Mivel tuti nem kapunk elegendő pénzt az Uniótól, a gáz vagy a villany ára lesz majd magasabb, ha a rezsicsökkentést még jobban megvágják?

Villanyt elvileg itthon termeljük meg magunknak, de mivel mély a zsebük így világpiaci árnál drágábban kapjuk, ami miatt nem olcsó.

Már magasabb a gáz ára és a fűtő értéke/minősége egyre pocsékabb, főzésnél is tapasztalható. Ma tészta főzésnél inkább a vízforralóban forraltam vizet és utána öntöttem a lábasba.

Amúgy a vegyes tüzelésű kazán nekünk a legolcsóbb megoldás és a leghatékonyabb.

Igaz most a fa ára is felment, de mi áprilisban még 15 ezerért kaptunk akácot, az most 30 ezer vagy több és még kapni se nagyon lehet.

Többfélébe és akkor van választási lehetőséged.

Ha most építenék házat faelgázositó kazánt, napelemet és hőszivattyút kérnék.

Hőtárolóval a fűtést és hőcserélővel a szellőztetést.

Ez már ápr 3 án eldőlt,eldöntötték a Fideszre szavazók.

Jobb is hogy nem az ellenzék nyert,mert most nekik kellene pótolni a sok lenyúlt pénzt .

Ezt senki sem tudja megjósolni, mivel minden attól függ, hogy milyen lábbal kell fel aznap a király. Vagyis bármit elrendelhet vagy annak az ellenkezőjét. Délután meg megszavazza a parlament és másnap már szív is a fél ország.

Ezért a több lábon állás a javasolt.

Amúgy jelen pillanatban a villany a legolcsóbb!

Ha megnézed a villanyszámládat meglátod, hogy mindössze 4 Ft 97 fillér /kw.

A számlán a többi pénz az a rendszerhasználati díj, ami egyenesen a király zsebét tömi és a kincstárnokához vándorol.

3# "Jobb is hogy nem az ellenzék nyert,mert most"

nem lenne rezsi csökkentett ár ,

és az első m3 is 700.- Ft. lenne.

Ahogy fent is írják, valóban a több lábon állás tűnik jó megoldásnak.

...viszont nem szimpla "villany fűtésben" gondolkoznék, hanem valamilyen hőszivattyús megoldásban (levegő-víz hőszivattyú, nedvesebb területeken víz-víz hőszivattyú, esetleg rásegítésként levegő-levegő hőszivattyú [klíma] is szóba jöhet).

Azért hőszivattyú, mert ebben az esetben a villamos energia a hő átszivattyúzásához kell, emiatt 3-4-szer hatékonyabb egy hagyományos villamos fűtésnél. (1 kWh helyett mondjuk csak 300 Wh energiát eszik meg azonos fűtési képesség mellett)

Emellett nem baj, ha van gázkazán is rendszeresítve pl.

Most épülő házba én betervezném a padlófűtést (esetleg mennyezetfűtést vagy falfűtést is) azért, mert itt nagy a hőátadó felület, vagyis alacsonyabb vízhőmérséklet mellett is ki tudod fűteni a házat, egy hőszivattyúnak pedig annál jobb lesz a hatásfoka, minél kisebb hőlépcsőt kell meglépnie.

...vagyis kint van mondjuk -10 fok, de 25 fokos vízzel fűtesz, akkor 35 fok a hőkülönbség a hideg és meleg oldal között, míg radiátoros fűtésnél a kis felületek miatt szükség lehet pl. 60 fokos vízre, ami kapásból 70 fok hőkülönbség lesz, ami sokkal rosszabb hatásfokot eredményez, ha képes is rá a készülék.

Tehát új építés (esetleg nagyobb felújítás) esetén mindenképpen gondold át ezeket

Közép-hosszú távra az alábbi "posztulátumokat" lehet megadni:

1.Töbfajta fűtés legyen.

