Az emberi ürülék el ég, a kályhába?

Ha a sivatagban tudnak teveszarral fűteni éjjel a mínuszokban, akkor a tiedével is lehet.

Már csak az a kérdés, hogy hol és hogyan fogod jól kiszárítani előtte??!

5

Igen, tévedsz! A sivatagban nappal akár +40, éjjel pedig akár -20 fok is lehet! Jó lehet én sem voltam pontos, de az tény hogy elég szélsőséges a hőmérsékletingadozás! A kérdésedre egyetlen szót tudok válaszolni: fúj!

ad #8: ez honnan derül ki ?

A szárított teveürülék vagy bármely növényevő állat "hullatéka" (régen ezt a kifejezést használták) igen gazdag emészthetetlen növényi anyagban, azaz sok lignint, cellulózt tartalmaz, vagyis magas széntartalma. A ragadozó állatoké viszont ilyenből nagyon keveset tartalmaz és inkább fehérje alapú, magas nitrogén tartalmú anyagokból áll. Ezek pedig nem igazán éghetőek. Az emberi ürülék a vegyes táplálkozás miatt feltehetően e két szélsőség között van. Olvastam ugyan az interneten, hogy Afrikában vannak próbálkozások, de a vázlatos technológia ismeretében erősen kétséges (számomra), hogy energetikai szempontból ez gazdaságosnak nevezhető-e. Az, hogy valami elégethető-e nem azonos azzal, hogy mennyire gyúlékony. A kevés oxigént tartalmazó szén vagy koksz nem tud nagy lánggal égni, jó esetben is csak szinte parázslik, mivel a pirolízis során kevés éghető gáz keletkezik, ami a láng alapja. Vagyis nekem úgy tűnik, hogy a tüzet valamilyen jól éghető anyaggal fenn kell tartani, aztán tehető hozzá szárított ürülék, ami viszont nehezen fog elégni. Amikor hulladéknak minősülő iratokat próbáltam elégetni, nagyon nehezen boldogultam. A papir hiába éghető, rengeteg oxigén kell hozzá. Ha össze van préselve, tehát kicsi a felülete, akkor minimális lánggal ég és a belső részek csak akkor égnek el, ha a felszíni hamuréteg leesik a felületről. Szinte hasonló a helyzet a farostlemez hulladékkal is.