Kiég a fű ha nappal van locsolva? Azt mondják kiég focipályákat meg locsolják egész nap.

Lefedettségi kérdéshez:

Igényes helyen van automata nedvességszenzor-mátrix a talajban és ezek jelei vezérlik a hozzájuk tartozó locsolófejeket. Így ahova jobban tűz a nap, vagy a légáramlás jobban éri, ott nyilvánvalóan gyakrabban öntöz, ahol nehezebben szárad fel, ott pedig ritkábban is elegendő. Ha vannak lejtősebb részek, azt is figyelembe kell venned, hogy a talaj szivacsként viselkedve nem egyenletesen telítődik, nyilván a mélyebb részekben több víz gyűlik össze.

Az is technikai kérdés, hogy mennyi/milyen lefedettséget nyújtó fejet kell kiosztani adott felületre. Nyilván minél több fejed van, annál pontosabban szabályozhatod a víz eloszlását a talajon, ám annál körülményesebb, költségesebb, időigényesebb a telepítés/karbantartás/vezérlés. Ha a fejek hatókörzetei egymás területére átnyúlnak, egyes területek túlöntözöttek lesznek; Hiába kapcsol le az adott szenzorhoz tartozó saját fej, ha a "szomszédtól" még mindig éri a víz a kérdéses részt, vagy egy magasabb részből a mélyebbre átfolyik.

Ha meg nagy holt tereid vannak, ott kevés vizet kap. Ezért minél nagyobb cellamérettel dolgozol, annál több lesz az átlapoló vagy holt tered. Szóval kísérletezni is kell vele, nem mindig egy szakrajz feladat ez.

Vásárláskor pl. érdemes az eladót megkérdezni, hogy a vásárolandó rendszer mekkora felületet, vagy milyen sugarú kört terít be, merre vannak holt terek, stb. Természetesen ez nyomásfüggő, azaz általában nyomás/felület grafikonja van, de az adatlapon tájékoztató adatok mindig vannak. Pl. nyomás: 2...4,5Bar esetén körsugár 6...12m.

Ha nagyon precíz akarsz lenni, lehet egy papírlapon is felrajzolni az öntözendő felületet méretarányosan és körzővel megrajzolni az öntözőfejek hatótávolságát. Egyből látod az átlapolásokat, holt tereket, illetve a köröket tologatva sakkozhatsz is az elemekkel, hogy miként jönnél ki gazdaságosabban.

Persze papír és körző helyett használható pl. vektoros rajzprogram, hiszen ott van a négyzetháló, méretezett négyszög, valamint adott rádiuszú kör lerakási, valamint tologatási, átméretezési lehetőség. Színezheted, feliratozhatod, nyomtathatod a kész terveket.

Ha nyomásszabályzót építesz a fejek elé, akkor a tervnek megfelelően a kör sugarait is tökéletesen be lehet majd lőni, hogy szép, egyenletes gyeped nőjön.

Amúgy nemcsak locsolás, hanem tápanyag utánpótlás kérdése is ez. A víz egyes helyekről kimoshatja, másutt feldúsíthatja ezeket, így a locsolófej akár tápoldatot is szórhat.

Golfpályáknál láttam efféle megoldásokat, de gondolom nagyobb felületű parkoknál hasonlóan csinálják a profik.

"Szerintem az is előfordul, hogy a leveleken összegyűlt vízcseppek lencseként viselkednek és a tűző napsütés fényét fókuszálva kiégeti a leveleket. Hallottam már olyant is, hogy egy domború üvegdarab miatt égett le egy szalmatetős ól."

---

Én meg konkrétan azt hallottam, hogy amit ön írt, az az igazi oka a növények kiégésének, és semmiféle hősokk, meg ilyesmi nem létezik. Csak a lencseként viselkedő vízcsöppek okozzák.

"Én meg konkrétan azt hallottam, hogy amit ön írt, az az igazi oka a növények kiégésének, és semmiféle hősokk, meg ilyesmi nem létezik. Csak a lencseként viselkedő vízcsöppek okozzák."

Van benne részigazság. Újabb kutatások szerint valóban egy bizonyos cseppméret kritikus, nyilván a fókusztávolság adja a méretet. Ki lehet számolni ezt is, hogy pontosan mekkora átmérőjű csepp fókuszál annyi energiát, ami már kritikus.

Azonban más szakértők vitatják a kérdést, mivel kis csepp esetén egyrészt csak a levél legfelső részét égetné, másrészt nincs elég felülete a cseppnek, ami begyűjtene elég fényt ehhez. Nagyobb cseppnél pedig nagy a rádiusz, nem fókuszálódik eléggé a fény a levelekre. Ráadásul a vízcsepp párolog és hűti a levelet, mérsékelve a hatást.

Plusz rendes locsoláskor a cseppek elég gyorsan változnak.

Ami engem illet, pontszerű kiégési részeket, "szeplőket", aprócska lukakat el tudok képzelni, ahol épp a kritikus körülmények kellő ideig létrejönnek, de ez csak ritkán pusztítja el a levelet. Ebből is látszik, hogy egyszerűnek tűnő dolgok se mindig egyszerűek, legfeljebb nem vizsgáljuk elég részletesen meg.

Ez esetben a foltszerű gyep kiégés az a vízhiány következménye, esetenként valamilyen kórokozóé. Vízhiány esetén mikroszkóp alatt látni, hogy az erek összehúzódnak, a sejtek mérete lecsökken, végül elpusztul. Szakértők megmondják gyorsan, mi történik.

A hősokk a hirtelen hőkülönbség, vagy tartósan szélsőséges hideg/meleg okozza. Megint csak mikroszkóp alatt látható a sejtek szétesése, "felrobbanása", ez elég tényszerű, hogy a jelenség létezzen.

És van egy vízcsepp tényező, amin vitatkoznak a tudósok, hogy mennyire reális a gyakorlatban. És ki tudja, mennyi minden létezik még...