2.Villanyos fűtésben csak olyan jöhet szóba ami hőszivattyús rendszerű, azaz nem fűtőszál melegít, mert az a legenergiapazarlóbb fűtés ami csak létezik.

3.Gázfűtés esetén csak egyedi fűtésben gondolkoznék, semmiképp nem központiban. Azaz az hogy van egy böszme nagy kazán, aztán még csőben vizet keringetni hogy eljusson a radiátorokba... ez gazdaságtalan.

4.Egy fatüzelésű kandalló is legyen, pl. a nappaliba.

Tehát összességében én "szétszórnám" a fűtéstipusokat az egyes helyiségekben. Kandalló, gázkonvektor, hőszivattyús klíma.

Aki akar persze csinálhat az egész házban hőszivattyús fűtést, napelemmel, padlófűtéssel, stb. de akkor megint ott vagy hogy a villanytól függ minden, ami nem jó... Egy átlagos házhoz meg mondjuk keringetőszivattyú 6-10kW-os kell, azért ez is tudja zabálni az áramot. Akkuparkkal bővített napelemes rendszerben is lehet gondolkozni, de ennek is vannak kockázatai.

Előzőnek:

Milyen átlagos házra gondolsz?

Egy családi házban legyen mondjuk 50-100W-os keringtető szivattyú, nem kilowattok.

Tömbházban nyilván más a helyzet, de az egyrészt több lakásra oszlik, másrészt 10kW még oda is brutálnak tűnik.

1) Igen, ezt írtuk többen is.

2) Igen, hőszivattyús fűtésnek sokkal jobb a hatékonysága (3-4-szeres akár), mint egy bármilyen más villamos fűtésnek (pl. fűtőszál vagy akár infra panel). Infra panel olyan helyen hatékony, ahol keveset tartózkodsz, mert az infra hője gyorsan melegít, de ház / komplett helyiség kifűtésére rossz hatásfokú (vagyis nem a hatásfoka jó, hanem a működési elve használható jól ki).

3) Határozottan nem értek egyet.

Családi ház "böszme nagy" kazánja 10-20 kW-osnak mondott (ez hőteljesítmény, nem villamos), amit modernebb kazánok vissza tudnak szabályozni valamilyen tartományban (és nagyobb teljesítmény maximum nagy hidegekben kellhet).

Ha van egy jó padlófűtésed (esetleg mennyezet- vagy falfűtés), akkor egy központi, kondenzációs kazán jó választás, ez kiegészítve egy hőszivattyúval tökéletes, mert ki tudod használni mindkettő megoldás előnyeit.

Én ezt választanám.

Egyedi (konvektoros) gázfűtés nem hatékony.

Radiátoros fűtés valóban kevésbé gazdaságos, mert kicsi a felület, emiatt magasabb hőmérsékletű vizet kell keringtetni, ami sem a kondenzációs kazán, sem hőszivattyú szempontjából nem túl hatékony - itt is lehet valamit javítani a hőleadó felület növelésével, meg nyilván szigeteléssel...

4) Igen, ezzel valóban egy plusz fűtési lehetőséget kapsz.

Emellett nyilván hagyományos klímával lehet még egyedileg fűteni az egyes helyiségeket.

A napelem + hőszivattyú + gáz + padlófűtés ideális állapot, mert tudsz váltani gáz és villany között attól függően, hogy mivel érdemes fűteni, és nem vagy bezárva egy megoldás felé.

Egyetlen kérdéses pont egy hosszú áramszünet esetén a keringtető szivattyú tápellátása, de egyrészt ritkán van hosszú áramszünet, másrészt nagyon hosszú áramszünet esetén gáz sem biztos, hogy lesz, harmadrészt szükség esetén egy szünetmentes-jellegű tápegység ezt megoldja.

Még egyszer: szivattyúteljesítmények nagyságrendje nagyon nem stimmel fent.