Egy 52nm-es lakás klima fűtése mennyi lehet kb egy hónapra vagy egy téli idényben?

Úgy érzem a #11-es választ egy olyan ember írta, aki nem sokat fűtött még klímával, hanem a netről olvasott negatív infókat szedte össze, vagy az általa a klímás fűtésről gondolt dolgokat írta le.

Én klímával fűtök, de csak egy kis helyiséget, ami jóval 10.000 forint alatti összegbe kerül havonta, ezért konkrét összeget nem tudok írni 52 m2-re. Az biztos, mindenképpen jobban jön ki a kérdező, ha egy nagy klíma helyett, két kisebb klímában gondolkodik.

Még egy ma kapható, viszonylag olcsó klíma sem hal meg, ha - fokban kell fűtenie, elég jól teszik a dolgukat. Sok klíma -22 fokig képes fűteni, de amire csak -10 fokot írnak, az is megy akár -15-ben is. Erre az országra pedig nem jellemző a hetekig tartó -10 foknál hidegebb idő. Nem fog kelleni, de ha mégis, belefér a pár hidegebb napra egy hősugárzó fogyasztása, amivel be lehet segíteni a klímának. Mint ahogy gázból és fából is több fogy a hidegebb időben, a klímának is jobban kell dolgoznia, hogy melegen tudja tartani a rábízott helyiségeket, de azért a rengeteg erős túlzás. Az elektromos fűtés (mint hősugárzó, inrapanel), na ezek fogyasztanak rengteget. A klíma pedig nem közvetlenül az áramból állítja elő a hőt, hanem kintről szivattyúzza be és az ehhez szükséges körfolyamat fenntartásához vesz fel áramot, ami jóval kevesebb, mint amit egy hősugárzó fogyaszt.

A tálcafűtés a mi éghaljatunkon teljesen felesleges, csak fogyasztást növelő tényező, főleg a buta vezérlés miatt. 0 fok közelében bekapcsol, folyamatosan megy és fogyaszt, fűteni sem kell a klímával, elég ha áram alatt van. Nálam egy klíma kiválasztásánál sosem szempont az, hogy van-e benne tálcafűtés vagy nincs. Sokkal inkább azt nézem, meddig tud leszabályozni, vagy mennyire hangos. Mások szokták nézegetni a fűtés hatékonyságának az egyik mutatószámát, a COP értéket. Én nem túlzottan szoktam, mivel az összes klímára egy adott árban nagyjából azonos érték van írva, ezért elenyésző a fogyasztásbeli különbség.

Egy gázzal nem rendelkező épületbe gázt bevezetni pedig annyiba kerül időben és pénzben is, hogy a részemről nem foglalkozék vele. Annyi pénzből az ember felrak annyi klímát, amennyit akar és meg van oldva a téli fűtéssel együtt a nyári hűtés is.

12-es, akkor te tipikusan rásegítésre használod a klímát, nem fő fűtésnek. Úgy tényleg megéri, senki sem mondott mást. Ott nem is fog a legnagyobb hidegben sem jelentkezni jegesedés, mert valójában nem mínuszokról fűtesz fel, hanem már egy temperált lakás mondjuk 15 C-os szobáját. Amúgy a hőszivattyúval kevered a működési elvét, ami tényleg jó fő fűtésnek, csak picit más kategória, mondjuk árban is.

Nem a gáz bevezetését kell a kérdezőnek kifizetni, csupán a visszaköttetést. Nagyságrendi a különbség árban.

Egy háznak az egyik szobáját fűtöm klímával, ott pedig ez a fő fűtés, hiába van ott is radiátor. Pár órát fűtve van a szoba két oldalról, sokszor azonban semmi, hidegebb időben reggelre visszahűl az egész ház, az ott lakó meg fűtés helyett inkább fagyoskodik. Nálam a klíma mindig megy és egyenletes a hőfok. Ideális esetben egy klíma mindig megy, alacsony fogyasztásból tartja a hőfokot, emiatt pedig szinte soha nem kell egy kihűlt helyiséget visszafűtenie. Utóbbi amúgy is jóval energiaigényesebb, mint a melegen tartás, a kettő között van párszáz W különbség. Nagyon sokan használják a klímát fő fűtésre és jóval olcsóbb, mint egy levegő-víz hőszivattyú.

Fagyban minden olvasztáskor keletkező víz egy vödörbe folyt (nem akartam korcsolyapályát a járdán), fagyok után pedig több kilónyi jeget szedtem ki vödörből. A kültéri sarkában, ahová a leolvasztákor nem jut hő, ott volt jelentéktelen, működést nem befolyásoló vékony jég, a tálca aljában semmi, minden ki tudott folyni tálcafűtés nélkül is. A klíma pedig mindig ment, csak olvasztáskor állt le.

Nem tudom miért keverném a működési elvét, nem igazán volt szó róla. Az elv ugyanaz mindegyiknél, a lényegi különbég az, hogy miből nyeri és minek adja át a hőt. Levegő-levegő, levegő-víz stb. (#12)