Kemény, kötött kerti talajt hogyan javíthatnám fel, hogy porhanyósabb legyen és tápanyagdús?

Ősszel ásd fel.

Szerves trágya, komposzt, homok, mész, hamu hozzáadásával javítható a talaj szerkezet. Elősegízi a mulcsal való fedés is.

Dió levelesnek csak a hamuja eltüzelés után.

A többi levelet komposztáld a többi kerti, konyhai hulladékkal.

Meszet és hamut csak akkor, ha bemérted, hogy nem meszes egyébként is, mert nagyon el lehet vele rontani.

Szerves trágyát szerezz, ha tudsz, az a szerkezetet is javítja. De ne csak mutatóba két marékkal, hanem 10 litert legalább m2-enként, és utána is 5-öt 2 évente, így pár év után már érzékelhető lesz a javulás. Pár vödör falevél nem ér sokat, olyan kis mennyiség.

Ha tudsz szerezni régi, törekes szalmát megfelelő mennyiségben, a talajszerkezetre az is jó, bár tápanyagtartalma nincs, azt komplex műtrágyával kell pótolni, ami mikroelemeket is tartalmaz.

Ősszel egyenletesen bedolgozva a leveleket, tavaszra el fog tűnni az egész, a giliszták feldolgozzák. Pl. rotációs kapával bekeverve a felső részbe, és utána rendesen megásva jó lesz az eredmény. Ha komposztálod, akkor a mennyiség töredékére csökken, úgy könnyű lesz szétszórni beforgatás előtt.

A dióban lévő csírázásgátló anyag (juglon) kb. fél-egy év komposztálódás alatt bomlik el teljesen, erről megtalálod a neten kísérletek leírását. De ha kis mennyiséget dolgozol frissen a talajba, akkor azt is megeszik a giliszták, és tavasszal a növényekre már nem hat károsan. Én már évek óta nem gyűjtögetem, hanem ahová fújja a szél, ott beforgatom, és minden ugyanúgy fejlődik.

Az én földem is ilyesmi, tehát tudom, miről szól a történet.

Ezzel azt kell tenni, hogy amikor az eső után kezd száradni, akkor 6-8 cm mélységben át kell kapálni (rotázni) az egészet, hogy a felső réteg porhanyós legyen, akkor ha az alja összerepedezik is, abba belehull a teteje, és tartani fogja a nedvességet, a felszín meg jó állagú marad, továbbra is lehetséges lesz kapálni szükség szerint.

Régen az öregek azt mondták, hogy "egy kapálás felér egy jó esővel". Úgy értve, hogy a kapálás nem csak gyommentesítést jelent, hanem elvágod a talaj hajszálcsövességét, nem párolog el a víztartalma. Ezért minden komolyabb eső után végigkapálták a kertet, amint száradt annyit. Mert öntözésre, ugye, nem volt lehetőség, mint manapság.