Mulcs gyanant alkalmazhato geotextilia?

Létezik UV-álló geotextília is, de a túlnyomó többség egy nyár alatt tönkremegy a napon. (Neten is ezt olvasni, meg saját tapasztalat is.)

Szóval, csak valamivel letakarva használható.

Legjobb megoldásnak azt találtam, hogy évi 5-6 alkalommal végigszaladni a fák alatt a rotával.

A szó szoros értelmében nem tekinthető a geotextília mulcsnak. Gyomelfojtásra jó lehet egy darabig, de a fák levelét majd összesöprögeted róla? Én biztos nem szenvednék vele...

Válaszd a szalmát! Hihetetlen gazdag talajod, talajéleted lesz alatta. De ha ez nem megfelelő, ültesd be valami zöldtrágya növénnyel, (pl:lucerna) aztán időnként végig lehet menni rajta mulcsoló fűnyíróval. Na az mulcs!

Ezt azért nem ajánlanám.

Még a viszonylag sekélyen gyökerező fű is kis szivattyúként távolítja el a vizet talajból. A lucerna meg ráadásul nagyobbrészt ugyanabban a talajszintben gyökerezik, mint a gyümölcsfák, tehát még károsabb.

A természetben is megfigyelhető, hogy az intenzív kultúrákon kívül, ahol fű nő magától, az a terület lassan kiszárad és elsivatagosodik. Ja nem, ilyen nem szokott történni...

A lucerna, mint minden pillangósvirágú nitrogént köt meg a talajban, ami, hogyha egy mélységben van a fa gyökerével, akkor még táplálni is tudja, ezért nem kell külön műtrágyázni. Illetve, a kaszáléka a talajt borítja ami a párolgást gátolja.

A lucerna nem egy megalapozatlan ajánlás volt.

5-ös voltam.

Gondolom, az interneten olvastál a lucernáról, és az interneten meg, ugye, kizárólag igaz dolgokat írnak és kizárólag csak szakértők...

A valóság ezzel szemben az, hogy minden élő növény folyamatosan párologtat. A fotoszintézis és a légzés nem képzelhető el párologtatás nélkül.

Ha meleg nyáron kihúzol egy növényt a földből, vagy letörsz egy ágat, akkor azt látod, hogy percek alatt elfonnyad. Ennek az az oka, hogy ugyanolyan mértékben párologtat, mint addig, viszont a földből már nem tud utánpótlást szerezni. Ebből látni, hogy milyen sok vizet pocsékol a levélzet.

Ha van esetleg a kertedben cserepes növény, akkor ezt is érdemes megfigyelni, hogy mennyi vízpótlás szükséges neki.

Egy átlagos lucernatő méretű növénynek akár fél liter is, naponta.

Én csak a cserepes növényeimre legalább 20 liter vizet öntözök el esténként.

Ha a fák alatt bármi aljnövényzet van, az a fákkal küzd meg a vízért. És természetesen, a tápanyagokért is.

Mert a lucerna - ill. a gyökerén élő baktériumok - tényleg kötnek meg nitrogént, de a többi anyagot csak kiszedi a lucerna a talajból. Nem véletlen, hogy a lucernaföldek egy idő után kimerülnek, ritkásak lesznek, ahol a gyom se nagyon akar nőni.

Még ha ott is hagyod a kaszálékot, a felszínről a nehezen mozgó elemek csak 5-10 év alatt jutnak a fák gyökérzónájának felső részébe, addig csak sínylődnek a fák.

A nitrogénbőség pedig, ha utánanézel, egy egész sor más elem hiányát tudja felszínre hozni és fokozni. Pl. az alma keserűfoltossága, ha már gyümölcsről van szó, az pont a nitrogénbőség következménye.

Az egy dolog, hogy a kaszálék nedvességet tart meg a talajban. De ez minimális, mert nem képez teljes borítást, és ez is csak rövid ideig áll fenn, mert a lucerna nagyja hetek alatt eltűnik a felszínről, köszönhetően a lebontó organizmusoknak és gilisztáknak. Saját tapasztalat, hogy kb. 10 m² térdig érő fű levágásával lehet 1 m²-t mulcsozni. Az 1:1 arány az nagyjából semmi.

Ez a mulcsozással történő vízmegtartás talán századrésze hasznot hajt, mint ami vizet a lucerna a földből kiszivattyúz.

Utána lehet nézni, 1 m² levélfelület naponta 0,3-6 liter vizet párologtat el. A lucerna puha levelű, jól párologtató növény, ezért ha bőven van víz, akkor inkább a 6 literes kategóriába tartozik. (Nyilván, ha már nincs se neki, se a fölötte lévő fának, akkor kevesebbhez jut, de még így is erősen kártékony.)

Kötött talajokon jól megfigyelhető - pl. a gyümölcsösömben -, hogy aszályban a telek körüli füves részek össze vannak repedezve, gyakori az 5 cm-nél szélesebb és fél méternél mélyebb repedés, míg a fák alatt a rotával elmunkált felszín lezárja a repedéseket, és bárhol ejtek egy kapavágást, ott már ebben a 10 cm-es mélységben is nedves földet látok.

A geotextíliát itt senki nem javasolta, mert az gyümölcsösbe baromság, legfeljebb máshogy nehezen megoldható díszkertbe, pl. fakéreg takarással megfelelő.

A szalma az jó takarásra, de ha kicsit is nagyobb a kerted (ezt nem írtad), akkor több kamionnal kell hozatnod.

Ha a lerakás után jön egy nagyobb szél, akkor a fele a kerítés mellett fog összegyűlni, meg jelentős mennyiség a szomszéd kertjében, aminek esetleg nem fog örülni.

Igazából, azt nem tudom, hogy lehet megoldani. Talán megöntözni lerakás után, és letaposni, vagy lehengerezni.

És természetesen, egy évig nem bírja egy lerakás, év közben pótolni kell.

Mint írtam, a rotációs kapánál nincs jobb megoldás. De te tudod.

Azt még esetleg meg lehet csinálni, hogy nagyon sekélyen gyökeresedő fűkeverékkel beveted, és rendszeresen fűnyírózod, hogy 10 centisre se tudjon megnőni a fű. Száraz időben meg öntözéssel pótolod a fű által elpárologtatott vizet.