Milyen olyan ehető (és tápláló) növények vannak amit nulla tapasztalattal el lehet kezdeni otthon termelni saját étkezési célra?

Azért próbálj meg keresni valami barátságos szomszédot vagy közel lakó ismerőst, akinél az alapdolgokat eltanulhatod.

Akik még nem kertészkedtek, azok érdekes dolgokat szoktak művelni...

Egyszer pl. egy echte városi ember vette meg a szomszéd telket, és hátrafelé haladva kapált. :)

Nyilván persze, pár év alatt neked is lesz tapasztalatod, de jobb megelőzni a durva hibákat, amik miatt egy év után feladnád a kertészkedést.

Amúgy a leírt dolgok termelése nem bonyolult (kivéve, ha nincs szerencséd), csak vannak alaptételek, amiket nem lehet semmibe venni.

Pl. nem lehet egymás hegyére-hátára ültetni mindent, mert egyrészt elfojtják egymást, másrészt nem tudsz kapálni közöttük.

Meg ha már itt tartunk, kapálni nem akkor kell, amikor már nem látszódik ki a haszonnövény a fű közül, hanem amikor a gyomok 2-5 cm-esek, mert ilyenkor csak átszalad a területen az ember a kapával, nem izzad vért, mire végez egy sorral. És persze, nem 30 fokban kell kimenni kapálni egy átdorbézolt éjszaka után, hanem fel kell kelni jókor, amikor még hűvös van, aztán ebéd után majd bepótolod az alvást.

Aztán ha elborítja az uborkát a tripsz, vagy peronoszpórás lesz, akkor nem lehet azzal jönni, hogy "én nem permetezek, mert biokertet akarok", mert akkor az addig belefeccölt sok munka ellenére boltban kell venned a permetezett uborkát.

Na, az ilyen alapdolgokhoz kell egy "megmondóember". Aki azért ért is a hozzá valamit, nem a Spektrum tévéből tanult kertészkedni.

3

Valódi fővárosiként kiköltöztem agglomerációs faluba. A brit és amerikai kertészeti videókból tanultam meg mindent. Köszönőviszonyban sincsenek a falusi, "de hét ezt úgy kell, mert úgy szoktuk" módszerekkel.

Az első két évben beszólogattak, mert:

-minek talajtakarás, kapálni kell

-permetezni kell

-növénytársítás hülyeség, mindennek saját ágyás a jó

-magaságyás baromság

-csöpögtetős öntözés? olyat még nem látott a világ

-miért teszem a lenyírt füvet a palánták tövébe

-miért futtatom a babot wigvam-alakban

-miért futtatom a babot kukoricára

-miért van virág a konyhakertben

-miért embermagasságú a paradicsomom és miért lugason terem

-mi az, hogy ökörszív meg fekete meg aszalni való paradicsom, miért nem a kecskeméti léparadicsomot termesztem

Nem sorolnám tovább ...

Az eredmény: vegyszermentes kert, működik, hatalmas terméshozammal, permetezés NÉLKÜL, pontosabban a biokertben is engedélyezett módokkal, évente háromszor maximum, amiből kettő sima lemosás. Nagyobb termésátlaggal, mint náluk. Kisebb területen sokkal többet termesztek, mint ők.

Azóta a szomszédok hallgatnak. Mélyen :))

Annyira imádom, amikor a magyar falusi azt hiszi, hogy a világ többi részén nincs növénytermesztés, csak a permetezett-kapált-ágyásos uborka van.

Ja, kettes voltam.

Keresd a "növénytársítás" kifejezést, sok találat lesz rá.

A kukoricára felfut a bab, alatta megterem a tök, és egymást ez a 3 növény pl. erősíti. Magasabb lesz a terméshozam, és helyet is spórolsz vele sokat.

# 4

Attól, hogy valaki falun él, még nem feltétlenül ért a mezőgazdasághoz, tehát nem kell egy kalap alá venni a hozzá nem értés miatt beszólogatókat azokkal, akik a profizmusuk miatt szólogatnak be a hülyeség miatt.

Amiket leírsz, mint szuper külföldi találmányokat, azok nagyobb része a hagyományos magyar paraszti kertészkedés részei. Pl. a felfutós ökörszív paradicsom egy régi magyar heirloom fajta.

A kukoricára való babfuttatás, meg a kukorica között nevelt tök mindenhol elterjedt volt a Kárpát-medencében, ameddig takarmánykukoricát termeltek az emberek a kertjükben, nem füvet.

Manapság azért nem csinálják, mert nem kell a takarmánykukorica, a főzni való kukoricából meg csak 1-2 tucatra van szükség, ezen meg nem lesz semmi említésre méltó babtermés.

Stb.

Az ilyesmi meg, mint a magaságyás, tényleg baromság. A termés viszonylagos munkaigénye többszöröse a sík földinek. Érdekességnek jó, de gyakorlati haszna nincs nálunk.

Ez a hűvös éghajlati viszonyok között kertészkedőknek hasznos, és ők minden évben újra rakják az egészet.

A River Cottage meg hasonlók többsége nem alkalmazható a száraz, forró magyar nyarakra, mert a hűvös és csapadékos angol időjárásban kertészkedni teljesen más dolog. Ez nálunk esetleg a hegyvidéki kertészkedésben hasznos, a Kárpátokban pl. használatos is a wigwam-babkarózás.

Arról nem beszélve, hogy az ilyen kertészkedős műsorokban soha nem jelentkeznek problémák, minden pont úgy működik, ahogy az a tankönyvekben le van írva. Ellentétben a saját kerttel, ahol semmi nem úgy megy, egymás után jelentkeznek a problémák. És a kertészkedni tudás az ilyen dolgoknak az ismeretét jelenti, tudd, hogy mit kell csinálni, ha sárgul a bab vagy az uborka.

Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy a környékeden nincs tele kertészeti növénnyel minden kert, hanem az emberek többsége füvet meg bozótot nevel a háza körül. Neked is csak egy apró, párszáz m2-es területen van termésed, tehát nem látod el belőle a családot.

Ilyen körülmények között hihető, hogy vegyszermentesen tudsz kertészkedni, mert a betegségek, kártevők még nem találtak oda hozzád. De majd ha odatalálnak esetleg, akkor fel fogod adni a kertészkedést, és te is füvet meg bozótot fogsz termelni a kertedben.

Gyakorlatilag a hsz-od minden mondatáról meg lehetne írni, hogy miben tévedés, de úgy látom, felesleges, mert a kérdező hozzád hasonlóan az idealizmus felől közelíti meg a kert-témát, nem a magyar valóság oldaláról.

Nem baj, majd ez is elmúlik.

Igazából a nem nagyra növő zöldségeket (répa, zöldség, hagyma, paprika, retek; ami hirtelen így eszembe jutott most) csak elülteted a földbe, néha megöntözöd és így vagy úgy, de ki fog nőni. Ha kis mennyiséget szeretnél csak és cserépbe ülteted a kert helyett, akkor a károkozókkal sem kell különösebben törődnöd.

A paradicsomot viszont karózni kell, a burgonyát pedig temetni, szóval ezt a kettőt azért nem sorolnám a nulla tapasztalatúakhoz.

Persze azt nem mondom, hogy így csúcsminőség fog teremni, de a kérdés nem is erre irányult.