Van értelme beásni a talajba az ősszel lehullott lomblevelet?

Van.

Mi a saját kertünkben össze sem húzkodjuk és tavasszal ahogy nő a fű, nyomtalanul eltűnik.

Nem véletlenül ez a természet rendje, a földnek kell az a táplálék utánpótlás, amit a lehullott levelek biztosítanak.

Igen a talajba forgatással gyorsabban lebomlik, laza szerkezetével, nagy vízfelfogó képességével, humusztartalmával kiválóan lehet javítani vele a kert talaját.

Az avartól akkor kell megszabadulni, ha a levelek fertőzöttek. De az égetéstől el kell tekinteni, hiszen a legtöbb helyen tilos. Azonban ha fertőzött avart gödörbe vagy árokba hordod, és földdel betemeted a kert egyik sarkában, amit nem fogsz egyhamar bolygatni, akkor a kórokozók, gombaspórák nem tudnak kiszóródni.

Ez nagyjából igaz, amiket leírtatok.

Viszont arra vigyázni kell, hogy csak nagyon kevés kerüljön egy-egy helyre, mivel már tavasz van, és most beásva a levél, úgy működik, mint az éretlen trágya, azaz 2-3 hónapig semmi nem fog nőni azon a helyen, mert a lebomláshoz - ideiglenesen - kiszedi az összes nitrogént a talajból.

Vagyis, nem úgy kell csinálni, hogy gödrökbe tenni jó sokat és aztán földet ráfordítani, hanem vékonyan elteríteni a földön, és úgy beásni. Kis mennyiség nem tud nagy kárt okozni.

Másrészt, a kérdezőnek is igaza van abban, hogy a hasznos anyagok egy része már odalett a tél folyamán, de a talajszerkezetet ugyanúgy javítani fogja lebomlás után.

#4

1-es vagyok és pont ezért nem kotrogatjuk össze a leveleket az udvarunkban, hanem vékony rétegben szétterül.

A fene sem foglalkozik azzal, hogy télen hogy néz ki a telek a sárban, vagy a hó alatt.

Tavasszal meg jön a gyönyörű fű (megjegyzem, nekünk még télen is füves:), nem győzzük vágni, holott amikor a házat vettük, egy poros, kopár pusztaság volt.

Ennyit számít a lomb, amit a fáktól kapunk.

A fagyok előtt, száraz időben szoktunk csinálni egy utolsó fűnyírást, 2-3 cm-esre marad a fű és ha nincs hó, smaragdzölden virít még télen is, mint egy golfpálya.

Nekem annyira taszítóak a fa nélküli, üres kertek, ahonnan mindent kiirtottak, mert "szemetel" és sajnos egyre több van ilyen.

Amikor ingatlant kerestünk, ilyeneket meg sem néztünk, mert egy fának kell 15-20 év, hogy kiteljesedjen, addig meg rosszul éreztük volna magunkat ott.

A 4- es válasz egy kis kiegészítésre szorul: Valóban van az a jelenség, hogy a nagy mennyiségben beásott falevél, szalmás istállótrágya stb. elbontása során az elbontó mikrobák a N szükségletüket a talajból fedezik (káros pentozámen hatás), de a lebomlás megtörténte után ez a N mennyiség újból visszakerül a talajba és részt vesz a tápanyag forgalomba. Tehát csak ideiglenes N hiányról beszélhetünk. Az ellensúlyozás kivédésére három dolgot tehetünk:

1./ a N-ben aránylag szegény hulladékot ősszel kell leásni, így az a vegetációs időszak kezdetéig lebomlik.

2./ megkésett tavaszi leásás esetében kissé nagyobb adagú N műtrágyázást kell alkalmazni

3./ a szerves hulladékot csak komposztálás után ássuk be.

Nincs! Magyarországon csak most kezd elterjedni, de az USA farmerei már évtizedek óta csinálják a no-tll művelést. Teszik ezt azért, mert az elmúlt kétszáz év elhibázott fölművelése miatt teljesen lepusztult a talajok humusz (televény) rétege. Nincs kedvem hosszasan kifejteni, akit érdekel, nézze meg ezt a videót. Nem ebben van a teljes igazság, de szemléletváltásnak nagyon is jól megteszi.

https://www.youtube.com/watch?v=uHcJO88tX5E