Akiknek hatalmas, színes virágágyasai vannak kertszerte, azoknak magokról sikerült mindezt létrehozni, vagy cserepes növényeket vettek?

A jelenlegi, elég rossz földdel rendelkező kertemben van mag, aminél tényleg gyér kelés várható (bizonyára több vagy jobb minőségű mag segítene, én az árra megyek rá, nem zavar, ha lyuk van), de rendes föld bizonyos virágmagvakkal tuti sikert hoz. Kifejezetten nagy ágyásaink sosem voltak, de az egyik kedvenc virágom, az őszirózsa minden szempontból remek, na az remekül kikel, csupasz foltra nincs esély, legalábbis nálunk sosem fordult elő évtizedek alatt, emlékeim szerint.

El nem tudom képzelni, hogy jó helyről származó magvakat jó földbe rendesen elvetve gyér kelés legyen. Bár nem vagyok szakértő, de láttam már magvakat és pici ráhagyással szépen kikeltek, akár virágok, akár zöldségek voltak (az utóbbiaknál van pár tradicionálisan rosszabbul kelő, lehet, hogy virágoknál is).

Milyen virágokra gondolsz konkrétan?

Vannak nagy magvú egynyáriak, ezeket elég nehéz elrontani. (Nem lehetetlen azért...) Rézvirág, csillagrózsa, törpe dália, stb. (Ez utóbbit utána már gumóról lehet szaporítani, de lehet egynyáriként évente magról szaporítani, ha nincs megfelelő telelőhely.)

Az apró magvúakat, mint pl. petúnia, venni szokta az ember.

Vagy ami mégsem annyira porszerűen apró, csak a helyre vetése bizonytalan, azokat virágládában előnevelni.

Az évelőket és kétéveseket is érdemes ládában előnevelni, legalábbis amiket nyáron kell, mint árvácska, törökszegfű.

Más évelőket meg, mint a sárga viola, lehet tavasszal egyből helyre.

Aztán vannak a hagymások, gumósok, ezeket ugye értelemszerűen.

Nagyobb csupasz földfelületnél előfordul, hogy a giliszták nem találnak maguknak megfelelő kaját, és a magoncokat kieszik. A hangyáknak is szokásuk ez.

Ilyenkor tényleg előfordulnak üres részek, de ide meg a sűrűbb részekről lehet átpalántázni, egy kis talajfertőtlenítővel körítve.

Lehet, hogy a vetésmélységgel volt a probléma, amikor nem keltek ki. Vagy régi magok voltak. (Én mindig csak előző évi minősítésű magokat szoktam venni, biztos ami biztos. A termelési idő lehet nagyon régi is, az nincs feltüntetve a csomagoláson.)

A helybe vetést úgy csináld, hogy kapa hegyével húzz egy barázdát, és a magot úgy szórd, cikk-cakkban mozgatva a kezedet, hogy a barázda aljába és oldalába is kerüljön mag.

Így a magok egy része egész biztosan nem kerül olyan mélységbe, ahonnan már nem tud kijönni, és egy része egész biztosan nem kerül túl sekélyre, hogy csírázás után kiszáradva elpusztuljon.

A mákszem méretű, vagy annál kisebb magokat pedig virágládában neveld elő.

De a csomagoláson minden fontos tudnivaló rajta van, még az is, hogy helybe érdemesebb vetni, vagy edénybe.