Miért, és hogyan kell fagyveszélyes időben locsolással védekezni a fagy ellen a kertben? Mi a fizikai magyarázata, hogy a locsolás véd a gyenge fagy ellen?

ezt találtam pl: Fagy típusok

Az ültetvényekben kétféle fagyról beszélhetünk: szállított és kisugárzott.

A szállított fagy ellen a legjobb védekezés a légkeverés és a füstölés. A kisugárzott fagy ellen a leghatásosabb védekezés az öntözés. A fagyvédelmi öntözéssel a kihajtás idejét is kismértékben befolyásolni lehetséges.

A fagyvédelmi öntözés lényege és ideje

A várható fagyos napokon a fagy beállta előtt meg kell kezdeni az öntözést. A kijuttatott víz a fagy hatására a környezetébe hőt ad le, ami megvédi az ültetvényt. A későbbiekben viszont már a jég szigetel és megvédi a fagytól. A hosszú hideg éjszaka mellékhatása lehet, hogy a vastag jégpáncél hatására kisebb mértékű töréskárt szenvedhetnek a növények. Az öntözést befejezni csak akkor lehet, ha már a jég teljesen leolvadt az ültetvényről. A fagyvédelmi öntözéssel eredményesen -7 °C-ig lehet védekezni.

Permetszerűen kell öntözni a fákat (főleg virágzókat). A kilocsolt víz legalább 10-12 C meleg, amíg kihűl, addigra elmúlik a hajnali fagy, vagy a vékony jégréteg hőszigetelésként védi a növényt.

Másik védekezés valóban a tűzrakás, füstölés a fák körül.

Lágyszárúaknál csak az öntözővíz viszonylagos melege véd egy kicsit. De ez elenyésző, mert nagy mennyiségű vizet ugye nem lehet használni, elárasztaná a földet. -1-nél használható talán a többséghez. Nagyobb fagytűrésű növény, pl. borsó esetén komolyabb fagynál is, mert a kifejtőborsó akár -4-et is átvészelhet minden nélkül, és -5 esetén csak a különbséget kell áthidalni.

Fizikából illik tudni általános iskolát végzett embereknek (talán 7. osztályos tananyag), hogy ha egy anyag alacsonyabb energiaállapotú halmazállapotba kerül, akkor hő szabadul fel, magasabb állapotba kerülve pedig hőt von el. Szilárd > folyékony > légnemű.

Vagyis, a víz fagypontjára alkalmazva, ez úgy néz ki, hogy ha a jég felolvad, az hőelvonással jár, viszont ha a víz megfagy, akkor közben egy bizonyos hő szabadul fel.

Tehát, ha egy edénybe teszel összetört jeget, és elkezded melegíteni, akkor annak a hőmérséklete folyamatosan emelkedik egészen 0°-ig, de onnantól hiába fűtöd tovább ezerrel, a folyamatos melegítés ellenére az istennek se emelkedik tovább, egészen ameddig az utolsó jégdarabka is vízzé nem válik. Csak utána melegszik tovább a víz, amikor már teljesen befejeződött a halmazállapotváltozás.

Ennek a fordítottja a víz fagyasztásakor megfigyelhető, az állandó hűtés ellenére mindaddig 0 fokos lesz, ameddig van víz a jégen. (Ez azért annyiban nem teljesen igaz, hogy a jég hőszigetel, és az egyik oldala elkezdhet hűlni, míg a másik oldalán még víz van, de ez a locsolásnál nem tényező, mert ott nem edényben megfagyó jégről van szó.)

Na szóval, ha vizet permetezünk egy gyümölcsfára, akkor a víz a hőjét nagyrészt már a levegőben leadja ugyan, de a fára érve egy része ráfagy, és ameddig újabb és újabb vízadag érkezik, addig mindig felszabadul annyi hő a megfagyás miatt, hogy a fa hőmérséklete nem csökken 0 alá elméletileg, a környezetbe való folyamatos hőleadás ellenére. (Gyakorlatilag igen, mert nem olyan tökéletes a porlasztás, de némi fagyot a virágzó fák is elviselnek.)

Ezzel is csak pár fokos fagy esetén lehet megvédeni a fákat, a kis mennyiségű víz miatt. Tehát vagy nagyon kis védelmet adunk kevés vízzel, vagy többet, de rövid időn át, gyakorlatilag csak hajnalban 1-2, esetleg 3 órán át. Hosszabb időn keresztül nagyobb hidegben annyi jég ráfagy a fára, hogy összefüggő jégtömbök keletkeznek, letörve az összes ágat.

Minél előrehaladottabb állapotban van a fa, annál kisebb hideget visel el. Most a legelőbb járó sárgabarackról a kis barackok már -1 körül lehullanak, az érzékenyebb fajtáknak még annyi se kell.

Még egy dolog: a párolgás. Ami hőt von el, ugye, mert magasabb energiaállapotú halmazállapotba kerül a víz.

Ezért van, hogy a hőmérő +2 fokot mutat, és mégis azt látjuk, hogy deres a fű. Mivel az este a fűre kicsapódó harmat folyamatosan párolog, és amint elég hideg lesz hozzá, 0 fok alá hűti a füvet, így a rajta még meglévő víz jéggé fagy.

Vagyis, ha este megázik a vetemény vagy a gyümölcsfa, utána hajnalra fagy lesz, akkor ez igen veszélyes a növényekre nézve, mert a víz párolgása felfokozza a hideg hatását.