Mennyit ér a padlószigetelés és a födémszigetelés? (Kádár kocka)

A Kádár-kocka azért nem ipari szabvány, kérdés milyenek a rétegrendek. Nagyszüleimnél még sárgerendás födémmel készült, később különféle vb gerendákkal, de kérdés hogy mit tart, meg van-e rajta kohósalak vagy valami, akkoriban hőszigetelőnek számító anyag.

Általános szabályként ár/érték arányban 3, 4,1 a sorrend. Ha ramaty az ablak, mégis azt veszik előre (3,1,4), mert ha hőszig. után cseréled, akkor többletköltség annak utólagos javítása. A padlószigetelés értelme kérdéses, ha van legalább 60 cm lábazat és az le van kívülről hőszigetelve, akkor érdemi hatása nincs.

Sokat számít, de ez egy külön szakma, így nem várható, hogy valaki itt kiszámolja neked, mellesleg ahogy írták, függ a rétegrendtől, falazattól, födémtől jelenlegi ablakok típusától is.

A 110 nm-es kádárkockánknál a falunkon 6 cm grafitos szigetelés, 12 éves nyílászárók vannak, a padlóban nem tudom mi van, de remélhetőleg került rá szigetelés, padlófűtésünk van. A födémen 10 cm járható eps van, amit mi kevésnek éreztünk és tavasszal megtoldottuk még egy réteg kőzetgyapottal. Arról még nem tudok nyilatkozni, hogy ez hoz-e idénre javulást. Leginkább hőérzet javítás miatt csináltuk.

A tavalyi éves villamosenergia felhasználásunk 6000 kwh volt, amiben benne van minden, hőszivattyús fűtéssel és hmv előállítással, plusz mondjuk 300 m3 gázt elfűtöttünk és főztünk. Ha ez mond valamit.

#4 "az (az egyébként jó hővezető) a betonlap az épületen belüli meleget kivezeti a lábazat és falak felé, amelyek aztán leadják a hőt a szabadba."

Ha hőszigetelsz, a falaid melegek lesznek, nem visz oda az aljzatbeton extra hőt, sőt ha a falba bekötött aljzatbeton felett van hőszigetelés, akkor inkább az viszi el a hőt a faltól a talaj felé. Ha a talaj messze van, mert magasra ki van emelve az épület, akkor ez nem nagy veszteség, ha a lábazatot körbeszigeteled. Ha nincs kiemelve, és a tökéletességre törekszel, akkor körbe kell ásni az alapot, és kívülről szigetelni. Ez költséges dolog, mert az alap nem sima, azaz vagy sok vésés vagy sok purhab..

Mindenképp a födémmel kell kezdeni. Aztán várni egy évet, hogy mennyit hozott (sokat, az biztos)

A homlokzati szigetelést érdemes egybekötni az ablakcserével, hogy ne utólag kelljen gányolni. De amúgy az ablakcsere kevesebbet hoz fűtésköltségben.

>További problémát vet fel, hogy a falak az abban lévő (akár utólagos) vizszigetelés alatt továbbra is vizesek lesznek. Ha hőszigeteljük, akkor még kipárologni sem tud.

-De nem is baj, hacsak nem vályog, ami a víztől megpuhul. Ha lehőszigeteled jó vastagon a lábazatot, ha az kicsi, akkor az alap oldalát is, akkor a talajhő miatt még fűtetlen állapotban sem fog fagyni, így a nedvesség nem okoz kárt.

Amúgy ez a "kipárologni sem tud" relatív, ezek nem párazáró anyagok. (Mivel a vízgőz is gáz, kb. az a párazáró, ami légzáró is, tehát egy WC-pumpát rá tudsz cuppantani, mert nem megy alá a levegő. A sima EPS k.b annyira páraátengedő, mint a fa. Nehezíti a szellőzést, minél vastagabb, annál jobban, de nem akadályozza meg, illetve ha nem benti, pára-eredetű, hanem felszívott v. építési nedvességről van szó, akkor a fal melegedése viszont a száradás irányába hat. Ha mondjuk 60 cm a lábazat, akkor csak az alsó 30 centire teszel XPS-t, hogy a talajról felcsapódó esőt bírja, fölötte grafitos open EPS-t. (Az "open" az kilyuggatott, de nem átmenő furatokkal, nagyobb a páraáteresztése).

Persze, a tégla nedvesen is tégla, kivéve ha fagyot kap, mert akkor porladó tégla lesz belőle.

>Ami a lábazat szigetelését illeti, eddig nekem mindenki (építész is) azt mondta hogy oda kizárólag XPS a jó mégpedig teljes magasságban, sőt inkább talajszint alá is leásva fél méterre is.

-Ezzel egyetértek, kivéve a "teljes magasságban" kitételt. Az XPS-nek egy előnye van: nem vesz fel vizet, így tartósan vízbe merítve sem sokat romlik a hőszigetelése. Ezért kell nedves helyekre. A többi vizesen nem szigetel annyira.

>Egy valaki mondta, hogy az XPS-t úgy kéne felrakni, hogy nem passzentosan a lábazathoz hanem hézaggal, azon keresztül párologhat,

-meg hűlhet is...

>hagyjak függőleges irányban hézagot a párolgás biztosítása érdekében

-Akkor a "kéményhatás" miatt átszellőzik, értelmét veszti.

>Az esőviz elvileg ott nem tud befolyni, mert a falon lévő EPS oldalirányba túlnyúlik az XPS-en, a hézagot "leárnyékolja".

-Akkor mégiscsak vízszintes az a rés: akkor csak a lábazati szigetelés romlik le tőle.

Szóval lényeg, hogy a vízszigetelés alatt kicsit mindenképpen nedves, mert eredetileg is az, és felszínén málik emiatt a kemény fagyok napjain. Ezt hőszigeteléssel meg tudjuk akadályozni. A "végig XPS" a lábazaton sem ördögtől való, (=bajt nem okoz, ha vizes marad alatta a lábazat, ha jó a vízszigetelés) de a grafitos open eps olcsóbb és jobb olyan helyeken, ahol nem éri folyékony víz (=talajvíz vagy csapóeső), mert ha szárad, maga a lábazat a talaj felé kevesebb hőt visz.