Makk ültetés hogyan zajlik pontosan?

Kedves Kérdező!

Szabad földben nem kell fagyás ellen védened, arra ott a természet.

Cserépben, ami könnyen átfagy, mert kicsi a föld benne, bebugyolálod a cserepet, hogy ne tudjon átfagyni és bízd az időre magad, valamennyi ki fog kelni, utána kiültetheted és nem kell pátyolgatni.

Az előző link vírusos, akinek nem jelzett a víruskergetője, az számíthat problémákra.

Szabadban nem igényel semmi takarást a makk. Az átfagyás nem árt neki, erre lett kitalálva. A jégkorszak idején is kikeltek a tölgyek. Az avar 1-2 foknál többet nem véd.

A földben meg legalább a talajhő melegíti.

Cserépben, szobaablakban tartva kb. ki fog hajtani karácsonyra (ha nem kell neki fagyhatás a csírázáshoz), aztán tavaszra el is pusztul, mert a hőmérséklet és a fény nincs arányban.

Ha csak pár napja ültetted el, akkor még kiteheted, de ha már régebb óta ott van, akkor már bizonytalan a jövője.

Na, most nagyon nem mindegy, hogy milyen makk. Mert a tölgyé az simán kikel ősszel is, sőt el is kell ültetni azonnal, ahogy leesik a fáról, mert a kiszáradást nem bírja (rekalcitráns típusú mag), de az első télen a lakásban az ablak közelében tartsd, hogy ne fagyjon ki. Én is így csináltam 25 éve, és már vagy 10 méteres fákká nőttek. Viszont a tölgy makkját vízszintesen kell elültetni, hogy a gyököcskének (gyökérkezdemény), és a rügyecskének (hajtáskezdemény) is csak 90°-ot kelljen "kanyarodnia", mert ha lefelé teszed, akkor a rügyecskének már 180°-ot kell, és az nem jó. A tölgy hipogeikus módon a föld alatt csírázik, vagyis a makkja a talajban marad.

A bükk az teljesen más. Azt valóban a csúcsával lefelé kell, mert az a talaj felett csírázik (epigeikus), vagyis a talajban csak a gyököcskéjét növeszti, ami a csúcsából lefelé megy, és ez kitolja a makkot a földből, és fent a levegőben a makk maghéja széthasad, leesik, szabaddá válnak és szétterülnek a sziklevelek, és csak utána indul meg a sziklevelek közötti pontból a rügyecske fejlődése. Viszont ami még sokkal fontosabb, hogy a bükk makkjában csírázás gátló anyagok vannak, hogy ősszel ne is indulhasson meg a csírázása, ezért legalább 3 hónapig kell nedves hidegben tartani őket (ahogy a természetben is áttelelnek a hó alatt az avasban), hogy ezek az anyagok kioldódhassanak és/vagy lebomolhassanak, és így legkorábban januárban tudnak csírázni. Addig viszont nagyon kell figyelni, hogy se ki ne száradjanak, se be ne gombásodjanak, mert sajnos nagyon érzékenyek mindenféle gombás betegségekre. Ezt amúgy rétegezési eljárásnak (sztratifikálás) nevezik, mert régen úgy csinálták, hogy felváltva, szó szerint rétegenként helyezték egymásra a rétegelőközeget és a magokat. Ma már rájöttek, hogy jobb a magokat egyenletesen szétosztani a közegben. Én pont most ezt csináltam bükkmakkokkal, és a hűtőben történő 3-4 hónapos hideghatás tőzeg-homok 1:1 keverékben sikeresnek bizonyult. De lehet közeg nélkül is kezelni: egy műanyag cserépalátétben, pici vízben, hogy épp csak nedves legyen az alja, hogy ne fulladjanak meg. De a gombásodásra nagyon oda kell figyelni. Amúgy míg ez a mostani nagy hideg el nem kezdődött, ez utóbbi alátét október óta az erkélyen volt, és az azokban vizesen hűsölő makkok között vettem észre az első csírázókat még január első felében.