Hány m3 gázra számoljak.?

#19: "Energetikailag bizonyított tény, hogy 3 fok eltéresnél, már több energiára van szükség a vissza fűtéshez, mint amennyit megspórolt az egyén. "

Ez így rendkívül pontatlan és félrevezető. Mivel nem írtál bele időtartamot.

Remélem nem akarod bemagyarázni, hogyha én elutazom 1 hónapra otthonról, akkor sokkal olcsóbb abban az 1 hónapban 24 fokon fűteni, mintha 1 hónapig csak 20 fokon menne és utána 2 nap alatt visszafűteném?

19+

#21! pontosan úgy értettem ahogyan #22.

Átlagos ember 8-12 órát dolgozik egy nap + utazási idő. Mint ahogy az iskolások is átlag 8-14 óra között vannak suliba + utazási idő.

Szerintem kifejezetten ritka eset, mikor egy család hetekre elmegy otthonról, így ezt nem nevezném minden napi átlagnak.

#23: Ez még így is messze túl tág.

Te itt energetikai bizonyításról beszélsz, közben meg vagy napi 8.5 óra távolléttel számolsz vagy 14 órával.

Ez a laza +/- 70%os eltérés a legfontosabb paraméterben, nyilvánvalóan nem tekinthető tudományosnak semmilyen szinten.

Pláne nem bizonyítottnak.

Sőt, az is ilyen paraméter, hogy egyáltalán amikor otthon van az ember, akkor végig ugyanannyira fűti-e a lakását. Tehát reggel, munkába menet kapcsolja le, vagy mondjuk este 23:00kor lekapcsolja már, mert aludni hűvösebben is lehet jót.

Vagy ez az újabb laza +/- 9 órányi fűtés se számít?

Parasztvakítás, baromság egy fél mondattal megpróbálni elintézni egy kifejezetten komplex problémát, mondván, hogy "energetikailag bizonyított".

ha levezetném kb 100/99 nem értené!

A másik probléma, a gyakorikérdések felülete alkalmatlan az ehhez szükséges egyenéletek beírásához.

Ha jól emlékszem ebben megtalálsz mindent ami szükséges (annak idején ez volt az egyik tankönyvünk):

[link]

A hiányzó adatok pedig a TNM rendeletbe lesznek:

[link]

De a Winwatt alapvetően kiszámol mindent, viszont tovább tart megtanulni használni, mint papíron megoldani egy feladatot. 2. esetnél már persze ez nem igaz.

#26 Az általad belinkelt tankönyv hőigényt, annak számítását tárgyalja időben állandósult (stacioner) esetre. Nem foglalkozik az időbeli folyamatok vizsgálatával, azaz a tranziens hőtani jelenségekkel. Márpedig ha arra vagyunk kiváncsiak, hogy időben hogyan zajlik a lehűlési és a visszafűtési folyamat, ill. ennek mekkora a hőteljesítményigénye, akkor időfüggő számításokat, becsléseket, méréseket kéne végezni. Ebben a könyvben ilyen nincs, tehát konklúzió sem vonható le, hogy milyen esetben gazdaságos a hőntartás és miért lenne rossz a visszafűtés. Ilyen tranziens számításokhoz vagy becslésekhez e könyv keretein túlmutató matematikai eszközök szükségesek: differenciálegyenletek, végeselemes szimuláció, összehasonlítás mérési eredményekkel. Az időfüggő hőtani jelenségeknél egyébként még egy igen fontos további paraméter szükséges, ez a hőkapacitás. Ettől függ, hogy egy hőtani rendszer mennyire gyorsan "reagál" a hőfejlődéssel összefüggő változásokra.

De ez a hőkapacitás is több összetevőből adódik, az épület és a levegő adatain túl a fűtési mód is számit. Egy gázkonvektornak pl. gyakorlatilag nulla a hőkapacitása, így egy 10fokra kihűlt szobát is 1-2óra alatt vissza lehet fűteni 20+fokra, míg egy gázcirkós rendszernél ugyanez 1-2 napot is igénybe vehet. Valószinüleg ebből ered az a gondolkodásmód, hogy a gázcirkót 0-24-ben a maximumon járatják, egyébként rendkívül energiapazarló módon.

Tény nincs bennük szó szerint

- nettó fűtési primer energia igény 20°Con rendelet szerint.

- az országrészre jellemző fűtési jelleggörbe

- rendelet szerinti fűtéssel töltött órák száma.

- egyedi komfort érztre beállított belső hőmérsekletre átszámított nettó fűtési primer energia igény

- csökkentett hőmérsékletre átszámított nettó primer fűtési energia igény.

Na és kapott értékeket kell arányosítani az otthon töltött komfort hőmérséklet és mikor nincs otthon az ember csökkentett hőmérséklettel.

Így 90-95% pontossággal meg lehet becsülni az energia igényt.

A végén pedig a Kwh -t át kell számolni Nm3 gázra. Rendeletben meghatározott ertékkel.

Ez általános iskola matek szint!