek, 5-10 év múlva meg rájössz hogy az mégse olyan jó, mert változott a rendszer, legyen ez akár jogszabály vagy az energiapiac általánosságban.

De, mondok mást:

Ha a 90-es évek közepén azt mondja neked valaki, hogy 15-20év múlva kihalóban lesz a vezetékes telefon üzletág, és az emberek 80%-a okostelefonnal járkál meg böngészi az internetet, ezt elhiszed? Egy olyan korban, amikor még sok helyre a vezetékes telefon se volt bekötve, lejártunk az utcai telefonfülkébe. És 10évvel később, 2005-ben a lakosság kb. 10%-nak volt otthonra bekötve a vezetékes internet (de nagy eséllyel még az is betárcsázós volt...).

Manapság meg: nem elég hogy a technika változása bődületes zavarokat hoz fele-harmad annyi idő alatt mint a föntebb említett 15év, erre rászuperponálódnak különféle szabályozások, kockázati tényezők.

És akkor ezek mellett beszélünk arról, hogy mi gazdaságos, vagy mikor térül meg.

16 [link]

Itt leírják részletesen, ha jól emlékszem 8 cent / kWh a szolgáltató dija. 30 cent / kWh körül tudsz a szolgáltatótól áramot venni.

De mit ahogy írtam már majd a kormány szabályzásától fog függeni hogy mi lesz gazdaságos.

#17 22:06

Pontosan, a kormány szabályozásától fog függeni a gazdaságosság - valószínűleg nem véletlen, hogy elvileg már csak egy hetük maradt kijönni a szabályozással, de még mindig nem kommunikálták a véglegesnek mondott szándékukat.

Az elvi szándékukat már kommunikálták, abba semmi köszönet nincs - talán még gondolkoznak egy jobb megoldáson.

Bár említettek valami szabad piaci lehetőséget, annak még lehet értelme talán... de, ami a normál elképzelés, az 5 Ft-os betáplálás (ami a valóságban 4 egész valahány tized Ft /4,39 Ft E.ON-nál/), és a 35,79/70,1 Ft-os vételi díj aránya az röhejes.

Tehát Euro-ban számolva aktuális árfolyamon ez 1.2 cent vételi és 9.4 cent (2523 kWh alatt), valamint 18 cent (afelett) eladási ár sokkal rosszabb arány mint a németeké.

Igaz, a 30 cent az 114 Ft-os kWh-kénti árat jelent, ami a 70 Ft-os árhoz képest is magas (bár tény, hogy sokkal magasabb fizetésből kell azt kigazdálkodniuk).