Régi időkben egy kertes házban élő tudott annyi mindent termeszteni a kertjében hogy csak azt egye?

A nagyszüleim esetében igen. Legalábbis édesanyám azt mesélte, sosem mentek boltba semmiért, amit otthon meg lehetett termeszteni szinte. De nekik a kerten kívül volt 3 telkük is, amin az állatoknak takarmányt, maguknak meg pl. búzát, kukoricát, krumplit is termeltek. A házhoz tartozó nagyobb kertben meg zöldség-gyümölcs ill. állattartás.

A kenyeret saját lisztből sütötték. A tejet a szomszédból hozták, ott volt tehén (ez még kiskoromban is így volt a nagyszüleimnél:), cserébe mindig adtak valamit, amit ők termeltek és a szomszédnak kellett.

Dehát akkoriban még nem fogyott annyi tej, sokkal takarékosabban bántak vele.

Ami kicsit érdekesebb talán, nekik voltak nyulaik és libáik is, nem csak disznók és tyúkok.

9 fős család kijött így egész évre.

Kisvárosban nem hiszem, hogy lehetséges volt megtermelni annyit, amennyit egy család evett.

Csak egy részét.

Vidéken ahol voltak közös kertek is a települések mellett és ott is termesztettek pluszban, ott már esetleg. Illetve cserélgettek egymással árút. Nálunk is így ment.

Ma már semmi értelme, legfeljebb hobbiból. Nekem is van, mert szeretek a kertben bogarászni.

Ma azért tartanak tyúkot meg disznót, mert a tyúk egy eszméletlen igénytelen állat, minimális táplálék és vízigényel és könnyen készíthető, finom húsa van, legelterjedtebb. A disznó meg az elpazarlódó konyhamaradékon felhízik olcsón és cserébe rengeteg húst ad.

A kisvárost nem tudom, a faluról van emlékem és tapasztalatom. Nem mindegy, hogy milyen méretű a telek, 500m2 vagy 5760m2 /1kh/. Ahol születtem az utcánkba 7 telek/ház volt, most 32 telek/ház van. Ez volt a panel program a falusiaknak.

"Régi időkben egy kertes házban élő tudott annyi mindent termeszteni a kertjében hogy csak azt egye?" Azt ette ami volt, amit megtermelt. Ha nem termelt nem volt. A fizetések 5-8 tagú családra igen csak ínséges volt. Kapaszkodott mindenki amibe tudott, hogy megéljen, túlélje. A termőterületeket vagy a tsz vagy az Ág elvette, maradt a kert. Benéztek a portára és füves volt az udvar azt mondták az emberek -nagyon szegény emberek lakhatnak itt, még annyijuk sincs ami a füvet lelegelje.

67/68-ban a muszkák megengedték, hogy lazítsanak a magyarokon egy kicsit -majd kitalálják hogy lehet az éhezést megszüntetni. A 70-es évek elejére elhitték az emberek, hogy már nem verik őket agyon, ha kicsivel jobban akarnak élni. Be is lendült a falusi lakosság. Csak az akkori gondolkodásra egy példa: volt kukorica, megültették a kotlóst, a csibék felnőttek, elkezdtek tojni, a tojást elvitték tojásfelvásárlónak leadták, a kapott pénzzel megvették a boltban amire szükség volt a konyhán.

Csodájára járt az egész világ hogy, hogy lehet a kolhozt és a magán /kis/ gazdaságokat össze egyeztetni, -keletről nyugatról, délről. Lett hús, gyümölcs, zöldség, tej, tojás, stb.

A szemlélet nem mindegy, nem az a kérdés tudott-e annyit termelni, a jó kérdés az lenne, hogyan tudta azt megtenni amikor nem volt "támogatva" "ösztönözve" "felzárkóztatva".

Azt azért nem árt nem elfelejteni, hogy "az vagy amit megeszel". Ha szeméttel eteted a disznódat, nem lesz jó minőségű a húsa, hiába házi, mert nem jut hozzá a megfelelő tápanyagokhoz.

Sokan azt hiszik, csak azért mert egy állat megeszik valamit, megfelelő étrend neki. A macskát, kutyát is lehet fehér kenyéren, maradék krumplistésztán tartani, csak éppen 6-7 évesen már egy vén, mozogni alig képes állat lesz, holott a macska 20-25 évet elél egészségben, ha megfelelő koszton tartják, és az öregedés jelei először 13-15 évesen látszanak rajta.

Na nem más ez a haszonállatoknál is: ha szarral eteted, annál rosszabb összetételű húsa, teje lesz, melyiknek mi. Nem véletlen létezik nekik megfelelő étrend, takarmány is.

Épp ma láttam egy kisfilmet, és azt mutatták, egy 70 fölötti pár 500 négyzetméteren mindent megtermel, és még heti kétszer piacra is járnak a zöldség-gyümölccsel. A férfi nyulakat és csirkét tart, volt tehenük is, de azt épp eladták.

És azt mondták, hogy csak lisztet, cukrot és sót kell venniük.

Azt is mondták, hogy a nem piacos napokon kb. 6 órát dolgoznak a kertben, ha nem esik az eső. Nyáron, és februárban bent keltik a magokat, a tavalyi termésből.